Csemeteház a paneltömbök árnyékában – Maródy Levente diplomamunkája
Maródy Levente diplomamunkájában egy Waldorf-óvoda tervezésével foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva az építészet és a nevelési elvek szerves összhangjára. Ennek megfelelően a természetes anyaghasználat és a gyerekek igényeire szabott terek mellett a közösségi funkciók is nagy hangsúlyt kapnak. A terv alapkoncepciójának fontos része a debreceni Szentlászlófalva városrész helyi építészeti karakterének erősítése is.
A prokjetet a tervező szavaival ismertetjük.
Diplomamunkám tervezése során átfogó, de mégis részletekbe menő válaszokat próbáltam keresni a Waldorf-pedagógián alapuló óvoda megalkotása során felmerült kérdésekre. Úgy gondolom, hogy a legapróbb dolognak is van jelentősége és mindent összevetve kell megértenünk azt, amit egy épület képviselni kíván.
Témaválasztás:
A témán belül miért pont a Waldorf-pedagógiát választottam? Személyes érintettségemből eredendően azt gondolom, a Waldorf-pedagógia különös figyelmet fordít a gyermekek egészségére nem csak testi, de lelki és szellemi téren egyaránt. Véleményem szerint ez ma nagy érték, ugyanis a gyors fejlődés negatívumai már egészen kicsi korban elérik a gyermekeket, amitől az általam választott pedagógia-szemlélet talán egyfajta védelmi burkot nyújthat.
Helyszín/telepítés:
A kiválasztott telek domborzatilag sík, ezáltal nem emelkedik ki a szomszédos épületek közül. Az új kapocs megépítéséhez, mivel a telken és annak szomszédságában nem áll műemlékvédelem alatt egy épület sem, a területen lévő intézményi és gazdasági épületek lebontásra kerülnek minden kiszolgálóegységükkel együtt. A peremterület besűrűsödése, illetve a környék nagymértékű benépesedése miatt a terület igényli a gyakorlati közjavakhoz hozzájáruló programalkotást. A projekt megvalósulásával elősegíthető a helyi társadalom fejlődése, a kívánatos építészeti színvonal elérése, továbbá lehetőség nyílik a jövő generációinak oktatásának megalapozottságára is.
A lakóépületek és a tömblakások szoros beépítésének következtében kialakult határhelyzet jelentős hatással bír a választott telek közvetlen környezetére. A telek és annak környezetében megtalálható valamennyi zöld növényzet megtartását szeretném elérni a tervezésem során. Emiatt magában az óvodában használt anyagok is természetes anyagok, az ablakok, ajtók és függönyfalak a napjainkban forgalmazott korszerű fa nyílászárókból kerülnek beépítésre. Az épület szigetelését tekintve megfelel a napjainkban előírt hőszigetelési szabályzatnak.
Építészet:
Az építészeti koncepció legfőbb alappillére egy olyan épület megteremtése, amely a szomszédságban lakó szülők gyermekeinek számára biztosít megfelelő óvodai gondozást. Mindemellett, a benne lévő terek és az épület tömegformájának a saját környezetéhez való viszonya építészetileg átgondoltak és kielégítik a kívánt igényeket. Az épületben folyó tevékenység tágabb keretben megoldást nyújtana az állami oktatásban ismert problémákra, illetve lokálisan a családok számára. Az épület sajátos célja a gyermekek korai fejlesztésének elősegítése, valamint az óvodai oktatás megreformálása, mindez a Waldorf-pedagógia alapján. Az épület részben gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményként üzemelne. Az épület külső és belső terei szerves részként illeszkednének az adott környezetbe.
A beépítéssel két különálló udvart kívántam létrehozni, melyek közül az egyiket az épület tömege körülhatárolná, ezáltal megteremtve egy védettebb, bensőségesebb hangulatot a kertnek. A gyermekek magaságyásokban ültetve gondozhatják növényeiket, átélhetik a növények, fák, csemeték által generált atmoszférát. A másik udvar a csoportszobákhoz közvetlen csatlakozik, ahol a gyermekek szabadon játszhatnak, mászókázhatnak, csúszdázhatnak. Az így kialakult játszó udvar az óvodaépület lezárását követően óvodaidőn kívül a környező családok és gyerekeik számára megnyithat, és mint egy játszótér üzemelhet. Ehhez az udvarhoz két külön bejárat tartozik, melyek a Fonatos és Csonka utcáról nyílnak. Ilyen módon a szülők ezeken az útvonalakon keresztül is érkezhetnek gyermekeikkel az óvodába.
Az épületben fontos szempont a nagy terek kapcsolata, a foglalkozások helyének megteremtése, ezért a csoportszobák egybenyithatóak, viszont lehetőség van külön kiscsoportos foglalkozásokat is tartani az egyéni foglalkoztatókban. A Waldorf pedagógiát követve az épületben nem található külön igazgatói iroda, a megbeszéléseket, szülői fogadóórát a konferenciateremben van lehetőség megtartani. A kiszolgáló helyiségek, (mint a szülői és mozgássérült mosdó, dolgozói öltöző, gépészeti helyiség, egészségügyi szoba, melegítő konyha) a Csonka utca felőli épületszárnyban kaptak helyet. A tornaterem teret nyújt az óvodás gyermekek számára, mind játék, mind pedig testnevelés vagy rendezvények, ünnepek megtartására. A funkcionális tér kiegészíti a tornaterem és a közlekedő használatát is. A program komplexitása miatt a tervnek építészetileg átgondoltnak kell lennie. A fentebb írtak, valamint a gyermekek és növények kapcsolata miatt neveztem el az épületem csemeteháznak.
A Waldorf pedagógia tanulmányozásával és az építészeti leképezésével szerettem volna bemutatni mi is késztetett igazán a tervezés során. Célomként szolgált, hogy bemutassam az épület mögöttes tartalmát, hogy általa a fizikai módon látható és érzékelhető megoldások értelmet és történetet nyerjenek.
/ Maródy Levente /
