Az épület a Zemplénben megbúvó Erdőhorváti csendes völgyutcájában található. A települést népi mondák szerint - valamint egyes levéltári adatok alapján - az 1200-as években alapították a tatárjárás után IV. Béla felhívására. A telek végében a Kistolcsva-patak csordogál sziklás medrében, felette, a patakon túl, a bozótosban csendesen bújik meg a "zsidó ótemető" különleges, koporsó alakú sírköveivel.
A hely tiszta harmóniája, csendje és a természet közelisége tökéletes környezetet teremt az alkotói tevékenységhez egy építész műterem és közösségi ház számára.
A meglévő lakóház tiszta szobájában található mestergerenda oldalába vésett dátum alapján a régi házrész 1850-ben épült. Alaprajzi kialakítása a helyi népi építészeti egyszerűség szerint középen kis pitvar, azzal szemben kéttűzhelyes kemence, a pitvartól jobb és balkéz felöl 1-1 közel azonos alapterületű lakószoba, végül a hármas egység végében egy kamra található. Az első és hátsó szoba pitvari falában kabolás kemence nyomai láthatók.
A meglévő, megmaradó épülethez közvetlenül csatlakozik kb. 5 fokos szöget bezárva az új épületrész. Ennek oka a telek törésének követése. A bővítés tömegformálása a kortárs építészet egyszerű formavilágát követi, a meglévő épület keresztmetszetének térben kihúzott hasábját formázza. Anyaghasználata alkalmazkodik a meglévő épületen található anyagokhoz. Az új épületrész karakterét a régi épületrészen meglévő, megmaradó tetőfedés továbbgondolása adja.
A bővítmény és a meglévő épület közös funkciót szolgál ki. A régebbi építésű szárnyban a tárgyaló és az irattár kapott helyet, míg a kamra helyén gépészeti teret rendeztünk be megújuló energiaforrással kombinálva. A bővítményben van a mosdó, valamint az épület főfunkciójának számító iroda helyiség, amely magas belmagasságával, nagyméretű üvegfelületeivel biztosítja a természetes megvilágítást az ideális irodai körülményekhez. Az iroda, mint az épület leggyakrabban használt helyisége a kert felé történő tájolásával energetikai szempontból is a legkedvezőbb pozíciót foglalja el. A végleges építészeti cél a régi épület hagyományőrző felújítása hagyományos technikával, tiszteletben tartva a korát. Egy határozott, éles vágású határvonal a tetőn és az oldalfalra átforduló üvegfelülettel, mely elválasztja a kortárs tömeget, hogy élvezhető hatású maradjon a régi épület aránya, formavilága.
Sorosi Zsolt