Csete György építész 70 esztendős

Köszöntjük Csete György építészt, a hazai építőművészet jeles képviselőjét, aki 1937. november 5-én született Szentesen.

Csete György, aki 1937. november 5-én született Szentesen, 1956-ig a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd 1961-ben diplomázott a Műegyetemen.
Díjai: 1990: Magyar Művészetért díj; 1992: Ybl-díj; 1997: Kossuth-díj; 1998: Betonépítészeti díj, 2005: Prima Primissima díj.

A magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója. A PÉCSITERV-nél 1971-ben fiatal építészekből megalakult Pécs Csoport vezetője. Lechner Ödön és Kós Károly örökségének folytatója. Forrásháza (Pécs, Orfű, 1970) az organikus építészeti irányzat első megnyilvánulása. Tulipános házai (Paks, Atomerőmű lakótelepe, 1973) kapcsán országos építészeti vita alakult ki. Kísérletezik a napenergia hasznosításával (Balatonszentgyörgy, Gulya csárda [Sánta Gáborral], 1985). Templomait (Halásztelek, Szent Erzsébet templom, 1976; Ópusztaszer 1991; Beremend 1998) Dulánszky Jenő statikussal és Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. A honfoglalás 1100. évfordulójára Ópusztaszeren készült el az Erdők temploma és múzeuma, a Mamutfenyő ház és a Világmagyarság hajléka.

2006-ban szentelték fel a Tégláskerti Református Missziói Egyházközség templomát Debrecenben: „A kertvárosi családi házak egyenletes szövetébõl messzirõl kitűnnek az új templom tornyai. A látvány közelrõl is impozáns, az épület elõtt park, a bejárathoz széles lépcsõ, huszonkét lépcsõfok vezet fel. A templom szentély, õsi jelentése szerint magasan fekvõ hely. A dombon hatalmas tetõ ül, szoknyája a földet éri, formája az erdélyi fatemplomokat idézi. Toronytemplom – mondja róla az építész, Csete György. A csillogó fém csúcsokban, a színes pikkelyfedésben, az egész jelenségben van valami meseszerű: az égbõl pottyant, vagy a szél hozta ide? ” (Simon Mariann: Kozmikus kupola)