Csillagok alatt

A Dunakanyar egy különleges pontján, Zebegény meredek lejtőjén készült el az RJZS Architect által tervezett vendégház, melyben az ember egyszerre tapasztalhatja meg a bent- és a kintlét élményét. Különlegessége az éjszakai megjelenése, sötétben lámpásként dereng az erdő mélyén.

Emlékszünk a 12 lábon álló házra? Arra, hogy hogyan helyezkedik el környezetében ez az egészen egyszerű szerkezet a meredek hegyoldal lejtésével párhuzamosan, milyen nagyszerű kilátás nyílik az egyterű ház végében a teraszról, milyen sajátos élmény a fák lombjai közt lenni, ugyanakkor átlátni fölöttük a messzeségbe? Szintén az RJZS Architects csapata által tervezett szomszédos építmény is hasonló élményt kínál, ám ezúttal némi többlettel dúsítva.

Ez az újabb szállásépület olyannyira belehelyezkedik környezetébe mind funkcionálisan, mind megjelenésében és léptékében, hogy még a helyiek közt sem általános az ismertsége. Ennek ellenére persze mindig tele van rövid kikapcsolódásra vágyó vendégekkel, ami nem véletlen. Az ide látogatók bentről tapasztalhatják meg a természetközeliség teljes élményét. Miközben védett belső térben vannak, körbeveszi őket a fák, a madarak, a csillagos ég, és a messzeségig nyúló kilátás.

A domboldalból kiugró építmény bejáratához egy hosszasan kanyargó lépcsősoron keresztül jutunk fel, miközben a lábakon álló házat szokatlan módon az aljától kezdjük el megismerni. Az ajtóhoz egy apró tornácon keresztül érünk el, amely finoman átvezet a természeti környezetből az épített környezetbe.

Belépve az ajtón megérkezünk a kétszintes ház alsó terébe. A függönyök behúzva, a székek gondosan az asztalhoz igazítva, a szőnyeg pontosan a fallal párhuzamosan elrendezve. Körülvesz a természet csendes nyugalma. Itt helyezkedik el a konyha és egy fölötte húzódó lépcső, ami kicsivel sem vesz el a szükségesnél többet a térből. A teraszról már ezen a szinten is kilátni a Dunakanyar nyújtotta megunhatatlan tájra, de innen még nem tárul fel minden, itt még az ágak sűrű szövete vesz körül védelmezőn.

Az emeletről szintén nyílik egy terasz, ami ezúttal egy kötélháló, amire kilépve szinte lebeg az ember a természetben. A feltáruló látvány most egy végtelen masszává alakul, aminek éppen a közepén érezhetjük magunkat. Ez a pontosan megkomponált dramaturgia, amely egyértelműen jelzi a ház környezetéhez kapcsolódó orientációját, ismerősen csenghet a szomszéd épület által, de van itt még valami, amiről nem esett szó.

Míg a szomszédjának egy hatalmas terasza van, ennek a háznak a karakterét az egymást finoman váltogató tömör, nyitott és áttört részek adják, melyek a szerkezetet követve engednek hol sejtelmes, hol teljes kilátást a tájra. Különleges élményt nyújt az emeleti térben a síküvegből készült tető, amelyen keresztül az ember belső térben alhat a csillagok alatt. A kompakt, könnyűszerkezetes házban ki-ki kedve szerint mozoghat a kint és bent skáláján, amelyben az épített és természetes környezet egyenrangúvá és egymást kiegészítő elemekké válnak.

A zebegényi lábakon álló építmények mind építészetileg, mind élmény szinten izgalmas tapasztalatokat nyújtanak, aminek fontos része, hogy nem borítják fel környezetük működését, vizuális világát. Ez azért már önmagában tartalmaz valami lényegeset a sokszor pulzáló, újabb és újabb építészeti konstrukciók között.

Czigány Lilla

Szerk.: Hulesch Máté