Csoma szobája, avagy magyar kultúramentők a Himalájában
Irimiás Balázs 2007-ben „csak” egy biciklitúrára készült, a Himalája tetején megbújó, apró, magyar kötődésű Zangla faluba, ahol majdnem két évszázada, igencsak kalandos körülmények között, az első angol-tibeti szótár alapjait rakta le vándortudósunk, Kőrösi Csoma Sándor. A bringázásból végül az lett, hogy Balázs és csapata egy alapítványt hoztak létre, hogy továbbvigyék és életben tartsák a nyelvtudós szellemiségét.
Zangla számára a szervezet eddigi legfontosabb eredménye egy Napiskola felépítése volt, ahol a hosszú és hideg téli időszakban is lehetőség nyílik oktatásra.
A Csoma Szobája Alapítvány életre hívásakor az alapítók több célt tűztek ki a szervezet elé. Elsődleges feladatként a 16. századi Zanglai Királyi Palota állagmergőrzését, ahol Csoma feltételezett szobája található. Az épület évtizedek óta magányosan állt és romos állapota miatt, a munka megkezdésekor, csupán pár hónapot jósoltak neki. A helyreállítás a komoly összefogás ellenére is évekig tartott, hiszen a 4000 méteres magasság csak a nyári munkálatokat tette lehetővé.
Az épületmentés mellett már a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott a falu közösségének támogatása is, mivel alapvető célkitűzésként, Csoma szellemi örökségét is szerették volna ápolni. Napirendre tűzték a gyerekek téli taníttatásának megoldását, ugyanis a betonból épült iskolát a téli csípős mínusz 30 fokban lehetetlen volt felfűteni. Így született meg a Napiskola terve, ami solar elemek segítségével, a nap energiáját újrahasznosítva, télen is kellemes hőmérsékletet biztosít az oktatáshoz. A passzív ház első két terme 2013. év végén készült el, teljes délkeleti fala üveg, ami nem csak csodálatos panorámát biztosít, de üvegházként működik, az itt betűző nap melegíti fel az épületet. A tervezés és kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettek a tibeti hagyományokra, fontosnak tartották, hogy az iskola helyi anyagok felhasználásával épüljön fel. Ezek beszerzéséhez és előállításához a zanglai emberek tudására és szakértelmére hagyatkoztak. Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a helyiek könnyen tudják a gazdaságosan fenntartható épületet lemásolni, tudnak maguknak hasonlót építeni. Az épület anyaghasználata, építési technikája, megjelenése a helyi hagyományokat követi, szerkezeti kialakítása és működési módja ugyanakkor kortárs szellemiségű.
Az építés komoly fizikai fájdalommal jár az önkéntesek számára, hiszen a levegő oxigén tartalma jóval alacsonyabb a megszokottnál. Azonban a kimerítő fizikai munka mellett a magyar önkéntesek oktatnak is az iskolában, elsősorban angol nyelvet, illetve angol nyelven egyéb tárgyakat. A zanglai gyerekeknek több okból is fontos az angoltudás: egyrészt, mivel hindit nem oktatnak az iskolában, az angol nyelv elsajátítása az egyetlen esélyük a továbbtanulásra, másrészt a régióba irányuló egyre nagyobb mértékű turizmus jó lehetőséget jelent a jövőjük szempontjából, amennyiben megtanulnak angolul kommunikálni a külföldiekkel. A tanulók természetesen Csoma történetével is megismerkednek. A legtehetségesebb tanulót pedig a Csoma nevét viselő ösztöndíjjal jutalmazzák, amellyel fedezik a diák egész éves taníttatásának és tanszereinek költségeit.
A 4000 méteres magasságban magashegyi sivatagi a klíma, nagyon kevés a csapadék, ezért a gleccserolvadék az egyedüli öntözésre is használható ivóvízforrás. Az alapítvány költségeit és a munkálatok finanszírozását javarészt kis összegű magánadományok fedezik, de szervezetek és cégek is segítik önzetlen munkájukat. Nemrég „a víz ügyvédjének” hazai képviselete, a Hansgrohe Magyarország támogatta a Csoma szobája tevékenységét. Ezer eurót adományoztak a szervezetnek, egy környezetbarát, napelemről üzemelő víztisztító készülék beszerzésére. A nagylelkű adomány révén immár tiszta ivóvíz áll a helyiek rendelkezésére.
"Hamvas Béla nevezte Erdélyt és azon belül Székelyföldet az 'ötödik géniusznak'. Kőrösi Csoma Sándor mintaszerű példája annak a zsenialitásnak, amely a székelységet jellemzi: egy párszáz fős faluból indulva, kiköt végül Tibetben, ahol világszínvonalú munkát tesz le az asztalra. Mindehhez kapcsolódott a Csoma Szobája missziója, ezért a Hansgrohe magyar képviseleteként szinte kötelességünknek tartottuk, hogy hozzájáruljunk egy ilyen környezettudatosságot és fenntarthatóságot célzó projekthez" - mondta Császár Zoltán a Hansgrohe Kft. ügyvezetője.
Azok, akik szintén támogatnák a magyar úttörők tibeti tevékenységét, számos adományozási lehetőség közül választhatnak. Felajánlhatják adójuk 1%-át az alapítvány számára (a Csoma Szobája Alapítvány adószáma: 18020058-1-42), de ha valami személyesebbre vágynak, vásárolhatnak jelképes tégla vagy gerenda jegyeket is. A támogatásból beszerzett építőanyagokra helyiek vésik rá a hozzájárulók neveit, így azok valóban részeseivé válhatnak a zanglai csodának. Arra is van mód, hogy az adakozó kedvűek közvetlenül a zanglai diákokat támogassák, mert a nagyobb összegű adományokból fedezni tudják egy-egy diák egész éves taníttatását.
