Csont nélkül – a Szent György téri terv újabb verziója
Íme, itt van Kis Péterék újabb Szent György téri tervváltozata. Jórészt csak részletkérdéseken folyt a vita a Központi Műszaki és Fővárosi Tervtanács összevont ülésén: a fő kérdés az volt, miből is épüljenek a felépítmény karcsú pillérei. Lehet-e látszó betont alkalmazni a Várban? Egyáltalán: képes-e a hazai kivitelezőipar megfelelő színvonalú látszó betont előállítani?
Egy hónap sem telt el azóta, hogy az összevont Fővárosi és Központi Műszaki Tervtanács tagjai elé került a Kis Péter és munkatársai által az egykori Szt. György téri - Dísz téri honvédfőparancsnoksági épület hasznosítására készített építészeti koncepció, máris itt az újabb változat. Hiába, szorít az idő, sietni kell: az ülésre február 28-án került sor.
Kis Péter a vitát megelőzően elmondta, hogy az előző tervtanácsi értekezleten elhangzott javaslatokat mérlegelve dolgozták át a terveket. Megvizsgálták, milyen lehetőségek jóhetnek szóba Bugár-Mészáros Károly és Baliga Kornél azon felvetései kapcsán, miszerint többet kellene visszaadni abból, amellyel a honvédfőparancsnoksági épület a háború előtt a Dísz tér összképéhez hozzájárult. Megkeresték az útját annak is, hogyan lehetne az épületnek jobb, a környező beépítés léptékeivel is összehangolt arányokat adni, illetve miként lehetne szervesebb viszonyt teremteni a műemléképület lábazatszerűen megjelenő tömegét követő alsó részek és a felépítmény pillérsoros homlokzatai között.
A tervezők mindezek érdekében elvetették a műemlék Dísz téri homlokzatán megjelenő rizalit fölé kiterjedő pillérsort – az újabb elképzelés szerint a rizalit tetejére nagyobb méretű kortárs szobrok kerülnének. Finta József az arányok finomítását javasolta: a tervezők a felépítmény magasságát megemelték a területre szóló szabályozás által meghatározott maximális gerincmagasságig (amely a szomszédos karmelita kolostor tetőgerincével azonos). Szintén Finta észrevételére reagálva az épület homlokzatainak alsó részét a lehető legnagyobb mértékben áttörték, így az összkép nem esik szét két élesen elkülönülő egységre. Kis Péter hozzátette, hogy az épület pillérsorai látszó betonból készülnének.
Az opponens, Kapy Jenő szuperlatívusokban beszélt a tervről (a csatolt anyagban olvasható írása): véleménye szerint ez a változat jobb mind az 1994-es, mind a 2004-es (tervpályázaton nyertes) munkánál. Mint mondja, a mű olyan pátoszt hordoz, melynek révén a Parlamenthez vagy a Nemzeti Múzeumhoz hasonló jelképpé válhat.
Az, hogy az opponencia elhangzása utáni vita lényegében csak részletkérdésekről, technikai problémákról folyt, pontosan mutatta, hogy a tervtanács tagjainak már nincsenek a koncepciót alapjaiban érintő kifogásai. Mondhatni, a terv „csont nélkül” átment, az évek óta tartó vita úgy tűnik – legalábbis egyelőre – nyugvópontra került.
Csak egyetlen momentum kavarta fel a kedélyeket. Schneller István és Finta József óva intett a beton ilyen mértékű használatától, mondván, a vári környezetben idegenül hat, s csúnyán öregszik. Ráadásul Magyarországon kevesen tudnak jó minőségű, esztétikus betonfelületeket előállítani. Javasolták a látszó beton helyett a kővel burkolt acélszerkezet alkalmazását. Kapy Jenő hozzáfűzte, hogy bármilyen anyagot is alkalmaznak, e rendkívül karcsú, magas pillérek és szerkezetek szükségszerűen kikényszerítik majd, hogy a hazai kivitelezők a ma lehetséges legmagasabb technikai színvonalon dolgozzanak. Rámutatott, hogy a beton már helyettesíthető különböző, a betonhoz hasonló, de annál állékonyabb, kompozit anyagokkal. Kis Péter kiemelte, hogy van már idehaza is olyan betongyártó cég, amely képes világszínvonalú termékeket előállítani.
A tervtanács több tagja is egyet értett Finta József azon felvetésével, hogy a kivitelezés előtt fontos lenne a pillérsor egy szakaszának 1:1-es modelljét megépíteni, ugyanis a váltakozó sűrűségű pillésor esztétikai buktatókat is rejthet magában. Az I. kerület főépítésze, Aczél Péter elmondta, hogy bár a 2004-es – igen vegyes fogadtatású – terv nem teremtett megfelelő alapot a területi szabályozás módosítására, a jelenlegi helyzetben már van lehetőség a kivitelezéshez szükséges változtatásokra. Fegyverneky Sándor, országos főépítész, az ülés elnöke tolmácsolta a tervtanács álláspontját: Kis Péter Építészirodájának munkáját engedélyezésre javasolják.
Haba Péter
fotó: epiteszforum; képek: Kis Péter Építészműterme
