CSÜTI: Fejérdy Tamás – REKONSTRUKCIÓ - ÚJ(JÁ)ÉPÍTÉS

A MÉSZ Csütörtöki Iskolájában december 14-én Fejérdy Tamás Piero Gazzola-díjas építész tart előadást, melynek témája a rekonstrukció. Mit is jelent valójában ez a sokat használt, ám gyakran félreértelmezett kifejezés? 

"Először is azt szükséges tisztázni, hogy a napjainkban elterjedt szó- (fogalom-) használattal ellentétben a rekonstrukció nem azonos a (műemlék) helyreállítással – bár vannak olyan országok (nyelvek) ahol valóban annak a megjelölésére (is) használják, ezért ez sokszor vezet félreértésekhez, félreértelmezésekhez. A nemzetközi elméletben és gyakorlatban a rekonstrukción valamely részben vagy egészben elveszett, elpusztult történeti épület újbóli megépítését értik, értjük, azaz közvetlenül a rekonstrukció megvalósításának megkezdése előtti a rekonstruálni szándékozott alkotás fizikailag egyáltalán nem, vagy csak nagyon töredékesen létezik.

Fontos tisztán látni a rekonstrukciós megközelítés szerepét általában: a valaha volt (műemlék) épületnek a kutatások, analógiák alapján történő, valószínűsíthető elvi „visszaállítása", az elméleti rekonstrukció fontos tudományos és gyakorlati eszköze a műemlékek konzerválásának és restaurálásának is. A fizikailag is megvalósuló rekonstrukciót illetően, azaz hiányzó részeknek (vagy egész épületnek) az elpusztult történeti formájában szándékozott kiegészítése, újbóli megépítésére vonatkozó döntés meghozatalának megalapozásában alapvető követelmény minden lényeges körülmény (anyagi-tudományos, illetve nem-anyagi, társadalmi-identitásbeli) tényező számbavétele. A vonatkozó nemzetközi dokumentumok fokozatosan árnyalták és árnyalják a rekonstrukcióval kapcsolatos megfontolásokat, az elfogadhatóságuk feltételeit.

Ellentmondásosnak tűnhet az a kijelentés, hogy a műemlékvédelemben elfogadott jelentés szerinti rekonstrukció, bár elsődlegesen biztosan nem tekinthető műemlékvédelmi beavatkozásnak, bizonyos körülmények között ebben a körben is értelmezhető. Valójában sajátos körülmények fennállása és meghatározott feltételek teljesítése-teljesülése esetén lehet ez így. Ezekben az esetekben valójában inkább az „újbóli megépítés" az, ami történik. Az idő-tényező meghatározó jelentőséggel bír e tekintetben: a „pillanat" és a „történeti folyamatosság" összekapcsolódása egyedi esetének tekinthető az újjáépítés, mint a rekonstrukció sajátos, gyakorlatilag a műemlékvédelemben is elfogadható (példákkal bizonyíthatóan elfogadott) változata. Ami ezt megalapozza, az az idő, mint meghatározó jelentőségű tényező. Azokban az esetekben, amelyekben a pusztulás bekövetkezte utáni „rövid" időintervallumon belüli újbóli megépítésről van szó, a rendelkezésre álló, különféle módokon rögzített és dokumentált adatok mellett a kortársak személyes ismerete nyújt (részben a hitelességet is alátámasztani tudó) nélkülözhetetlen információkat – és közösségi akarat követeli meg a többnyire valamilyen (természeti és/vagy ember által okozott) katasztrófa következtében elvesztett műemlék újra-alkotását."

Fejérdy Tamás DLA