Csütörtöki Iskola — X. programsorozat 2010. őszi félév

Az őszi félév első előadása 2010. szeptember 30-án dr. Pintér László kutató: Fejlődési irányok. ”Az éghajlatváltozás a Föld lakosságának alapvető életfeltételeit veszélyezteti, amelynek figyelmen kívül hagyása végül a gazdasági növekedést fogja tönkretenni. Az tehát a kérdés létezik-e egyáltalán fenntartható fejlődés? Vagy még egyszerűbben fogalmazva: mi is a fejlődés?”

Előadások kezdési időpontja 17 óra.
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. MÉSZ székháza
kredit: 0,5 pont
(Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.)

 

2010. szeptember 30
Dr. Pintér László kutató - Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD-Winnipeg)
FEJLŐDÉSI IRÁNYOK

„Az éghajlatváltozás közgazdaságtanával foglalkozó ún. Stern-jelentés szerint „az éghajlatváltozás egyedülálló kihívást jelent a közgazdaságtannak: ez a valaha létezett legnagyobb és legkiterjedtebb piaci kudarc” A magát fejlettnek nevező társadalmak mai tájhasználata nem vállalható. Az itt megszokott energia- és anyaghasználat csak a Föld lakóinak töredékének biztosítható és nem sikerült a fenntartható fejlődést megvalósítani. Az éghajlatváltozás a Föld lakosságának alapvető életfeltételeit veszélyezteti, amelynek figyelmen kívül hagyása végül a gazdasági növekedést fogja tönkretenni. Az tehát a kérdés létezik-e egyáltalán fenntartható fejlődés? Vagy még egyszerűbben fogalmazva: mi is a fejlődés?”

2010. október 21 2010. október 28. 17 óra
Dr. Istvánfi Gyula építész - egyetemi tanár (BME Építészmérnöki kar)
FALVAINK ARCULATA

„Mit nyer a település azzal, hogy megtartják a régi házakat? Minden falunak van arculata, a falvak nem egyformák. A település „arca” egyéni, ezt őrzik meg a házak. Hiába szépek esetleg a házak egyenként, kirínak a sorból, ebből keletkezik egy zavarosság, építészeti öntudatvesztés, emiatt a vidéki települések furcsák: mediterrán tetők, lapos tetők stb.   A népi építészet nincs igazán rendben, sokféle eszme zavarta meg ezt a világot. Ma a divatok, és részben az építész szakma hibái is rombolják a régi karaktert. A régi anyagok is hiányoznak: rozsszalma, nád stb. Az új gyártmányok (tetőfedők, festékek stb.) csiricsáré világot hoznak létre. A népi építészet még most is lehet ötletadó belső tartaléka az építészetünknek.”

2010. november 25
Dr. Freund Tamás agykutató – Széchenyi díjas neurobiológus, egyetemi tanár
BELSŐ VILÁGUNK

„Legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet. Bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek mégsem tesznek fel olyan kérdéseket, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy. Válogatás nélkül ”habzsoljuk” az információt. Ez a próbálkozás eleve sikertelenségre van ítélve, hiszen nincs olyan agy, amely képes lenne ekkora információmennyiséget feldolgozni. Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping, megfejelve még a médiával, követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az ennek nyomán fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését.”

2010. december 16
Dr. Kovács Katalin szociológus – Jávor Károly építész – Kőszeghy Lea kutató    
ORSZÁGKÉP ÉS AMI MÖGÖTTE VAN…

„A vidéki társadalmakkal foglalkozó nyugat-európai szociológusok már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra az ördögi-körre, amely egy-egy helyi társadalom dráguló és romló szolgáltatását, ennek nyomán a fiatalok és vállalkozók eltávozását, s a vele járó elöregedést és népességcsökkenést jelenti, amely tovább rontja (és drágítja) a szolgáltatásokat – s mindez a negatív spirál végén a település agóniáját prognosztizálja. Persze a települések életében is létezik egy természetes folyamat, települések szűnnek meg és élednek újjá, azonban ma Magyarországon a települések közel egyharmada 500 főnél kisebb lakosú, s ez önmagában is jelzi a veszélyeztetettség méreteit. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hanyatlóban lévő települések mellett számos sikeres aprófalu is létezik, tehát nem sorsszerű a kisebbek pusztulása. Ezek sikereiket nem feltétlenül külső (állami) támogatásoknak vagy a mindenáron való megmentő akaratnak, hanem azoknak a helyi (vagy kívülről jött) erőknek köszönhetik, amelyek képesek megszervezni és együttes cselekvésre bírni a helység társadalmát. Ezek közt lehetnek aktív, feltörekvő vállalkozók, rátermett polgármesterek, jövőjükben bízó gazdák, értelmiségiek, pedagógusok, akikben van vállalkozó szellem, s ez megfelelő szaktudással, kockázatvállalással, tenni akarással párosul. A differenciált vidéki társadalom fejlesztése problémára-szabott megoldásokat követel – reális szemléletet, együttműködést az érintettekkel és ennek tükrében, a helyi körülményeket előre vinni képes támogatási formákat.”

Minden kedves régi barátunkat és új ismerősünket szeretettel vár a Falufejlesztési Társaság és a MÉSZ nevében:

Krizsán András építész
Csütörtöki Iskola kurátora