Debrecen-Józsa, katolikus templom, meghívásos pályázat – I. díj, Győrffy Zoltán

Kihirdették a Debrecen-Józsa városrészben építendő katolikus templom tervezésére kiírt meghívásos pályázat eredményeit. Az I. díjat Győrffy Zoltán munkája kapta, amelyet erényei miatt a bíráló bizottság megvalósításra javasolt. Az értékelés kiemelte, hogy a templom belső tere áhítatot, nyugalmat sugároz, ugyanakkor finom anyaghasználattal, a fények játékával a nap minden szakában más képet nyújtó élménnyé válik.

Műszaki leírás katolikus templom pályázati tervéhez
Debrecen-Józsa, Gát utca (HRSZ.:27102/80 )

Előzmények

Meghívásos pályázatot készítettünk a megbízói kiírásnak megfelelő formai és tartalmi követelményeknek megfelelően. Az építési programot, az elvárásokat előzetesen a megbízóval és a többi résztvevővel közösen is megbeszéltük.

Beépítési adatok

A telek 1071m² területű.
A létesítmény fajtája: templomépület.
Előírt maximális beépítési arány: 30 %.
Előírt legkisebb zöldfelületi arány: 50 %.
Előírt legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
Beépítési mód: szabadonálló.

Építészeti program

A költségtakarékosan felépíthető és üzemeltethető létesítményben el kell helyezni mintegy 200 hívő részére és a liturgiai követelmények kiszolgálására alkalmas tércsoportot a kiírásnak megfelelő fizikai és szimbolikus tartalommal. A nagy téren kívül elhelyeztünk önálló, kisebb gyülekezeti termet teakonyhával, raktárral, ehhez kapcsolódó, mozgáskorlátozott számára is használható vizesblokkot, gyóntatófülkéket, keresztelőkutat, illetve a szentélyhez kapcsolódó sekrestyét kiegészítő helyiségekkel. Biztosítottuk az orgona, esetleg más hangszeresek, zenészek optimális elhelyezését is.

Építészeti törekvés

Az erdősült, falusias („rurális") környezethez illő, a mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő létesítményt kívántunk létrehozni, amely külsejében és belső használatában, megjelenésében is méltóképpen, időtállóan kifejezi szakrális, közösségi tartalmát.

A templom épületét kissé hátratoltuk, hogy előtte létrejöjjön a megérkezés kívánatos rítusa és egy többcélú külső gyülekezőtér. Az utca felől kialakítottunk egy kapuépítményt, hogy a megközelítés kapjon egy keretet. Az épített kapu lehatárolja, illetve össze is kapcsolja a külső közterületet a belső teresedéssel.

A templomhajó mértéktartóan, de lendülettel magasba törő tömegét egy kompozícióba, sőt, egy síkba fogtuk a harangokat és keresztet hordozó toronnyal, ami a település központja felől kapott helyet. A fény és az erdő szintén szervezőelemmé válik az épülettömeg folyamatosan változó megvilágítottságával a külsőben éppúgy, mint a templomtérben, ahol szándékunk szerint drámai erejűvé nemesedik a liturgikus eseményekkel együtt.

A felhasznált természetes anyagok szinte egyneművé teszik az épületet. A kerámia (tégla, cserép) és a fa harmóniája, melegsége biztosítja a templom bensőségességét. A tégla is – vidékünkre jellemzően telibefúgázva, „smírolva" – távolról inkább vakoltnak mutatja magát, csak közelebb érve bomlik ki gazdag textúrája, részletezettsége. A fényviszonyokkal együtt váltakozik a felület plaszticitása, intenzitása is. A fa beépítési módjával, illesztéseivel, méretrendjével, színével a falazás világához igazodik, így teremtve minél erősebb homogenitást az épületszerkezetek közt.

A belső térszervezésben az erdő felé üvegfallal megnyitott, pár lépcsővel megemelt szentély, a lineárisan sorolt padsorok, a meredeken emelkedő, uralkodó tető belső látványa, egyenes gerince és vállvonalai egyértelműen kijelölik a tengelyt, a figyelem irányultságát. (Ehhez a kertészeti eszközökkel alakítandó természeti látvány minősége is hozzátartozik.)

A templomtér belső világát a visszafogott anyaghasználat, egyszerű formák és a külső fények különleges játéka határozza meg. Az oldalhajó felől megnyitott üvegfal, a szemközti déli homlokzat felől beeső, kötényfallal rejtett felső bevilágítás, a tetőbe rejtett pontszerű és az oromfal vonalszerű fényforrásai misztikus érzetet keltenek a szándékoltan egyszerű, de igényes, arányos térben.

A hívogató, kissé visszahúzott bejárat mögött a hagyománynak megfelelően előtér, keresztelőkút, a gyülekezeti kisterem és a galéria megközelítésére szolgáló lépcső található. A szentéllyel szembeforduló, kellő méretű galériára kerül az orgona. Itt kapnak helyet a zenészek, a kórus illetve idekerülhet még néhány ülőhely.

A közművekkel ellátott területen a templom kiszolgálása, megközelítése megoldható. Továbbgondolást érdemel a megújuló energiák felhasználhatósága, mint például a déli bevilágítás klimatikus többletének évszakonkénti hasznosítása. A szükséges parkolók a területen szintén elhelyezhetőek.

Anyaghasználat

• Téglaburkolat (vakolt, smírolt felülettel)
• Bejárati ajtó (kiégetett faburkolat)
• Padlóburkolat (mészkő)
• Faburkolatok (rétegragasztott borovifenyő)
• Látszó vasbeton szerkezetek

Vezető tervező: Győrffy Zoltán
Építész munkatársak: Kasuba János, Benke István
Megbízó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Bíráló Bizottság értékelése

Az épület a történelmi előképekből kiindulva, azt adekvát módon, mai építészeti eszközökkel interpretálva, érzékeny anyaghasználattal oldotta meg a feladatot. Ugyanakkor a telepítés azzal a hátránnyal járt, hogy az ötméteres előkert szigorú betartása miatt az épület a fő közlekedési tengely irányából nézve visszahúzódik, a telken megbúvik. Szép gondolat és motívum a megérkezést jelszerűen illusztráló, a kint és bent közötti átmenetet megteremtő kapuépítmény, ami elválaszt és felkészít a megérkezésre.

A templom belső tere áhítatot, nyugalmat sugároz, ugyanakkor finom anyaghasználattal, a fények játékával a nap minden szakában más képet nyújtó élménnyé válik. A szentély végén elhelyezkedő üvegfelület ellenfénye, a természetközeli élmény megteremtésének szándéka ellenében, az ellenfény miatt zavaró hatású lehet, mivel a mimika és arcjáték nem érvényesülhet. Az oldalhajó helye kevésbé szerencsés, mivel az északi oldalra kerül, ezáltal elveszhet az a fajta nyitottság, ami korunkban kell, hogy jellemezze a közösség templomát. Az épület alaprajzi rendszere racionális, logikus a kiírásban foglalt követelményeket kielégíti. Ez a beruházás költségigénye szempontjából is fontos szempont. A harang helye nem volt egyértelműen megállapítható a tervből. A belső tere a liturgiát kiszolgálja, ugyanakkor használati szempontból kisebb módosításokkal válik csak megfelelővé, ami viszont a terv szellemiségéből nem von le.

A terv erényei miatt a bíráló bizottság első díjra rangsorolta, és megvalósításra javasolta  a pályaművet.