A felnőttek és a gyerekek tárgykultúrája is viszonylag szegényes. Amíg a gyerekek óvodás korban folytonosan manipulálnak, intenzív kapcsolatban állnak a tárgyi világgal, ez a kapcsolat az iskolai oktatás során elszegényedik, sokkal fontosabbá válnak a kommunikáció verbális és különösen az írásos formái az életükben. A digitalizáció terjedésével ez sokszorosan igaz. Ezáltal - nem letagadva az említett formák fontosságát - elszegényedik az életük.
A gyerekek nem tudják értelmezni a régi korok tárgyait, nem tudják párhuzamba állítani mai tárgyainkkal. Felnőtté válva is csak "ténferengek" a kiállításokban. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, ismerniük kell a tárgyak meséjét. Ezt megismertetni pedig a múzeum dolga. A jó kiállítás feladata, hogy a tárgyakat "helyzetbe hozza", beszéltesse őket.
A gyerekek számára beszélő - mesélő múzeumot álmodtunk meg, ahol megtanulják, hogy a tárgyak mennyivel járultak és járulnak hozzá a mindennapok működéséhez. Közben felfedezik és élvezik is a bennük rejlő praktikumot és a tárgyak esztétikáját.
forrás: http://www.muzeum.sopron.hu/