Decemberi évfordulók

80 éve, december 25-én született Magyar Géza, kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, középületek alkotója. 145 éve, 1865. december 26-án született Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaikkészítő. Az építészethez kötődő fontosabb évfordulók Baku Eszter összeállításában.

• 145 éve, december 9-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia új székházát a Duna-parton a Lánchíd pesti hídfőjénél. Friedrich August Stüler porosz építész tervei alapján épült 1862-65 között, a díszterem freskóit Lotz Károly készítette.
• 230 éve, december 12-én halt meg Fellner Jakab, a hazai barokk építészet egyik legkiválóbb mestere. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott. Tatán halt meg 1780-ben. 1940-ben, a templom előtti tér rendezésekor szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.
• 165 éve, december 14-én született Ray Rezső Lajos svájci származású magyar építész, a budapesti Lukács fürdő tervezője. A zürichi Polytechnikum, majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. Svájcból 1868-ban települt át Magyarországra. Budapesten több jelentős középületet, valamint számos magán- és bérházat épített. Az ő nevéhez fűződik a siófoki üdülőtelep megalapítása is.
• 130 éve, december 20-án adták át a Feszty György által tervezett nyitrai városházát.
• 80 éve, december 25-én született Lőrincz József kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, több budapesti és győri középület tervezője.
• 105 éve, december 25-én született Virág Pál, a CIAM / CIRPAC csoport tagja, a modern magyar építészet jeles alkotója, villák, családi házak tervezője. A CIAM 1929-ben, frankfurti kongresszusán határozta el nemzeti csoportok megalakítását. A kongresszuson Molnár Farkas több magyar építésszel együtt vett részt. Hazatérésük után alakult meg a CIAM (Congres Internationaux d’Architecture Moderne) magyar csoportja, a CIRPAC (Comité Internationale pour la Résolution des Problemes de l’Architecture Contemporaine), amelyet Molnár Farkas és Fischer József vezetett. (Balatonrendes, Kanyó-villa, 1938; Villa, Budapest Lepke utca 3. 1940, Budapest Harangvirág utca 5. Szendy Károly háza, 1934, Kispesti volt Royal mozi 1935, a mozit a háború után lebontották, azonban az 1935-ben megrendezett VI. Milánói Triennalén is bemutatták)
• 35 éve, december 25-én  halt meg Vidos Zoltán építészmérnök a BUVÁTI tervezője. Tanulmányai befejezése után, 1927-től 1949-ig a főváros építészeti apparátusában dolgozott, majd 1949-től 1962-ben történt nyugdíjazásáig a BUVÁTI-ban volt tervező építész. Főbb építészeti munkái: Zápor utcai pontházak (1949), épületcsoport a Béke út mentén (1950, társtervezők Cserba Dezső, Schőmer Ervin, Tarján László), lakóház és pártház a Váci úton (1950-51, társtervező Tarján László), ennek átalakításával jött létre a mai József Attila Színház épülete. További munkái: Nagy Lajos úti lakótelep épületei (1953) és az Árpád úti lakóházak (1959, társtervező e két utóbbinál Henk Vilmos). Több lakóházterve országos típusterv lett. Sok tervpályázaton vett részt sikerrel. Számos szakcikke jelent meg.
• 80 éve, december 25-én született Magyar Géza, kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, középületek alkotója.
• 145 éve, 1865. december 26-án született Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaikkészítő († 1944). 1897-ben Karl Engelbrecht hamburgi üvegfestőnél megismerte a Tiffany-féle opalescens üveget és ezekből szecessziós stílusú ablakokat készített, amiért elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet. Ugyanebben az évben Velencében kitanulta a mozaik készítés technikáját is, amit ő honosított meg Magyarországon. Szecessziós stílusú munkái nemcsak itthon, hanem külföldön is jelentős elismerést biztosítottak számára: 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüst, az 1904-es St. Louis-in pedig aranyérmet nyert, ugyancsak aranyéremmel tüntették ki Torinóban, idehaza pedig elnyerte a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A századforduló után egyre több reprezentatív épületbe fest ablakokat. Így például a Gresham-palotába, a Zeneakadémiára, a volt Osztrák-Magyar Bankba (ma Magyar Nemzeti Bank) vagy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (ma Gazdasági Minisztérium) székházába. Jelentős alkotásai kerülnek vidéki városokba is: a szabadkai zsinagóga, és városháza, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és városháza, a kolozsvári Takarékpénztár számára festett alkotásai fő művei közé tartoznak. Ugyancsak jelentős sikert ért el a mexikói Teatro National számára Maróti Géza tervei alapján készített hatalmas üvegkupolája, itthon pedig a lipótmezei elmegyógyintézetbe Nagy Sándor tervei alapján készített ólmozott ablak sorozata.
• 140 éve, december 26-án írta alá Ferenc József a pesti Sugárút építését elrendelő törvényt.
• 150 éve, december 28-án született Baumhorn Lipót építész, akinek a nevéhez több mint húsz zsinagóga épülete fűződik. 1883-1894 között a Pártos és Lechner tervezőirodában dolgozott, amely időszak egész munkásságára meghatározó jelentőséggel bírt. (Esztergomi zsinagóga (1888), Fiumei zsinagóga (1895, Nagybecskereki zsinagóga (1896-1941), Temesvári zsinagóga (1899), Szolnoki zsinagóga (1898), Szegedi zsinagóga)
• 130 éve, december 28-án született Mattyók Aladár építész, a Millenáris sportpálya tervezője, amely az 1896-os Millenniumi ünnepségek részeként épült meg, s az első kifejezetten szabadidős és versenysport célokra létrehozott létesítmény volt. A korszerűség jegyében, valamint a nemzetközi versenyek rendezése érdekében mindig fejlesztették, az 1928-as kerékpáros világbajnokság apropójából pedig Hajós Alfréd és Matyók Aladár tervei alapján teljesen újjáépítették. Ez volt akkoriban Európa legkorszerűbb versenypályája, amely az első világháború után világszerte épülő sportlétesítmények korai példája.
• 55 éve, december 30-án halt meg Csányi Károly egyetemi tanár, műemlék restaurátor.