Dekonstruktivista múzeumavató Lyonban

„Honnan jövünk?” „Kik vagyunk?” „Mit csinálunk?” e három kérdés köré épül a szombaton megnyílt, nem mindennapi tervezésű és elgondolású lyoni Musée des Confluences koncepciója. A természet-, ember- és társadalomtudományok bemutatását megkísérlő tudományos és kiállítóközpont épületét a bécsi székhelyű Coop Himmelb(l)au iroda tervezte.

Az új múzeum célja, hogy az 1772-ben megnyílt természettudományi gyűjteménynek helyet adó korábbi intézményt örökébe lépve kortárs módon, holisztikus szemléletben mutassa be a természet- és társadalomtudományokat, kihangsúlyozva a különböző kultúrák és tudományterületek találkozását. A nevében is sokatmondó Musée des Confluences elnevezés szó szerint „összefolyást” jelent, utalva a Rhône és a Saône folyó torkolatában álló új épületre és a múzeum párbeszéden alapuló felépítésére.

A lyoni belvárostól délre, a korábban kihasználatlan, részben ipari célokat szolgáló folyótorkolatba álmodott új tudományos- és kulturális intézmény létrehozását még 1999-ben határozta el a város vezetése. A központ tervezésére 2001-ben írtak ki nemzetközi pályázatot, amit az osztrák Coop Himmelb(l)au iroda nyerte dekonstruktivista szellemiségű, széttartó és anyaghasználatában éles kontrasztokat felvázoló épülettervével. A „tudás kristályfelhője” koncepció jegyében tervezett múzeumépület nem az elit számára, kíván egy tudományos bemutatóhely lenni, hanem a nagyközönséget bevonó tudásközpont, a tanulás és a találkozás helye, egy új társadalmi központja Lyonnak. Az épület két fő eleme, a közönségi tereket, a könyvtárat befogadó, a városra nyitott, átlátszó „kristály”, azaz egy üveg-acél szerkezetű csillogó szárny és a kiállító-, konferencia- és bemutató termeket magába foglaló zárt szerkezetű „felhő” amorf formájával szinte átfolyik egymásba.

A korábbi, kolonialista szemléletű múzeumi koncepciót váltó 21. századi, a világra sokoldalúan nyitott, kérdéseket feltevő és kutatásra, reflexiókra ösztönző tudományos központ most megvalósult, már önmagában is értelmezések sorát kereső és kínáló épülete a környék fejlesztésének, az élő városszövetbe való bevonásának motorja kíván lenni. Az egy időben 9 (3 állandó és 6 időszaki) kiállítás befogadására alkalmas, oktatórészleggel, két előadóteremmel, tudományos könyvtárral és adattárral felszerelt 22.000 négyzetméter összterületű épület költségei azonban hamar az egekbe szálltak. Míg 2001-ben a múzeum létrehozására 60 millió eurót szántak, az építkezést megelőző évben, 2009-ben már 171 millióra emelték a költségvetést, ami végül közel a kétszeresével, 300 millió euróval zárult.

Bán Dávid