Design, energy, nature - az Odooproject a defo laborban
Második alkalommal szerveztek környezettudatos közösségi platformot a Bartók Béla úti defo laborban, 2012. február 10-én. Az est fő eseménye a BME Solar Decathlon csapata által készített koncepció, az Odooproject bemutatása volt, de az ezt követő beszélgetés során a környezettudatosságot és az ahhoz kapcsolódó paradigmaváltást érintő természeti, szociológiai és pszichológiai témák is előkerültek.
Immár második alkalommal szerveztek környezettudatos közösségi platformot, kötetlen beszélgetést a XI. kerületi defo laborban, 2012. február 10-én. A kreatív alkotóműhely 2011. decemberében költözött a Bartók Béla útra, a BME közelébe, egy KLUDI bemutatóterem helyére. A megjelenteket Fónagy Dóra építész, a defo labor alapítója köszöntötte, majd bemutatta a különféle programokat és törekvéseket, amelyek között kiemelt hangsúllyal szerepel a szemléletformálás, a párbeszéd, a dizájntudatos gondolkodásmód terjesztése, a fiatal tervezők felkarolása, valamint egy szakmai platform létrehozása, együttműködés kiépítése a piaci és az innovációt képviselő cégekkel. A design nyelviskola program azt a kérdést vizsgálja - többek között az egymásra hangolódás és a kooperáció révén -, „hogyan lesz eladható a tervező”. Különböző korosztályok számára kreatív workshopokat szerveznek, amelyek célja az emberben rejlő, zsigeri alkotói attitűd „vissza-tudatosítása”. A defo jelen lesz a Lakástrend Kiállításon is, ahol „a mai otthon-tereket értelmező megoldásokat - "bútorokat" - gyártanak majd”.
Auth Adrián építészhallgató, a BME Solar Decathlon csapatának vezetője az Odooprojectet ismertette, amit a résztvevők a kiállított tablókon és modellen is tanulmányozhattak. Adrián egy sevillai Erasmus-ösztöndíj során találkozott először az egyetemek közti nemzetközi versennyel. Hazatérve intenzív csapatépítésbe kezdett, amelynek során több oktató támogatását is sikerült elnyerniük - mentoruk Varga Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési Tanszék docense, a BME Építészmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese lett. Benyújtott pályázatukat tavaly elfogadták, így elindulhattak a rangos megmérettetésen. A verseny lényege egy eredeti, innovatív hallgatói ötlet megvalósítása, különböző szakterületek - építészek, gépészek, villamosmérnökök, gazdasági szakemberek, menedzserek, illetve kivitelezők és különböző szakcégek - szoros együttműködésével. A tervezést elindító első skicceket Adrián - elmondása szerint - egy isztambuli utazás során vetette papírra. A napenergiával működő ház koncepciója fokozatosan alakult, finomodott; a jelenlegi állapot már igen közel áll a végleges változathoz. A legfontosabb és legnehezebb feladat a szintézis megteremtése volt; „a ház és a csapat együtt épült a folyamat során” - ahogyan azt a meghívott vendégek egyike, Birkás Gábor építész is megfogalmazta.
A hallgatói csapat együttgondolkodásának kiindulópontja az volt, hogy a fejlett nyugati világban az emberek - a statisztikák szerint - életük 95 százalékát zárt, temperált, kondicionált terekben töltik, a természet szinte teljes kizárásával. Ezért a magyar csapat egy olyan ideálmodell megvalósítását tűzte ki célul, ahol a lakók akár idejük felét is szabad ég alatt tölthetik - az időjárástól függően -, ezáltal erősebben kötődhetnek a környezethez és újra harmóniába kerülhetnek vele. Az ún. nyári fallal övezett terasz különféle tevékenységeknek adhat helyet, a déli oldal nagy üvegfelületei jelentős passzív napenergia-hasznosítást tesznek lehetővé. A homlokzatokat teljesen beborítják az integrált napelemek, amelyek újfajta esztétikát hordoznak magukban. A ház az előzetes becslések szerint háromszor annyi energiát képes termelni, mint amennyire szüksége van. A kis hőtároló tömeg miatt nyáron a padlóba vezetett víz hűti a belső tereket. Az épület a szállíthatóság miatt könnyűszerkezettel, négy darabban készül el itthon, aztán 2012. szeptember elején szállítják Madridba, ahol 10 nap alatt kell a csapatnak összeállítania a verseny helyszínén.
Varga Tamás DLA, a csapat mentora kiemelte, hogy „a hallgatók nem hagyták, hogy a tanárok irányítsák őket”, így „ez a ház olyan, amilyet ők szeretnének”. A projektet ezidáig számos helyen bemutatták, nemrég készült el egy 900 oldalas összefoglaló anyag a házról. Adrián elárulta, hogy terveik szerint az Építészkar idei tavaszi Alkotóhetének témáját az Odooproject adná: szeretnének a hallgatókkal a ház 1:1-es modelljét megépíteni az Aulában...
A projekt elsősorban egy szellemi kísérlet életterek létrehozására, emellett kiállítóhely is lesz a verseny ideje alatt, ezért a pavilonszerű megfogalmazás mellett döntöttek. A Solar Decathlon után a házat a BME területén kívánják újra felállítani, amely kutató-, és bemutató pavilonként szolgálna a hallgatók és a megvalósítást támogató cégek számára. A projekt révén felhalmozódott tudást a verseny után szeretnének közkinccsé tenni, mint ahogyan ők is tanulmányozhatták a korábbi Solar Decathlonon szerepelt munkák műszaki megoldásait.
A bemutatót követő beszélgetés központi témája az élet minden területén egyre sürgetőbbé váló paradigmaváltás volt, amelyet a hagyományos struktúrák működésének fokozódó nehézségei kényszerítenek ki. A mélyreható változások csakis az alapok vizsgálata, a fennálló dogmák feszegetése és az újraértelmezés révén születhetnek meg - az Odooproject csapata is ezen a nyomon indult el. A résztvevők által említett fogalmak a beszélgetés alatt folyamatosan egy hatalmas címke-, vagy ötletfelhőben gyűltek a kivetítőn.
Lebhardt Olivér, a MOHAonline.hu főszerkesztője a paradigmaváltáshoz kapcsolódóan arról beszélt, hogy ha manapság a fiatalok alulról szerveződve, a semmiből létrehoznak valamit, ráadásul erős elhivatottsággal - ahogyan ez az Odooproject esetében is megfigyelhető -, azt elsősorban az önmegvalósításért teszik, nem kizárólag az anyagi jólét elérése érdekében. Az internet világába „viszonylag alacsony a belépési költség”, a tudás megszerzéséhez és megosztásához a megfelelő csatornák felderítése és hatékony kommunikáció szükséges. Nagy Orsolya, az Odooproject kommunikációs koordinátora kiemelte, hogy a csapat kommunikációja - a kezdeti bizonytalanságok után - fokozatosan fejlődött, a házzal együtt. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövő a hálózatosságé, amelyhez dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkertjének igazgatója a különféle biológiai társulásokat, életközösségeket említette példaként.
Kotasz Rita pszichológus a saját szakterületén végbemenő paradigmaváltásról beszélt: egyre nagyobb hangsúlyt kap az ember mellett a környezetére való odafigyelés és annak a felismerése, hogy a tereknek erőteljes személyiségformáló hatásuk van. Példaként az ún. „otthon-betegséget” említette, amelynek során a változatlan, ingerszegény otthoni környezet - hosszú idő után - legyengülést és megbetegedést okozhat; ezért lehet különösen fontos a „természethez való vissza-alkalmazkodás” elve, amely az Odooprojectben is erőteljesen megjelenik.
Fazekas Péter kertész üzemmérnök a ház körüli kert kialakításának hiányát említette, ám ez nem képezte a feladat részét. A projektben megjelenő környezettudatos szemlélet nagyobb léptékű (köztér-, illetve városszintű) alkalmazásának egyelőre gátat szab a mindennapi tervezési gyakorlat széttagoltsága (a táj-, és kertépítészet, a köztér-építészet és az épület-építészet egymástól elkülönült, sokszor alig vagy keveset kommunikáló szakterületek).
Auth Adrián a ház belső kialakításával kapcsolatban ezt mondta: „nem a házat terveztük meg, hanem azt a módot, ahogyan abban az emberek élni fognak”. A nyitott, semleges hatású burok adja a hátteret ahhoz, hogy a tér fő arculatát a kreatív felhasználó határozza meg és alakítsa tovább. A korszerű technológiai megoldások gyakran távol állnak a természetességtől - a passzívházzal szemben itt a változtathatóság, a ház és a felhasználó „együtt-élése”, valamint a „természetben élés” megvalósítása kiemelt szempont volt.
A nagy ellátórendszerektől független, autonóm házakra hazánkban is érezhetően egyre nagyobb az igény, elsősorban a nagyvárosok agglomerációs területein. Auth Adrián szerint „a ház egy ikon, amely gerjeszti a közbeszédet és a fejlődést Magyarországon” a környezettudatosság és a fenntartható életmód terén. „Nem nekünk kell alkalmazkodnunk”, hanem az innovatív megoldások terjesztésével, népszerűsítésével el kell érnünk azt, hogy a természetes házak megvalósítását is engedélyező, sőt kiemelten támogató jogszabályi környezet születhessen...
Garai Péter
Kapcsolódó oldalak:
