Design, vagy amit akartok!

Paradox módon kevés tisztázatlanabb s zűrösebb fogalommal találkozhatni ma a honi designer közéletben, mint a designéval magával... Összeállításunkban rövid körképet igyekszünk nyújtani arról, hogyan is áll a helyzet ma idehaza. Merthogy a 21. század emberét minden pillanatban, mindenütt design veszi körül, még akkor is, ha erről nem tud. Tervezett környezetben élünk, a kiskanalunktól a nagyáruházakig.

Paradox módon kevés tisztázatlanabb s zűrösebb fogalommal találkozhatni ma a honi designer közéletben, mint a designéval magával... Van, aki szerint ez rettentő nagy probléma, van, aki szerint nincs ezzel a zűrzavarral semmi baj, mondván: nem kell mindent mindig agyondefiniálni! Ha agyon nem is, de egy csöppet azért mégis értelme volna annak, ha kiderülne végre, mi is az a design valójában?

Ha színes-szagos magazinokat forgat az egyszeri olvasó, netán valamelyik üzleti tévé témába vágó adásában merül el, esetleg elszalad egy-egy kiállításra, vásárra a világban, nos, minden különösebb előítélet nélkül arra a következtetésre juthat, hogy a designhoz sok pénz kell, s így a design bizony a kevesek játékszere, a roppant mód divatos, élményteli szórakozások egy újabb formája. Száguldozás luxusautón, heverészés luxuskanapén, rongyrázós buli luxusvillában, summa summarum: menő életstílus, semmi több!

Kétségtelenül ez is design. Mégpedig az elit tervezői kultúra egy formája: a sztárdesign. Nem nélkülözhető, hiszen olyan ez, mint a „Forma 1” a szériaautó-tervezés számára. Extrém versenyhelyzetben, minden szempontból különleges körülmények között megvalósuló kísérletek sora azzal a céllal, hogy egyszer majd a boltban kapható termékek is jobban szolgálják a hétköznapi vevők igényeit. Legalábbis jó esetben...

A design – azaz nemes egyszerűséggel a tervezői szakma és kultúra – elsősorban mégis csak a hétköznapi ember igényeit szolgálja, ha tetszik, ha nem. A 21. század emberét ugyanis minden pillanatban, mindenütt design veszi körül, még akkor is, ha erről nem tud. Tervezett környezetben élünk, a kiskanalunktól a nagyáruházakig. Tervezők munkája a körúti villamos és a napilap, a tévéhíradó inzertjei, avagy a lábbeli, amiben, s az utca is; ahol sétálgatunk. A design mindenütt ott van, s állítólag az a legjobb, ha észre sem vesszük, hiszen akkor tölti be legnemesebb feladatát: megkönnyíti, szebbé, jobbá és igazabbá teszi az életünket.

A design tehát kultúra és kultúrateremtő erő minden értelemben. Ez az, ami miatt a 21. század egyik legfontosabb kérdése éppen a designé. Ám egyúttal pont ez az a felelősségteljes szerep, amiről oly könnyen megfeledkezik a reklámszakember, a menedzser, a megrendelők, és sokszor maga a designer is, főként, ha sztárdesignerről van szó. Bár ma kevesebbszer hangoztatjuk Walter Gropius elvét, miszerint az építész nem egyszerűen épületeket tervez csupán, de magát a társadalmat is, attól az még szent igaz ma is, s ráadásul minden tervezőre vonatkozik, nem csak az építészre. A designer igenis társadalomtervező. Rajta is áll, vagy bukik, milyen világban élünk. Rajta is áll, hogy lesz-e világ egyáltalán, amiben élhetünk. Rajta is áll, hogy megteremti-e a már-már eszeveszett fogyasztói kultúra alternatíváit, avagy a fenntarthatatlan fejlődés ökológiai katasztrófába torkollik rövidesen.

Szokás mondogatni szakmai körökben, a design problémamegoldó művészet, tudomány és mesterség egyszerre. Nem mindegy azonban, hogy valós, vagy kitalált problémákat old-e meg a tervező. Égető társadalmi kérdések olcsó, környezetkímélő, s egyszerű megoldásain töri-e a fejét, avagy csak a kevesek szolgálója lesz, mint valami udvari hoppmester a királyok palotáiban... Félreértés ne essék, szükség van hoppmesterekre is, ám a tervezők nagytöbbségének más a társadalmi szerepe, s erről sosem szabad elfeledkeznünk!

Összeállításunkban rövid körképet igyekszünk nyújtani arról, hogyan is áll a helyzet ma idehaza, milyen kiállításokon, vásárokon tűnnek fel hazai tervezők, milyen életképes tervező irodák működnek az országban, mivel foglalkoznak a fiatal tervezők az egyetemeken, s a diploma után. Reményeink szerint szót ejtünk majd egy-egy fontosabb, a hazai közéletet is befolyásoló tervezett tárgyról, megvalósult tervről is. A honi tájképet természetesen egy-egy jellemző külföldi példával is fűszerezzük majd.

SzeM