Diákközpont délutánra

Régen voltak a kulcsosgyerekek. Ma szintén vannak még kulcsosgyerekek, de egyre inkább elterjed az a jelenség is, hogy a fiatalok szabadidejükben – más alternatívát nem találván – a plázákban csellengenek. Erre kívánt megoldást találni Burger Júlia diplomamunkájában, mikor számtalan foglalkozásnak, játéknak helyet biztosító diákközpontot tervezett.

A tervezési terület Budapest XIV. kerületében, a Gyarmat utca 59. szám alatt található. Az épület jó közlekedési adottságokkal rendelkezik, ugyanis a Bosnyák tér közelében található, ami könnyen megközelíthető közlekedési csomópont. Az épület funkcióját tekintve diákközpont, ami 12-18 éves korig fogadja a délutánjukat tartalmasan eltölteni szándékozó gyerekeket. Célja elsősorban az utcán, bevásárlóközpontokban való szocializálódás megelőzése a társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül, a társadalmi problémák megelőzése érdekében.

Az épület zártsorú beépítésű, 19,20*80,00 m alaprajzi kiterjedésű, a helyi szabályozás szerinti 6 m-es előkerttel kerül beépítésre. Az építészeti koncepciót követve a beépítés két fő tömegből áll: a telek délnyugati oldalán végigvonuló falrendszerből, és az utcai fronton megjelenő tényleges épületből, melyek egymáson való áthatását az utcai homlokzatról is fel lehet fedezni. A beépítés épületrésze tömegével, magastetőjével, valamint párkánymagasságával is alkalmazkodik a két szomszédos házhoz. Szintszáma 4 – pince, földszint, 2 emelet.

Az udvari falrendszer elhelyezkedése a tömb keretes beépítéséből adódik. Pozíciójából adódóan nemcsak a délnyugati telekhatáron található, 11,20 m magas tűzfalra válaszol, hanem egyben a tömbben az egységes zöld tömbbelső kialakulásának folyamatát is elősegíti. A beépítésben már tárgyalt két fő tömeg az épület funkcionális tagolását is meghatározza: az udvari játékokat, foglalkozásokat foglalja magába az udvari falrendszer, az épület pedig a belső, zárt teret igénylő tevékenységeknek ad helyet.

Alaprajzi elrendezését tekintve az épületben a nagy, egyterű helyiségek kialakítására törekedtem, így a koncepcióból is adódóan a cellás elrendezésű, általában vizes blokkok a két tömeg áthatásában jelenhetnek csak meg. Az épület függőleges funkcionális elválasztását is fontosnak tartottam: a fiatalok számára a pince szintjén találhatók elsősorban mozgásra alkalmas helyiségek, a földszinten közösségi- és találkozó helyiségek, valamint a II. emeleten kisebb, foglalkozásokra, tanulásra alkalmas helyiségek. Ezzel szemben az I. emelet elsősorban az épületben dolgozók használati tere, központi szerepe a gyerekek felügyeletére irányul. A falrendszer alakjából adódóan nemcsak az udvarhoz tartozó öltözőket, szertárt, falmászót, pingpongszobát, falmászót foglalja magába, hanem az udvar többi részének is egyfajta ritmust ad. Ez a ritmus összeköti a tűzfal meghatározó vonalait a szomszédos telek karakteres növényzetével, helyet adva többek között a streetball- és focipályának, valamint egy mászókákkal telepített ligetnek is.

Az épület külső burkolatán átforduló csíkok, valamint a nyílászárók elhelyezkedése a tömeg egységét hivatottak hangsúlyozni. Ez az épületen végigvonuló karakter a ház belsejében sem felejthető el, hiszen a csíkok az épület belsejében lévő padlóburkolatokon is végigfutnak. A falrendszer nemcsak beépítésében és funkciójában ellentéte az épületnek, hanem formai megjelenésében is. A monolit vasbeton látszóbeton felületképzésű falak csak merőlegesekből gazdálkodnak, beleértve a tető képzését is.

Az épület tervezésénél fontos szempont volt számomra funkciójából adódóan annak alacsony fenntartási költsége, ezért mind épületszerkezeti mind pedig épületgépészeti megoldásokat tekintve a kis energiafelhasználást és lehetőleg környezetbarát anyagok alkalmazását tartottam fontosnak. Az épület szerkezeteinek kialakításakor elsősorban kis (de szükséges mennyiségű) üvegezett felületek, nagy hőtároló tömeg, vastag hőszigetelés, megfelelő tájolás, valamint árnyékolószerkezetek gondos tervezésére törekedtem. Az épület kis energiafelhasználását segítik még a tetőn elhelyezett vákuumcsöves napkollektorok, melyek a használati melegvíz előállítására segítenek rá. Végül környezetvédelmi szempontból fontos megemlíteni még, hogy az épületben esővízgyűjtő tartályok kerülnek elhelyezésre, melyekben az összegyűjtött víz megfelelő esőintenzitás esetén nemcsak a kert locsolására, de a WC-k öblítésére is alkalmas lehet.

Az épület akadálymentesítése is fontos szempont volt az épület tervezésekor. A szintek között lift biztosítja az akadálymentes közlekedést. A szintekben nincsenek további szintbeli eltérések, csupán a pincében elhelyezkedő sportterem megközelítésénél. Itt 7%-os rámpa biztosítja a két szint közötti megközelíthetőséget. Az épületben akadálymentes WC is található a földszinten, valamint a személyzeti öltözőben zuhanyzóval kiegészítve.

Burger Júlia

tervező: Burger Júlia Veronika
konzulensek:
építész: Kőnig Tamás
építéskivitelezés: Vidovszky István
épületgépészet: Szikra Csaba
épületszerkezettan: Horváth Sándor
tartószerkezet: dr. Visnovitz György

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1998,5