Digitális építészet

"Diplomázásomat megelőző félévben lehetőségem nyílt az Épülettervezés VI. és a Tervezésmódszertan tárgyak párhuzamos hallgatására. Ez idő alatt készült tervsorozatomat szeretném bemutatni." - Felföldi Lídia féléves terve.

A félév folyamán két negyedéves feladatot készítettünk. Az első tervezési helyszín a Városliget volt. A hely hangulatának megismerése után fotózással, rajzolással folytatódott a tervezés. Eközben ismerkedtem meg a Blender programmal, mellyel a véletlenszerű formagenerálást gyakoroltuk. Az így született formákból választottuk ki a helyszínre – léptékében, formájában – legmegfelelőbbet. A funkció csak ezután merült fel, mint tervezési döntés.

Gondolataimat a módszertani előadások és gyakorlatok lendítették tovább. Tervezési relációk felszólítással készült az első kisfilmem, melynek alapgondolata egy alapos vizsgálat volt. Az önvizsgálat mellett döntöttem, mert kevésbé fogott meg a hely, mint inkább a tervezés szándéka. Így jutottam el az Inside című kisfilmhez, mely az egymást követő életszakaszaimat és a köréjük fűződő érzelemvilágot jeleníti meg. Mindez azzal egészült ki, hogy a tervezés folyamata alatt keltette fel érdeklődésemet a John és Julia Frazer-féle evolúciós építészet. Ezek után vált könnyen megfogalmazhatóvá az ok, a forma és a funkció kapcsolata.

A tervet valamikor a jövőben helyeztem el, amikor már könnyebben elképzelhető, hogy a most épületként aposztrofált egységek önmagukat generálják, mint egy „élőlény”. Legyen bioritmusuk, szerkezeteik hasonlóan az emberéhez csont- és hártyaszerűek, melyeket egy lüktető érrendszer éltet. Céljuk az, hogy a jövő rohanó és túlhajszolt embere megnyugvást találjon általuk. Audiovizuális élményt nyújtanak. Elhelyezésük tudatos, a legnagyobb zajszennyezettségű pontokon jelennek meg, ahol pavilonként emelkednek ki a földből.

A második negyedéves feladat egy környezetorientált kis középület analitikai módon történő tervezése volt. Vizsgálatokkal tártuk fel a helyszín problémáit, ezek alapján fogalmaztuk meg a beavatkozás célját. A környezeti összefüggések elemzése után képeztük a paramétereket: meghatároztuk a léptéket, az anyaghasználatot, a szerkesztési elveket és a forma-paramétereket.

Az általam feldolgozott környezet a belvárosi Deák tér és környéke volt. A problématérkép készítése során a forgalom sűrűsége és a turisztikai frekventáltság emelkedett ki mint fontos paraméter. A beavatkozásra a választ ismét a jövőben találtam meg, amikor szükségszerű egy rendszer megalkotása, mely a szárazföldi és légi közlekedést köti össze. Hálózata lefedi a város legfontosabb pontjait egy-egy egységgel. Másodlagos funkciója az infopont jelleg. A Spaceless című kisfilm a megelőző elemzések következménye, mely félreérthetetlenül sugallta, hogy tervezési helyszínem a levegő lesz.

Az equ névre keresztelt egység rendelkezik leszállópálya, üzemeltetés, raktár, bár, infopont, mosdó és lift funkciókkal. Ezek helyzetét az x;y;z koordinátán a problématérkép készítés során felmerült tényezők befolyásolják. Ezeket a paramétereket a grasshopper programba táplálva térbeli pontokat kaptunk meg. Ezen pontok kiterjedését a turisztika és tömegközlekedés mérhető nagysága határozta meg. Így került kidolgozásra öt lehetséges alapeset.

A szerkezet a környezet függvényében változik, szerkesztési elve az alumínium kristálynövesztés technológiája. A kristályátmérő változtatható a húzási sebesség csökkentésével, illetve növelésével. Ahol lassabban fejlődik a forma, ott alakulnak ki az equ használati terei. Anyagát tekintve az egység módosult fizikai tulajdonságokkal rendelkező üvegből és egy vastag, rugalmas tartószerkezetből generálódik.

„Makettként” a Equ christal című kisfilm szolgált, melyet holoboxban jelenítettünk meg.

Ez a tervsorozat meghatározó előgyakorlat volt a diplomafélévem előtt, melyért hálás köszönetem Kapy Jenő Tanár Úrnak.