Dunaföldvárnál léket kap a világörökség?
Ősszel fejeződik be a limes világörökség magyarországi szakasza előkészítésének első fázisa. Három település nem csatlakozott a programhoz – közülük egy hiánya akár komolyabb gondot is okozhat a későbbiekben.
A Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt 2008 őszén vette kezdetét. Ennek keretein belül a szakemberek felmérik a Római Birodalom egykori határához tartozó, még fellelhető épített emlékeket, az érintett települések bevonásával bemutathatósági-, majd később egyfajta „megvalósítási tervet” készítenek, hogy a limes (Magyarországon ripa, hiszen folyami határ volt) itteni szakasza miként tud csatlakozni a nemzetközi együttműködési tervek szerint a későbbiekben a teljes római határt bemutató közös világörökséghez. A Római Birodalom határa elnevezésű egyetlen helyszínben egyesített limes-világörökség gondolata egyébként Visy Zsolt pécsi régészprofesszor-egyetemi tanártól származik, aki a Magyar Limes Szövetség elnökeként a mai napig mozgósít az immár a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetésével megvalósuló ügy sikere érdekében.
„Eddig összesen 245 helyszínt jártunk be, amelyből 171-et találtunk a világörökségi jelölés szempontjából alkalmasnak” - mondta el a műemlékem.hu-nak Jankovich-Bésán Dénes régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védési igazgatója. „A rostán kiesett helyszínek esetében sajnos már vagy megsemmisültek az épített elemek, vagy nem lehetett azokat minden kétséget kizáróan a római korhoz, illetve a Limeshez kötni. Sajnos akadnak foghíjak a magyarországi szakaszon, elég csak Érdre, vagy Mohács-Bárra gondolnunk, ahol jelenlegi ismereteink szerint nem maradt fenn azonosítható nyoma a limesnek.”
Azt gondolhatnánk, hogy azok a települések, amelyek területén fennmaradt a római határ bármilyen emléke, örömmel csatlakoztak a programhoz. Pedig Kisoroszi, Tahitótfalu és Dunaföldvár az e tárgyban lefolytatott egyeztetések során közölte: nem kívánnak élni a világörökségi jelölésbe való bekapcsolódás, a majdani világörökségi helyszín cím lehetőségével.
„Kisoroszi és Tahitótfalu esetében, bár fájó lesz a hiány, nem szakad meg a limes, hiszen találhatók objektumok a Duna keleti partján is. Dunaföldvár, az egykori Annamatia azonban pótolhatatlannak tűnik, hiszen Intercisa, vagyis Dunaújváros és Lussonium, vagyis Paks között egy fontos helyszínt, összekötő-szakaszt jelent. Itt ráadásul az egykori limesút egy szakaszát sikerült azonosítani, amelyet a későbbiekben be is lehetne mutatni” - tette hozzá az igazgató.
Éppen az emlék különleges volta, sajátos adottságai azok, amelyek miatt a terület tulajdonosai, majd döntésük alapján a város közgyűlése is nemet mondott az eddigi megkeresésre.
„A limesút itteni szakasza a felszínen már nem látható, jelenleg szántóföld van a helyén. Az egykori út ráadásul sok jelenlegi parcellán át fut keresztbe, így a mostani tulajdonosok tucatjainak nehezítené meg az életét bármilyen jelzett bemutatása. Eddig a szakemberek nem mondták, hogy a nemleges döntésük a jelölés sikerét veszélyeztetné. A tárgyalásokon azt hangsúlyozták, hogy ezzel csak a település veszít, mert egy jó, jelentős bevétellel kecsegtető kezdeményezésből fogunk kimaradni” - jelentette ki portálunknak Dunaföldvár polgármestere. Keresztes Lajos hozzátette: decemberben lakossági fórumot tartottak, amelyen a tulajdonosok 22:13 arányban elutasították az együttműködést (a 13 fő sem a belépés mellett kardoskodott, csupán további információkat kért). Ezután december 21-én közgyűlési határozatban is megerősítették, hogy a település nem kíván csatlakozni a világörökség jelöléshez. „Egy demokratikus döntést nem volt jogom megkérdőjelezni. Természetesen a későbbiekben a gazdák, földtulajdonosok véleménye változhat, ám mivel korábban nem hangzott el, hogy pótolhatatlan a két dunaföldvári római kori emlék, így nyugodt a lelkiismeretem” - összegezte a polgármester.
„Ennél sajnos bonyolultabb a helyzet, hiszen különbözik az előkészítés, s majd végül a jelölési dokumentáció, illetve annak elfogadása” - mondta Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetője. A világörökségi helyszíneknél ugyanis feltétel az integritás, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogy oda nem illő elemek nem lehetnek a világörökség részei, ugyanakkor azt is, hogy a világörökségi helyszínek minden olyan elemet tartalmaznia kell, amely szükséges az adott helyszín „kiemelkedő egyetemes értékének” teljességéhez.
A cikk folytatása, térkép és további légi fotók a műemlékem.hu magazinjában.
Légifotók: Civertan Grafikai Stúdió
