Egy csendes éjszaka: Csillagpark a Zselicben

A Zselic szinte érintetlen erdejében, a falvak, városok zajától és fényétől távol húzódik meg a nemrég átadott Csillagpark. Erdélyi-Gáspár Judit és Erdélyi Róbert építészek továbbá alkotótársaik egy egyedülálló komplex fejlesztési tervet valósítottak meg. Bán Dávid írásában mutatjuk be a 2014-es Média Építészeti Díján AUSTROTHERM energiahatékonysági különdíjjal jutalmazott tervet, mely most megépült.  

A somogyi Zselic hegyvidék csendes, nyugodt, szinte eldugott erdei különleges lehetőséget nyújtanak az éjszakai égbolt megfigyelésére, mert hazai, de európai viszonylatban is rendkívül alacsony itt a fényszennyezés mértéke. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség Európában az elsők között adományozott 2009-ben a Zselici Tájvédelmi Körzetnek „csillagoségbolt-park" minősítést. A park komplex fejlesztése keretében a csillagvizsgáló-épület Erdélyi-Gáspár Judit és Erdélyi Róbert építészek, valamint Barna Orsolya, Pucsek Viktor és Balázs Mátyás belsőépítészek tervei alapján nemrég készült el, s nyár közepétől hivatalosan is várja látogatóit.

A zselici Csillagpark alapvető koncepciójában egy olyan átfogó, a természethez és a csillagászathoz szorosan kötődő beépítés szerepelt, amelynek legfőbb elemei egy központi épület, egy kilátótorony és az éjszakai útvonalak nyomvonalán létrehozott öt pihenőpont megvalósítása volt. A projekt főbb célkitűzései: a turizmus fejlesztése, ismeretterjesztés, szemléletformálás, a figyelem felhívása a környezettudatos gondolkodásra és a természet szeretetére.  



 

A látogatók a sűrű erdőben kanyargó úton érik el a Csillagpark elemeit. A főépület előtti park kellő teret ad a felgyülemlő látogatócsoportok eloszlására, a parkban kirajzolt csillagképek és az élő napóra, a természeti környezet és a területből áradó nyugalom pedig segít kilépni a mindennapok zsongásából. A fogadóépület üvegezett bejárati tengelyén keresztül átlátunk magán az épületen. A rétegvonalakkal párhuzamosan terepre ültetett lapos, hosszúkás épület a völgy felől belesimul a tájba. Függőleges, ritmusos, de változó „csíkozású" faburkolata az erdő fáinak rajzolatára rímel.



 

A csillagvizsgáló épülete négy fő elemből áll: a jellegzetes félgömb alakú távcső kupolából, egy hengert formáló planetáriumból, a közönséghasználati tereket magában foglaló „dobozból", valamint az ezeket összekötő, pavilonszerű közlekedőben létrejött kiállítótérből. A belsőépítészeti megoldások minden szinten a csillagvilág koncepcióját igyekeznek tükrözni, sötétszürkés színhatásukkal egyfajta űrbéli táj érzetét keltik a látogatóban. A sötét tónusokon kívül egyedüli erős elemként a napsárga szín köszön vissza helyenként, ami megjelenik a park teljes grafikai arculatában és logójában is. A kiállítótér üvegfelületein fontos elem a fény és az árnyék játéka: a déli és nyugati oldalról beszűrődő, váltakozó fényhatások mellett az épület árnyékolóit a csillagképek mintája szerint fúrták át, amelyek így szintén különleges rajzolatot adnak a bent nézelődők számára.



 

A kiállítótér oldalának nyitható üvegtáblái egy oldalsó teraszra vezetnek, majd az épülettől kicsit eltávolodva egy észlelő teraszt is létrehoztak, ahol kisebb csoportban távcsöves megfigyelések végezhetők. A terasz kialakításában olyan döntött faburkolatokat is alkalmaztak, ahol akár le is pihenhetünk, így kényelmesen, szabad szemmel is szemlélhetjük a csillagos égboltot. A segédfény nélküli éjszakai túrára indulókat a 4-5 km-es útvonalon öt helyen különböző infópontok állítják meg. Mindegyik ilyen megpihenő és tájékoztató állomáshely egyfajta fából készült keret formájában jelenik meg, benne ülő- vagy akár lefekvésre is alkalmas helyekkel.

A játékos elemekkel, helyenként hullámvonalasan kiképzett infópontok a nappali túrázó számára is érdekes megállók lehetnek, egy helyütt például nappali csillagnézésre alkalmas, a téli csillagos égbolt mintájára átfúrt lyukakkal kiképzett kupolával. Minden állomáspontnak más tematikája és arculata van, de mindenképpen kötődik a Csillagpark világához és a természetközelséghez. Bemutatja a környék élővilágát, a népi építészet elemeit mai formában használja fel. Mindegyik egyedi, mai, a vízszintes síkjait hullámvonallal töri meg, ezáltal az éjszakai égnézésre akár kényelmes fekvő pozíciót is nyújt.



 

A park fái között, a lombkorona mögül szinte észrevétlenül kikandikálva bújik meg egy 25 méter magas kilátótorony, amelynek legfelső teraszáról teljes körpanoráma nyílik a zselici tájra, de a Badacsony és a horvát hegyek is láthatóak innen. A koncentrikus kör alaprajzú, tölgyfa gerendákból épített kilátó hatásában olyan, mintha az erdő fái besűrűsödnének. A szerkezetét szabadon hagyó építmény kétsoros koncentrikus köréből a külső befelé, a belső pedig kifelé dőlve támasztja meg egymást, a kettő közé ékelődik be a lépcső, amit szintenként egy-egy kiszögellő terasz egészít ki. 






Bán Dávid