Egy csónakázó tó margójára

Magyarország legnagyobb termálvizű fürdője Hajdúszoboszlón található. Az 1925-ben itt fellelt termálvíz nagymértékben hozzájárult a település gyors fejlődéséhez, mai karakterét is elsősorban a gyógy- és strandfürdő határozzák meg. A termálváros legismertebb és legfrekventáltabb területére, a csónakázó tó partjára kiírt ötletpályázat első helyezettjét mutatjuk be.

A terület jelenleg a fürdőhöz tartozik, a város szabadon bejárható közterületeitől kerítés választja el. Sétálójeggyel ugyan azok is bemehetnek és körbe gyalogolhatják a tavat, akik a fürdő szolgáltatásait nem veszik igénybe, mégis úgy tűnik, hogy a város életében jelentős lépést jelent majd, ha a tó ezen partszakaszán szabadon megközelíthetővé válik, a zöldfelületek pedig a városi közösséget és az ide látogatókat egyaránt kiszolgáló rekreációs területet képeznek.                           

A pályamű készítői szerint a ma látható természeti környezet jelentős értéket képvisel, a ligetes karakter, a területet az úttól és a parkolóktól finoman lehatároló, ugyanakkor a közlekedést nem gátoló faállomány pedig kedvező adottság. Magával ragadó és sok lehetőséget hordoz a partvonal is, a tó vizének és a szárazföldnek a találkozása. Az építészek a tervezés során ezért a meglévő értékek feltárására és a fejlesztési javaslataik azokhoz történő illesztésére törekedtek.

A tervezők elsődleges szándéka az volt, hogy a József Attila utca és a tópart között egyértelmű és hangsúlyos gyalogos összeköttetést hozzanak létre. Az alapvetően átlós vonalakra épülő gyalogos útvonal, mely a meglévő környezeti adottságokhoz történő illeszkedés és az egységes formálás érdekében egy hullámos vonallá alakult szervezi a területet és fűzi fel a tervezett új funkcionális elemeket. A pályamű szerzői olyan finom beavatkozásokkal javasolják fejleszteni a területet, melyek lehetővé teszik a meglévő természeti értékek megőrzését és érvényesülését. A fentiek szellemében mind a gyalogos útvonalat, mind a további köztéri elemeket úgy helyezték el, hogy a meglévő faállomány meg tudjon maradni. A gyalogos hullámvonal mentén pedig szabadtéri fittness eszközöket, a tóparti környezethez illeszkedő, búvóhelyként és mászókaként is funkcionáló játszótéri hajót, víziszínpadot és üléseket, kilátódombot, kávézót, vendéglátó- és rendezvényteraszt terveztek.

 

A szárazföld és a vízfelület különleges élményt nyújtó határvonalán a víz fölé kifutó stégek és a vízfelszínhez lelépcsőző, fafelületű dokk, a ligetes részeken, a fák között a különböző, természetközeli építmények: a Kneppl sétány, a mélyedés híddal, az átjárható spirál alakú térplasztika, a háló megjelenésű mászókák és a faanyagú, gömbszerű búvóhely járulnának hozzá a változatossághoz és a minőségi időtöltéshez.                                           

A tervezők fontosnak tartották, hogy a vizuális kapcsolatokat erősítsék és új nézőpontokat tárjanak fel az idelátogatók előtt. A vízparti elemeket: stégeket, teraszt igyekeztek úgy elhelyezni, hogy a tó környezetének értékeit, a karakteres partvonalat minél jobban lehessen érzékelni. A fentieken túl a terület északi részén, súlyponti helyre egy kávézó-, vendéglátó-, kiszolgáló épületet terveztek, mely a hullámvonalú gyalogos útvonalhoz illeszkedve íves alaprajzi kontúrral és szalagszerűen felhajló, járható lapostetővel készülne. Az akadálymentessen is bejárható, a közlekedési rendszerhez kapcsolódó rámpa-tetőfelületről új nézőpontból, magasabbról nézhetnénk a tóra és annak épített-, természeti környezetére, ami így új, izgalmas kilátópontként is működne. Az épülethez kapcsolódó, nagy méretű teraszon kapnának helyet a vendéglátó hely asztalai, de további rekreációs célokat is szolgál. A gyönyörű természeti környezetnek köszönhetően pedig vonzó esküvői és rendezvény helyszín lehet. Az építészek alapvetően a természetes és minőségi anyaghasználatra törekedtek, de igyekeztek figyelni a gazdaságosságra és a fenntarthatóságra is.

A bíráló bizottság a beérkezett ötletpályázatokat három nagy csoportra lehet bontani. Az egyik csoportba az arany középutat megcélzó pályázók tartoztak, akik egy kiemelt, jellemzően vendéglátó funkcióval igyekeztek a szezonhosszabbítás kívánalmát és a tó látványát meglovagolva szervezni a teret, amelyet természetközelibb mellékfunkciók tesznek kiegyensúlyozottabbá. A megosztott első helyet két olyan munka kapta, amelyek a belső pontozás során nagyon közel kerültek egymáshoz. Az egyiknél (Gyöngyösi Miklós és Jenei Nikolett munkája) az építészeti formálás volt erősebb, de a környezetrendezés, a kapcsolódó úthálózat és funkciók a kevésbé kidolgozottak vagy átgondoltak, míg a másiknál (jelen pályamű) a környezetrendezés volt logikusabban átgondolt és az építészeti formálás szorult kicsit jobban a háttérbe. A kettő együtt viszont olyan elegyet képez, amely lehet a szóban forgó terület fejlesztésének reális iránya. Ez a két pályamű tudja a teret a legracionálisabban kezelni. Az útvonalak esetében lágy, környezetbe illő vonalakat hoz létre, a merev, kötött formák helyett. A meglévő értékeket megőrzi úgy, hogy új turisztikai értéket hoz létre. Együtt él a későbbi távlati térfejlesztésekkel, elegáns formában zárja le mindkét pályázat a teret a HungaroSpa irányában, nem csökkentve a látvány élményét, a környezet szépségét.

A pályamű építészeti vonatkozásban kisebb programot hoz, mint amit a környezet elbírna, de a környezetalakítás itt jobban működik. Akadálymentes kilátó pontot kínál az épület tetején, organikusan vezetett sétányrendszerrel, a gyerekek, családosok számára kiegészítő funkciókat alakít ki. Létrehoz egy konkáv teret a József Attila utca irányában, amely bevonzhatja a túloldalra egyszer majd megépülő szálloda vendégeit a parkrészbe.


 

Ötletpályázat a hajduszoboszlói strandfürdő csónakázó tó dny-i területének környezetalakítására - megosztott I. díjas terv

Hajduszoboszló

Tervezés éve: 2019.

 

Veszprémi Építész Műhely Kft.,

Vezető tervező: Kovács Dávid, Hazler Edina, Kovács Zsolt György, Beránková Jana

Látványtervek: Vörös Tamás