Az „eltűnt vár" régészeti kutatása 2007 óta zajlik, a napokban viszont az értékes maradványok helyreállítása és romkonzerválása is elkészült, és átadták a feléjük épült hangsúlyos, megosztó rácsos fémkonstrukciót is.
A vár sokáig szinte nem is volt szabad szemmel látható, régészeti kutatása 2007-2008-ban kezdődött meg Dr. Ringer István régész, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatójának irányításával. Egy ilyen projekt és a leletek restaurálásának költségei természetesen egy örökség turisztikai fejlesztés keretei között tarthatóak fenn csupán, ezért hamar felmerült a kihávás, hogy miként lehet egy fokkal izgalmasabb módon bemutatni a romokat. Mivel egy teljes rekonstrukcióhoz nem állt rendelkezésre elég adat, forrás, nyom vagy kőfaragvány – inkább a feltárt részek körbejárhatóságára, illetve egy kilátópont megalkotására törekedtek.
Nemrég ismerhettünk meg honlapunkon egy hasonló történetet, a MÉD Közönségdíjat is nyert szádvári vár konzerválását, ahol szintén a körbejárhatóságra, új korlátok és sétányok kiépítésére helyezték a hangsúlyt falkiegészítések helyett. Bár bizonyos esetekben, például a ciszterna körül az újhelyi vár esetében is láthatunk faszerkezetes korlátokat, a főszerep itt mégis a rácsos fémszerkezeté lett. A kilátópont sétányain kívül moduláris, tetszés szerint variálható elemeket is kialakítottak passzázsoknak, a leglátványosabb elem viszont mindenképpen a kilátó rácsos struktúrája, amely szinte el is tereli a figyelmet a középkori romoktól. A projekt vitathatatlan eleme viszont a kommunikáció volt: az érdeklődők folyamatos tájékoztatása mind a közösségi médiában, mind egy videóblognak köszönhetően aktívan és tényleg informatívan működött, ami azért nem olyan magától értetődő hasonló projektek tekintetében.
Viszont tény, hogy a kutatók részéről a legfontosabb szempont az volt, hogy az új struktúra váljon el vizuálisan a vár eredeti részleteitől, valamint az is, hogy szétszedhető, későbbi korokban eltávolítható legyen az eredeti részek sértése nélkül. A kilátósétány legmagasabb pontja 16 méter magas lesz, ahonnan még 5 méternyire konzolosan előrenyúlik egy terasz-szakasz is. A tagolt sziklafelszínen biztonságos közlekedést tesznek lehetővé, a sétányrendszerhez információs táblák és szemeteskukák is készültek. A projekt építész tervezője az az Albert Tamás volt, kinek neve a közelmúltból a nagyvázsonyi vár kiegészítéséről lehet ismerős.