Egy valódibb rend szolgálatában

Hogyan lehet Ottlik Géza univerzumát az építészet nyelvén érzékeltetni? Vörös Balázs és munkatársai a megoldást olyan szimbólumrendszerben látták, amelyben az emlékek rajzolta képnek csak töredezett részletei ragadhatók meg, de azon túlmutató, nem ember alkotta entitásra tesznek utalást. Művük az Ottlik kert pályázaton különdíjat nyert.

ÉPÍTÉSZETI - TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

"...minden kis mozzanathoz és minden részlethez előzmények hosszú sora
fűződött, sőt folyományok, következmények, később történt dolgok tartoztak hozzá, melyek visszamenőleg is kiegészítették a jelentését, tették teljessé az értelmét; s kölcsönös vonatkozások és kapcsolatok indáztak keresztül-kasul mindent..."

Az emlékfoszlányok rajzolatára, mint a részletekből álló összefüggő képre gondolunk. Lényegét ehhez a képhez társítjuk, noha valódi mivolta éppen abban rejlik, hogy nem ölt formát, így nem is válik pontosan megragadhatóvá, ebben az értelemben transzcendens. Jelenlétét érezzük, de amint fogalmakat hívunk segítségül a megjelenítéséhez, az az érzésünk, hogy egy mélyebb tartalomnak csak a felszínén mozgunk a gondolatok, kifejezési eszközök rendszerének korlátai miatt.

"...valamilyen - bármilyen, megszokott és ismert - rend mindig ráerőszakolja
magát a rendezetlen dolgokra; s talán éppen a lényeget sikkasztja el: a rendezetlen dolgok még ismeretlen, valódibb rendjét." (Ottlik Géza: Iskola a határon)

Mi módon lehet ezt a valódibb rendet mégis érzékeltetni az építészet nyelvén, amivel Ottlik az egész íráson keresztül próbálkozik? A megoldást olyan szimbolikában kerestük, melyben az építészeti eszköztár segítségével létrehozott jelek – mint Ottliknál a szavak – az emlékek rajzolta képnek csak töredezett részleteit ragadják meg, de azon túlmutató, nem ember alkotta entitásra tesznek utalást. Tervünk Ottlik univerzumát ennek a kettősségnek a segítségével idézi meg, a helyszínben rejlő értékek hangsúlyozásával.

A területet jelenleg is egy magas kőris (Fraxinus excelsior) uralja. Célunk az elhanyagolt környezet tájépítészeti kezelésén túl olyan emlékhely megteremtése, melynek a fa szerves, sőt kitüntetett részét képezi, felértékelve ezzel a jelenlegi helyzetet.

Az emlékhely a fa köré épül, alatta egy hangsúlyosabb és két kisebb teresedéssel, melyeket a megközelítésükre szolgáló utak közvetlenül nem érintenek. Közöttük gyepes átmeneti területeket alakítunk ki. Az út nem központba vezet, csak felkínálja a róla való letérés lehetőségét. A három, széles fúgákkal rakott beton burkolatú térrészt íves beton pad, épített dombok és rájuk telepített növények határolják az utcák felől. Az egységek külön, három kisebb léptékű helyként is értelmezhetők, de a padok rajzolta ív által a fa erőterében mégis együtt jelölik ki az emlékhely területét. A burkolati lapokban a gyártásakor a kőris levél karakterét idéző motívumokat helyezünk el, bennük szövegtöredékekkel az Iskola a határon című kisregényből. Az így megjelenő pár gondolat és a fa átláthatatlan levélzetének, összefüggő lombkoronájának együttes érzékelésére épül tervünk (vö. Esterházy Péter Ottliknak készített ajándéka). A két pólus természetét és egymáshoz fűződő viszonyát árnyalja az elhelyezett utalások (burkolatminták) statikussága és a természeti elem ciklikus változása, dinamizmusa. A kert belsejét a telepítésen túl a dombok és a növényzet teszi intimmé, esti világítását a padok alatt elhelyezett ledsávval oldjuk meg.

VÁROSÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Az emlékhely a Kosztolányi Dezső teret a Levendulás parkkal összekötő tengelyre fűződik fel pici szigetként, a forgalmasabb Bartók Béla – Bocskai út és a beljebb eső, rendezvényeknek is helyet adó Tranzit kert és Art Café közt. Ennek megfelelően a bejárati megnyitást is erre az oldalra szerveztük, a délkeleten húzódó Bukarest utca csökkentett forgalmúvá alakításával. A parkolást meghagytuk, a park bejáratánál szakítottuk csak meg a parkoló helyeket. A területen belüli útvonalakat a jelenleg is kitaposott ösvényekre, fő közlekedési irányokra tekintettel hoztuk létre. Ennek megfelelően a Kosztolányi Dezső téren átvezető díszburkolatos útvonal végére érkezve, a körtér és a Bukarest utca sarkáról továbbra is átjuthatunk a tervezési területen, az útvonalról az emlékhely felé is letérhetünk. A főbejárat mellett elhelyezett sztélén általános információkat helyeznénk el Ottlikról, a burkolaton olvasható „non est volentis” felirat kísérné a látogatót a kertbe. A három pad telepítése három megnyitást eredményez: kettőben a belső út kanyarog, a harmadik a tranzit tengelyével marad kapcsolatban.

NÖVÉNYTELEPÍTÉS

A nyövénytelepítéssel a látogató „elvarázslása” volt a célunk, egy belső kert-világ megteremtésével. A beton padok mögötti-fölötti alacsony dombokra, valamint az azt határoló területekre légies, könnyed megjelenésű, szinte áttetsző, ugyanakkor könnyen fenntartható és a városi adottságokat bíró díszfű-évelő kiültetéseket terveztünk. Ezek a mintegy 1-1,5 méter magasságú, természetes réteket, mezőket idéző növények lehetővé teszik az átlátást, ugyanakkor jól tagolják a teret és bevezetik a látogatót a kert belső terébe.
A területet az Ulászló utca, valamint a Kosztolányi Dezső tér ÉNY-i sarka felől magasabb cserjefoltok határolják. Ezeken a helyeken fontosnak tartottuk erőteljesebb lehatárolás létesítését, a látogatók bejáratok felé történő határozottabb, de szinte észrevehetetlen irányítását. A cserjefoltok kiegészítik, keretezik az említett díszfű-évelő növényfoltokat. Az alkalmazott cserjefajtok Magyarországon elterjedtek, természetes jellegűek, jó várostűrésűek, a tavasz folyamán virágjaikkal díszítenek, a nyár folyamán üde zöldet biztosítanak. A növénykiültetés egésze lehetővé teszi az építészeti-tájépítészeti koncepció központjául szolgáló kőrisfa megfelelő érvényesülését. A terület egyéb részeire gyepfelületeket tervezetünk.

KÖZMŰVEK

A tervezés során a telken belüli közművek helyzetét figyelembe vettük, a legtöbbjüket gyepesített aknafedéllel tudjuk kezelni.

A környező 1kV-os kisfeszültségű kábelek vágási szekrényét (ELMŰ szekrény) áthelyezzük, pontos helye ELMŰ egyeztetés után állapítható meg, Amennyiben mindenképp a területen belül marad, diszkrét elhelyezéséről gondoskodunk.
A terület délkeleti sarkában levő D400 és D150 átmérőjű távhővezetékek szerelvényeit tartalmazó tolózárakna tömb felső síkjának süllyesztését javasoljuk, ennek megvalósíthatósága részletesebb vizsgálódást kíván. Tervünkön érintetlenül hagytuk a műtárgyat, terepalakítással és gyepesített aknafedéllel rejtettük el.

KÖLTSÉGBECSLÉS

A tervezéskor alapvető szempont volt hogy olyan megoldást találjunk, amiben a szellemi tartalom aránylag kevés építészeti, épített eszközzel tud megmutatkozni. A rendelkezésre álló költségkeretből tervünk jó minőségben megépíthető.