Simon Endre diplomamunkáját személyes élmények és a helyi lakosság tapasztalatai inspirálták, ezért döntött egy városi strandfürdő tervezése mellett. Az épület koncepciója a dolomit sziklatömbök jellegzetes formájából merít, rétegzett tömegével egyszerre teszi lehetővé a kilátást és az árnyékos, privát terek megteremtését. Az egész évben látogatható strandfürdőt a tervező szavaival mutatjuk be.
Csobbanások és gyerekzsivaj hangja, nyári meleg, hűsítő árnyékos teraszok, csodálatos panoráma és hideg italok – ilyen hangulatra vágyhatnak a fülledt panellakásokba zsúfolódó tömegek Veszprém lakótelepein. Ez a gondolat járt a fejemben amikor diplomamunkám témáját kerestem.
Sokan vágynak arra szülővárosomban Veszprémben, hogy legyen szabad vízfelület, ahol nyáron megmártózhatnak, ezt saját bőrömön is tapasztalom sokszor, hiszen én is itt nőtem fel, itt élek ma is. Többször hallottam már, hogy Veszprémnek nincs szüksége strandra, mivel a Balaton a térkép szerint közel esik hozzánk, de a valóságban kicsit másképp érezzük ezt. Nagy melegben az egész Dunántúl megmozdul a Balaton irányába, hogy szürkéskék vizében hűsítsék magukat, ezzel egyetemben kígyózó sorok alakulnak ki a partot körülvevő aszfaltgyűrűn, nyüzsgő tömeg lepi el az egész partot, sokszor egy törülközőnyi hely sem marad. Ilyenkor szeretnénk strandolni mi is, de ez számunkra is pont olyan tortúra, mint a távoli megyékből érkezőknek, de lehetne ez másképp…
1960 Veszprém, tikkasztó meleg, strandpapucsos fiatalok sétálnak a város utcáin, a strandra tartanak. A Csomay Strandra igyekeznek a város egykori strandfürdőjéhez. Ugyan ez már mind a múlté, de szüleim még nosztalgiává emlékeznek vissza ezekre az intézményekre, melyhez számos gyerekkori emlékük fűződik. Ha erről kérdezem őket, mindig felidézik élményeiket az itt tartott sporteseményekről, bálokról, és persze a filléres fagylaltokról is esik szó.
Tervezési feladatomnak azért választottam ezt a funkciót, mert úgy hiszem Veszprém szülöttjeként átérzem a városban lakó társaim vágyait. Veszprémnek egy strand létesítése nem csak nosztalgikus múltidézés, hanem a valós igényekre adott válasz is lehetne. Remélem a jövőben megszületik a szándék, hogy a tervekből egyszer valóság lehessen.
Funkcionális koncepció
A létesítmény fő funkciói két nagy csoportba sorolhatóak. A fő funkció a nyári strandüzem és az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló funkciók, mint a büfé és az öltözők. A másik nagy funkciócsoport a szauna és a belső medencerészleg.
Összeségében elmondható, hogy a beltéri funkciók hozzájárulnak az épület fenntarthatóságához, mivel szezontól független a népszerűségük, ezzel kialakítható olyan bázisszemélyzet, mely segíti a nyári idénymunkások betanítását, folyamatos karbantartást biztosít az épületnek, nem hagyja magára a területet, így megakadályozza az épületre és környezetére erodálóan ható folyamatok korlátok nélküli előrehaladását.
Építészeti koncepció
Koncepcióm forrása nem a közvetlen építészeti környezetből eredeztethető, hanem a környezethez való viszonyulás és saját benyomásaim egyvelege alkotja. Egy olyan tömeget alkottam meg, mely ezt az intim tevékenységet elhatárolja a forgalomtól és a nem odavaló funkcióktól, ezen felül megnyitja a kilátást a pazar panorámára.
Ezen felül könnyen megjegyezhető kellemes formavilágú épületet akartam teremteni, ami nem idegen a táj formáitól. Veszprémben a gyakran felbukkanó sziklák, sziklafalak és kőomlások jellegzetes jegyei a látképnek. Ez a felső-triász dolomit, mely a veszprémi Vár-hegy fő tömegét is alkotó geológiai jellegzetessége a városnak. A dolomit ismertetőjegyei közé tartozik a jól rétegzett szerkezet, a pados megjelenés, valamint a fehéres-szürkés szín. Bár könnyen összetéveszthető a mészkővel, szabad szemmel is megkülönböztethető a szögletes, sarkos töréséről és az erős aprózódásáról, amelynek finomabb frakcióit murvaként is ismerünk.
A Dolomit mindig része lesz a Veszprémi látképnek, változatos formákat alkotva. Véletlenszerű töredezettsége karakteres sarkos tömegeket alkot, formái végig vonulnak az Óváros tértől a Benedek-hegy végéig. A városban lépten nyomon találkozhatunk vele.
Telepítés és tömegalakítás
Távolról szemlélve az épületegyüttest egy sokszög alakú befoglaló formába lehet illeszteni, ebből a sokszögből reped le a parkolót fedő vasbeton lemez, ez funkcionális elhatárolás is egyben. Az épület formáit a Veszprémi sziklaformációk ihlették. Az épület tömegét képző három tetőegység, a három lemezesen elváló és egymásra boruló kőtömb formája ihlette. A sziklák pereme előtör a növénytakaróból, így valósul meg a vár felől a város távoli pontjaival való látványbeli kommunikáció és a Jutasi út felőli zöldtetővel való elhatárolás.
Az épület sziklaszerű tömegét a támfalak, pilléreken eltartott vasbeton lemezek és az ezekről függesztett expandált lemez árnyékolók együttese alkotja. Az expandált lemez árnyékolószerkezetek szalag szerűén veszik körbe a héjszerkezeteket, funkcionálisan kiegészítve az épület funkcióját és egyidejűleg építészeti tömeget alkotnak.
Simon Endre