Egyesület a zöld építészetért
Az új egyesület – amely a környezet iránt elkötelezett építészekből, kutatókból, gazdasági szakemberekből, építőipari cégekből és szervezetekből megalakult non-profit, szakmai és társadalmi együttműködés – katalizátor szerepet vállal a környezetileg felelős építkezési gyakorlat elterjesztésében Magyarországon. A bemutatkozó sajtótájékoztatón jártunk.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete környezetileg felelős és egyben gazdaságilag is megtérülő építkezési gyakorlatok magyarországi terjesztését tűzte ki céljául. A szemléletváltást az egyesület elsősorban a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek segítésével kívánja elérni. „A gazdasági válság olyan lehetőség a szakmának, ami alatt a befektetők és építők egyaránt elgondolkodhatnak azon, hogy a válság utáni időszakban mit csinálhatnak másként” – mondta Fegyverneky Sándor országos főépítész, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületnek (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) elnöke, a szervezet szerdai, bemutatkozó sajtótájékoztatóján. „A zöld építészet lényege a tipikus, eddig bevett technológiáktól eltérő tervezésben, tájolásban, az építőanyagokban és az energiagazdálkodásban ragadható meg, de semmiképpen sem a magasabb költségekben” – hangsúlyozta.
Ürge-Vorsatz Diána, a HuGBC alapító tagja, a CEU docense, klímakutató szerint – aki 2002-től vesz részt a Nobel-békedíjas IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, azaz Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) munkájában – maximum kétfokos melegedés a megengedhető, bár már ez is jelentős károsodást okoz. A klímakutató azonnali, radikális beavatkozásokat sürget. A szakértő szerint az éghajlati válságra megoldás lehet a megújuló energiaforrások széles elterjesztése. Véleménye szerint az épületek jelenlegi energiafelhasználásának egyharmada megtakarítható.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének Ürge-Vorsatz Diána szerint szikra szerepet kell vállalnia, azaz be kell lobbantani a szemléletváltást az építőipar területén, mert a leghatásosabb és legnagyobb változást az építőipar érheti el. „Forradalmilag kell megváltoztatni a szemléletet” – fogalmazott a klímakutató, aki előadásában rámutatott, hogy az épületek 2030-ig 38 százalékkal járulhatnak hozzá a szükséges, összes energiamérsékléshez, annak érdekében, hogy a felmelegedés a szükséges korlátozott pályán maradjon. A klímakutató hozzátette, egyre több ország kötelezi el magát a passzív és nullenergiájú épületek mellett, Magyarországnak is így kell tennie, annak érdekében, hogy ne kullogjon a világ után. Az alacsony energiás épületek korántsem biztos, hogy komoly többletköltséggel járnak: „A LEED aranyfokozat tekintetében 1,82 százalékos a többletköltség, miközben 48 százalékos energiamegtakarítással számolhatunk” – mondta rövid előadásában. A már meglévő épületekkel kapcsolatban a kutató hangsúlyozta, hogy a régi családi házak, panelépületek felújításakor is figyelembe kell venni az energia megtakarítást, és „nem szabad kompromisszumot kötni, mert évtizedekre bebetonozzuk magunkat az erős éghajlatváltozáshoz vezető úton, ha nem megfelelő a felújítás.”
Márfi József, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alapító tagja, az amerikai LEED AP képviselője, a „hármas haszon elvére” hívta fel a figyelmet, vagyis olyan építőipari technológiákat kell támogatni, amelyek a természet, a társadalom és a befektetők számára is hasznosak. Márfi József szerint, minél egyszerűbbé, olcsóbbá és könnyebben megismételhetővé kell tenni az építési eljárásokat. Előadásában elmondta, hogy világszerte az épületek használják föl az energia 30–40, az ivóvíz 17, a nyersanyag 40–50 százalékát és a szén-dioxid kibocsátás 33 százalékáért is az épületek a felelősek. „A környezettudatos technológiák világszerte hozzáférhetőek, és bizonyított hatékonyságuk” – fogalmazott Márfi József.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete a World Green Building Council magyar tagszervezeteként a világon már jól ismert, számos országban működő tapasztalatokra támaszkodva módszertant és gyakorlatot kíván meghonosítani Magyarországon. A környezettudatos építészet kommunikációján kívül, a környezettudatosság építészeti szabályozásának megjelenését, a minősítési rendszer kidolgozását, az új technológiák megismertetését az oktatásban illetve az energiatakarékos, fenntartható építést előmozdító szabályozók szakmai kidolgozását tűzte ki céljául.
Az Egyesület 21 alapító tagja: Eltér István, Ertsey Attila, Fegyverneky Sándor, Frei Imola (LEED AP), Z. Halmágyi Judit, Jani Ildikó Elvira, Kazinczy Gyöngyvér, Kovács István, Kovács Péter, Marfi József (LEED AP), Márta Irén, Molnár Imre, Dr. Pálvölgyi Tamás, Radványi Gábor, Dr. Reith András, Sarusi-Kiss József, Schön József, Dr. Szécsi Gábor, Szekér László, Ürge-Vorsatz Diana, Vargha Mihály, Zalavári József DLA.
