A megjelenteket Hackl Mónika társasági kommunikációs osztályvezető köszöntötte. Szarvas Ferenc bevezetőjében elmondta, hogy a magyar vasút történetének elmúlt másfél évszázadából óriási épületállomány maradt az utókorra, amelyek nagy része nemcsak esztétikai, építészeti, hanem technikatörténeti értéke miatt is fontos. Az építmények jelentős része típustervek alapján készült, s ezek képviselik sok ember számára a magyar vasútállomások hangulatát és -főként századfordulós - fénykorát. dr. Tamási Judit - aki a résztvevők egy részéhez hasonlóan először járt a Királyi Váróteremben - kiemelte, hogy a védett épületek esetében a történeti anyag eredeti helyen történő megőrzése képezi az elsődleges értéket. A műemlékek fennmaradásának egyik záloga, ha megfelelő funkciót találnak neki, ez a védett vasútállomások esetében az eredeti rendeltetés kell legyen. Szarvas Ferenc a feladat nehézségeiről beszélve elmondta, hogy a döntően dualizmus kori épületek jelentős túlkapacitással rendelkeznek, mivel annak idején jóval hosszabb időt töltöttek ott a vonatra várakozó embertömegek. A felgyorsult életritmus és az idő értékessé válása miatt mára ez megváltozott, ezért a szükséges funkciók lötyögnek a nagy méretű - főként városi - épületekben.
Az aláírt példaértékű megállapodás a már korábban is meglévő kapcsolatokat erősítette meg és fűzte szorosabbra. A dokumentum tartalmazza még ismeretlen, lappangó értékek felkutatását, dokumentálását, az arra érdemesek védetté nyilvánítását, továbbá a vasúti építészeti értékek minél szélesebb körben történő megismertetését. A KÖH a felújítások, rekonstrukciók tervezésénél illetékes szakhatóságként segíteni fogja a hatékony és gyors ügyintézést, valamint biztosítja a szükséges szakmai felügyeletet.
A MÁV Zrt. tulajdonában vagy kezelésében összesen 21 műemlék, 27 fővárosi vagy helyi védettségű épület, továbbá 76, ún. vasúti műemlék szerepel. Mindegyik csoport zömét felvételi épületek alkotják. A műemlékek közül 4 db I. kategóriájú, kiemelt együttes, ezek a budapesti Keleti-, illetve Nyugati Pályaudvar, a gödöllői Királyi Váróterem, valamint a VIII. kerületben, a Múzeum utcában álló egykori Károlyi-palota, amely ma a MÁV egyik központja.
A feltett kérdésekre reagálva, a jelenlegi helyzetet bemutatva Szarvas Ferenc úgy nyilatkozott, hogy az egyre szűkülő források miatt az állomásépületek karbantartása hátrébb szorult a prioritási listán. A hosszú idő óta pusztuló budapest-kelenföldi állomás esetében is csupán állagmegóvási munkákat fognak végezni, a teljes felújítás időpontja még bizonytalan. dr. Tamási Judit hozzátette, hogy Kelenföld példája nem egyedi, sajnos az ország műemlékeinek nagy része hasonló (vagy még rosszabb) állapotban van. A vasúttársaság az érzékelhető eredmények eléréséhez a jövőben koncentrált beavatkozásokat tervez, amelyek közül 2011-2012 folyamán a 120a jelű vonal (Budapest-Újszász-Szolnok) mentén lévő 17 felvételi épület részleges felújítása kezdődik el. A Nyugati Pályaudvar rekonstrukciója is egyre sürgetőbb, ebből egyenlőre a tetőszerkezet felújítását tudják elvégezni. Hamarosan megkezdődik a gödöllői Királyi Váróterem megújulása, amelyet a helyi önkormányzat uniós forrásokból (ROP) finanszíroz. Nehezíti az épületállomány megújulását, hogy az Európai Uniónál ezidáig nem lehetett állomásépületek rekonstrukciójára pályázni, csak vonali felújításokra és a gördülő állomány fejlesztésére. A MÁV ezért a jövőben is várja az épületek hasznosítására vonatkozó civil kezdeményezéseket és törekedni fog a helyi önkormányzatokkal, üzleti vállalkozásokkal történő szorosabb együttműködésre - addig is szerény anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani az épületek fennmaradását.
Szarka László, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója bejelentette, hogy az aláírt együttműködéshez kapcsolódóan március végén - a MÁV Nosztalgia Kft-vel együttműködve - fotópályázatot hirdetnek a vasút építészeti öröksége témában.
Garai Péter