Ékszer a Groupama épületei között

Rengeteg körülmény befolyásolta a Groupama híd építészeti kialakítását, de Kolba Mihálynak és csapatának óriási élményt nyújtott a tervezési folyamat. Olyan mérnöki művet varázsoltak, amelyik túllép a hídszerkezet mérnöki korrektségén és a két épület közötti ékszerré, egy házra jellemző kisugárzásúvá válik.

Híd műleírás

Az épületek között átívelő hidak általában két funkciót töltenek be: 

a.) Bevásárló központokban (pl. Mammut), vagy szállodákban (pl. Kálvin téri Korona szálló) a híd az átközlekedés kézenfekvő funkciója mellett szerves részei a bevásárló központok, szállodák közösségi tereinek. Emiatt biztosítani kell a bevásárló központ ill. szálloda épületében kialakított belső gépészeti - építészeti komfortot a hídban is. Ennek az a következménye, hogy ezek a hidak nehézkesek, bumfordiak, pont az a kisugárzás hiányzik belőlük, amit egy igazi híd nyújt.

b.) A kizárólag közlekedés céljára tervezett épületek közötti hidak általában könnyedek, karcsúak maradnak, mivel nem cél az épületekben létrehozott teljes komfort biztosítása az átközlekedést szolgáló hidak belső terében.
Az általunk tervezett híd belső terében igény szerint 18C° belső hőmérsékletet biztosítunk a tartószerkezet függőleges oszlopai között elhelyezett alacsony és vékony radiátorokkal. (Sajnos a kivitelezett megoldás nem tükrözi a terveket.) Felmerült padlófűtés kialakítása is, de ezt a ferde padló nem tette lehetővé. Egyéb gépészeti berendezést (klíma, mennyezeti sugárzó, stb.) nem helyeztünk a híd szerkezetébe - nem is fért volna el. A kétoldali homlokzati sávablak üvegszerkezet anyagában biztosítja a nyári fokozott nap-hővédelmet úgy, hogy a fényáteresztő képessége jó marad, nem lesz sötétebb a belső tér az üveg napvédő szerkezeti kialakítása miatt.

A megépült 34 m hosszú híd véleményünk szerint tényleg „hídszerű”, könnyedén lebeg a két épület között.

Miért lett ilyen a híd?

A kérdés azért izgalmas, mert rengeteg körülmény befolyásolta - pontosabban fogalmazva keretek közé szorította, - „korlátozta” a híd építészeti kialakítását. Építészként óriási élményt nyújtott hidat tervezni, hisz teljesen más ez a „műfaj”, itt minden apró részletnek - „alkatrésznek” az egész hídra kiterjedően jelentősége van, mégis olyan mérnöki művet kellett varázsolni, amelyik túllépve a hídszerkezet mérnöki korrektségén és kézzelfogható szépségén, a két épületünk közötti ékszerré válik, egy házra jellemző kisugárzással. (Hídra mondjuk azt, hogy építmény vagy mérnöki létesítmény, viszont egy házra nem szoktuk használni ezeket a szavakat, a legrosszabb esetben azt mondjuk rá, hogy épület.)

1. Pazar lett volna az alacsonyabb épület tetejéről indítani a hidat úgy, hogy magasan átívelve a két ház között a két épület vasbeton falszerkezetei tarthatták volna meg a híd szerkezetét. Ennek ellenére nem lehetett a magasabb „B” jelű épületre rátámasztani a hidat, el kellett dilatálni a magasabb épülettől, mert az külön tűzszakasz, szerkezetileg nem lehetett egybeépíteni a magas épülettel a Tűzoltóság rendelkezései miatt.

2. A híd egyik végét le kellett támasztani lábakra, emiatt a legkézenfekvőbb megoldás az volt, hogy a lehető legalacsonyabban legyen, minél rövidebb lábakkal, valamint olyan padlószinteket kellett keresni a két épületben, amelyek közel fekszenek egymáshoz. Fontos körülmény még, hogy középen fut a tűzoltási felvonulási terület, ugyanis biztosítani kellett a tűzoltó autó áthaladását a híd alatt. Ezek miatt lett a híd a második emelet magasságában megépítve. A két épület második emelete között 80 cm a szintkülönbség, emiatt a híd alsó része ferde lett.

3. Figyelembe kellett venni, hogy egy híd építése nagyon költséges, emiatt törekedni kellett egy költségtakarékos megoldásra. Az első vázlataink két lehetséges megoldást körvonalaztak: egy íves vonalú öblösödésekkel kiegészített ferde tartóoszlopra kábelekkel függesztett attraktív architektúrájú híddal próbáltuk oldani a meglévő két szigorú hasábépületünk keménységét (hasonlóan a 2009-ben abbamaradt szálloda kialakításának projektjében „A” épület tetejére tervezett „villámcsapta cikk-cakkos buborékkal”, ami a konferencia központja lett volna a szállodának..). A híd íves változatának a vázlatai sajnos skicc pauszon maradtak. A másik lehetőségként azt tűztük ki célul, hogy a lehető legrövidebb úton és legegyszerűbben tudjunk átjáró kapcsolatot teremteni a két épület lépcsőháza között. Felmerült felszín alatti átjáró alagút ill., földszinti átsétálással „esőkabát-télikabát ötlete” is, de szerencsére ezek lekerültek a napirendről.

4. A megépített híd tervezése időben nem volt szinkronban a két ház tervezésével. A magasabb „B” épület kivitelezése 2009-ben befejeződött. A Hungária körúton álló „A” épület engedélyezési tervei 2010-ben elkészültek, de nem épült meg az engedélyezett terv szerint. Amikor a GROUPAMA eldöntötte, hogy ide is beköltözik („B” épületbe 2009 -ben már beköltözött), akkor - 2014- ben körvonalazódott, hogy szükség van egy átközlekedő hídra is. Az idő rövidsége miatt úgy kellett tekinteni az „A” épület engedélyezett terveire, mintha megépült volna a belső homlokzata is a tervek szerint, ehhez az engedélyezési tervhez kellett illeszteni-igazítani a híd (és az udvari előtető) terveit. Nem gondolkodhattunk abban, hogy akkor az „A” épület belső homlokzatát is áttervezzük a híd miatt, mert egyszerűen nem volt erre idő.

A 34 méteres távolság áthidalására tervezett híd derékszöget bezáró tört vonalban fut, az alja a 80 cm szintkülönbség miatt lejt, a teteje viszont vízszintes, ezért a belső terében változik a belmagasság, a tartószerkezet függőleges eleminek és az oldalhomlokzat függőleges szerkezeti részeinek (üvegtáblák, keretek) méretei folyamatosan változnak. A felszínre egy letámasztása van a hídnak, illetve „A” épület általunk tervezett, a meglévő tartószerkezettel összedolgozó, teherelosztó vasbeton falára támaszkodik.
A híd lába három oszlopból áll, ebből kettő láb tartóoszlop, a középső harmadik pedig „dísz”, az „A” épület hátsó homlokzatának közepén tervezett „bordás architektúra” leképezése, a három hídláb.

A szerkezet méretezésére az 500kg/m² hasznos terhelést, szélnyomás ill., szélszívás és a hó terhelés hatásait kellett figyelembe venni. A híd közepe 35 mm-t süllyedhet abban az esetben, ha kb. 300 ember áll rajta, és a hó terhelés is a maximális értékű. A kivitelezéskor a híd acélszerkezetét három részben szállították ide a helyszínre, majd a földön összecsavarozták a részeket és fél óra alatt a helyére emelték. A számtalan behatároló geometriai tényező ellenére egy szerintünk izgalmas geometriájú „látszólag egy lábon egyensúlyozó”, könnyed híd készült a két épület között, a külső geometriája valószínűleg egyedülálló a 3 százalékban lejtő alsó síkjával és a derékszögben bekanyarodó alakjával, az aszimmetrikusan leálló három alátámasztó tartóoszloppal komponált lábaival.

A híd egyediségét, könnyed szerkezetét hangsúlyoztuk az acél tartószerkezetet beborító külső transzparens üveg sávokkal átláthatóvá tett burokkal. A kétoldali folyamatos üvegfalon keresztül látható a belső acél tartószerkezet, a külső-belső szemlélő is transzparensen átlát a hídon. A szerkezetre rímelő üvegosztás ritmusát a kékes-zöld és fehér üvegek váltakozó elhelyezése tovább hangsúlyozza.





A tervezett homlokzati üvegsávokat felülről és alulról állókorcos lemezfedés keretezi, az állókorcok az üvegtáblák osztásával megegyezően körbefutnak. Amikor a kivitelezővel konzultáltam a hídról, mindig próbáltam érzékeltetni, hogy egy hernyóra fog hasonlítani a híd, azért kellenek rá az állókorcok. Belülről érdekes látványok nyílnak: a „B” épület irányából a térbeli perspektívára ráerősít a csökkenő méretek álperspektívája, emiatt hosszabbnak látszik a híd, a másik irányból pedig a valóságos perspektívát növelik a folyamatosan szélesedő méretek, a híd az „A” épület felöl rövidebbnek tűnik. Ezek az érdekes „álperspektívikus torzulások” izgalmassá teszik a belső teret amellett, hogy „fizikailag is hat ránk” az emelkedő-lejtő padlószint.

Kolba Mihály