Elbphilharmonie, avagy egy építészeti terv kommunikációja

Tanmese arról, hogyan lehetne, hogyan kellene egy nagyszabású beruházást bevezetni a köztudatba on- és offline eszközök igénybevételével. A hamburgi Elbphilharmonie épülete még nincs kész, de már mindent megtudhatunk múltjáról, jelenéről és jövőjéről az arculat, honlap és egyéb csatornák segítségével. A módszer hatékonyságát Smiló Dávid írásából ismerhetjük meg.

A házról röviden
2008-ban kezdődött meg az hamburgi Elbphilharmonie építése. Az épület a HafenCitynek keresztelt új városnegyed koronázó eleme és előreláthatóan 2011-ben adják majd át a nagyközönség számára. Az 1963-ban épült kakaóbab raktár átépítésével és bővítésével keletkező épület több, mint egy hatalmas koncert terem, az épületen belül lesz még pláza, hotel, étterem és konferencia központ is. Nem vitás, hogy a markáns épület a város új névjegyévé is válhat. Szükségszerű, hogy a város lakói és akár a német társadalom is mögé tudjon állni ennek a fejlesztésnek. Ez a projekt sikeressége szempontjából fontos, a közönség szempontjából pedig elengedhetetlen. Egy hamburginak ettől a háztól is hamburginak kell éreznie magát, az identitása részévé kell, hogy váljon ez az épület. Ez egy landmark sikerességének a kulcsa. A hamburgi városvezetés és a projekt gárda úgy tűnik látja ezt, így nem kívánja a véletlenre bízni a dolgot. Előbb mennek ők az emberekhez, mint az emberek a házhoz. Lássuk hogyan.

Mindennek az eleje: kész grafikai arculat
Egy termék grafikai arculata kulcsfontosságú lehet a termék sikerét illetően, ez nem kérdés. Ha elfogadjuk, hogy egy ház is termék, akkor ennek egy ház esetében is így kell lennie. Egy épület kommunikációja szempontjából kiemelt jelentőségű annak grafikai megjelenése, grafikai megjelenésének koherenciája és magas minősége. Az Elbphilharmonie esetében tudták ezt. Bár a ház még nem, de a grafikai arculata már készen van. Készen kell, hogy legyen, hiszen ha nincs arculat, akkor nincs meg az a közeg, aminek segítségével kommunikálják azt a jelentős mennyiségű adatot, ami a házat és annak tervezését, kivitelezését illeti, és közelebb hozhatja az embereket magához a házhoz.

Ruedi Baur világszinten elismert svájci grafikus keze által készített honlapot, kiadványokat, szórólapokat érintő és átfogó arculatról van szó, amely már egy meghatározott hangulatvilágot közvetít a házról a nagyközönség felé, anélkül, hogy még bárki betette volna a lábát a házba, és véleményt formált volna arról. Ha úgy vesszük, ez az arculat segít abban, hogy a közönségnek igenis legyen prekoncepciója erről a házról, és ha lehet ez legyen pozitív.

Honlap
Túllépve azon, hogy a hamburgi Elbphilharmonie még terv formájában bejárta az építészeti nyomtatott és internetes világsajtót (azaz, fent volt a dezeen-en, burkolószerkezetéről pedig külön cikk született a Detailban), az épület internetes megjelenése példaértékű lehet, azok számára, akik közpénzből kívánnak építészeti projekteket lebonyolítani. Az épület honlapja a már említett grafikai arculatba illően lett kialakítva, és a már kész koncertközpont fő kommunikációs felülete is lesz. Már most információkat kaphatunk a kész épület első évének programjáról és hozzájuthatunk sajtóinformációkhoz is. Építészeti szempontból a Building menüpont alatt találhatunk tartalmakat, olyan formában, hogy az a nem építészetet művelő ember számára is érdeklődést váltson ki. Egy időcsuszka segítségével képeken követhetjük végig a valaha volt kakaóbab raktár történetét 1875-től az aktuális munkálatokig. Aki azonban ennél is napra készebb és pontosabb információkra vágyik az élő webkamera képeken keresztül szemlélheti az épület alakulását, esetleg megnézheti azt a számítógépes animációt, amelyen végigkövethetőek a munkálatok a kezdetektől.

Facebook, gmaps, wikipedia
Az épület internetes menetelése nem ér véget az önálló honlapnál. A facebookon több mint 2000 rajongót számláló hivatalos oldala van a projektnek, itt a hamburgiak és a világ bármely polgára kommentelheti, véleményezheti a projektet, vitatkozhat róla és saját képeket tölthet föl, mindazon túl, hogy megint csak belátást kaphat a tervezésbe a tervezés menetébe és magába a kivitelezésbe is. Mind a facebookon, mind pedig a youtubeon megtalálhatók azok a videók, amelyen a tervezők, zenészek és komponisták beszélnek a házról, sőt még a grafikai arculat kialakulását szemléltető videó is megtalálható. A teljes frontos letámadás a Wikipediával folytatódik, a Elbphilharmonie kifejezés német, angol, francia és svéd nyelven található meg az internetes enciklopédiában. Értelemszerűen a német nyelvű bejegyzés az, amely komolyabban foglalkozik a projekttel, az azonban 38 külső hivatkozást jelöl meg.
Apróságnak tűnhet, de a terv még a g-földön is megjelenik, a háromdimenziós Hamburgban már kész az Elbphilharmonie épülete. Ha a modell hivatalos, akkor ez azt jelenti, hogy a projektet menedzselő gárda tényleg teljes körűen járt el az épület kommunikációját illetően, ha pedig civil kezdeményezés eredménye, akkor jó mérőfoka a kommunikáció sikerességének, hiszen sikerült elérni, hogy egy közösség számára fontos legyen az Elbphilharmonie épülete.

Információs pavilon
500 méterre az építkezésektől kapott helyet a Elbphilharmonie pavilon, amely a kész épület koncepcióját, esztétikáját és funkcióját hivatott népszerűsíteni, offline. Annak ellenére, hogy alapvetően reprezentációs szerepe van, a pavilon önmagában is építészeti értéket képvisel. Az alsó szinten kirakatokban kiállítva szemlélhetjük meg a koncepció létrejöttét, az építészeti és természeti előképekkel, axonometrikus metszetekkel. Az épület falából kinyúló tölcséreken keresztül pedig „belehallgathatunk” abba, ami majd az Elbphilharmonieban vár ránk, klasszikus és kortárs zenei darabok, operák, jazz. A felső szinten foglal helyet a tényleges információs központ, szóróanyagokkal, kiadványokkal és egy óriás makettel, amibe belebújva a koncertterem belső kialakítását leshetjük meg. Valamint bármilyen kérdésünkre választ ad egy hölgy, aki egyébként szívesen előadást is tart a házról nagyobb csoportok érkezése esetén.

Tanulság
Nem kérdés, hogy ez az összefogott kommunikációs-stratégia jelentős emberi és anyagi ráfordítás árán jött létre, és hogy kiművelt városvezetési és kivitelezői hozzáállás volt szükséges hozzá. Azonban az sem kérdés, hogy ez a ráfordítás messze eltörpül a teljes beruházás költségeihez mérten.
A Magyarországon lassan megszokottá váló kommentháborúk és aláírásgyűjtések, cikk-kirohanások, ha nem is kerülhetőek el teljesen, de jelentősen mérsékelhetőek egy ilyen stratégia segítségével, valamint beleterelhetőek egy olyan mederbe, ahol ezeknek az indulatoknak és véleményeknek a lefolyása, nem újabb indulatokat és ellenvéleményeket szül, hanem eredményt. Ha egy elkészítendő épületnek nincs meg a kialakult arculata, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy mindenki maga képzeli el azt, ki pozitívan, ki pedig negatívan. Ennek az épületnek van arculata, egy megkreált kifogástalan arculata van, ami nem a levegőből lett, hanem létre hozták. Ez tanulság.

Smiló Dávid