Elegáns transzparencia a Rózsadombon - a Közti terve

Az egykori SZOT szálló újragondolására a Közti két koncepciót is benyújtott - mindkettőben közös a nagyvonalú, transzparens homlokzati kialakítás, melynek üveglamellái immateriális, derengő hatást adnak a hatalmas épülettömbnek. Második változatukban Skardelli Györgyék egy hullámot is hajlítottak az épület vonulatába, megmozgatva ezáltal az eredeti épület rideg tömegét.

Az 1971-es átadás óta tanulságos 45 év telt el. A közösségi funkcióval és a város felé néző hegyoldalban egyedi léptékkel megjelenő épület szerves része lett a Duna part menti, budai oldali városképnek. A Vass Antal (KÖZTI, 1970) tervezte épület a maga nagyvonalúságával és modern képletszerűségével feledtetni tudta a léptékbeli problémákat. Megszokott, nívós eleme lett a városképnek, felejthetetlen panorámát nyújtva azoknak, akik abba a kivételezett helyzetbe kerültek, hogy eltölthettek néhány hetet az épületben a világ egyik legszebb városképében gyönyörködve. A több kézen forgó tulajdoni helyzet, a félbe maradt építési szándékok nyomott hagytak az exponált helyzetű tömegen. Bizonyos elemek bontás sorsára jutottak, és bizonyos elemekkel bővült az eredeti tömeg. Az épületről lekerült homlokzati héj és az ez által nyitottá vált épületen a beszabaduló időjárási hatások visszafordíthatatlan szerkezeti állagromlást eredményeztek. Hosszú évek óta egy letűnt korszak és a tehetetlenség mementójaként áll ott az épület torzója, jószerivel mindenki szemeláttára. Eljött az idő változtatni ezen az áldatlan helyzeten.

Koncepció

Az épület funkciójában is változás állt be, az egykori szálloda jellegű funkciót luxusszintű otthonok váltják fel. A bekövetkezett változások ellenére a lényeg azonban változatlan maradt, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynia a koncepcióalkotónak. 

• Panoráma: a visszaépítésre kerülő épület építészeti alapvetése kell legyen, hogy minden egyes kialakított lakásból közvetlenül és korlátozás nélkül élvezhető legyen a lélegzetelállító panoráma.
• Városképi szerep: központi helyzete miatt az épület továbbra is kiemelt szereplője lesz a budapesti látképnek.

Ez megkérdőjelezhetetlen alapvetés akár az alap (A), akár az opcionális (B) változat esetében. A további koncepcionális felvetések ebből az alapállásból következnek:

• Nagyvonalúság: az épület eredeti horizontálisan futó nagyvonalúságát meg kell őrizni a továbbiakban is.
• Transzparencia: a tömör mellvédek szerepét teljesen transzparens, üveg mellvédek veszik át, hogy ne csak az erkélyről, de a mögöttes helyiségekből se korlátozódjék a kilátás.
• Intimitás: a különböző lakóegységek ne zavarják egymást a panoráma élvezete közben.
• Horizontalítás: a horizontalítást tovább erősíti a szalagként körbefutó fém korlátkönyöklő, illetve az üvegkorlátot a födémszélhez beszorító fémlemez, amelyek a két bütün illetve a nyugati (hátsó) homlokzaton is tagolják a felületet.
• Rend és oldottság: új elemként jelenik meg a város felőli oldalon az erkélylemez aljára függesztett keret nélküli, könnyed üveglamellasor, amely egyrészt adott időjárási viszonyok esetén bezárva védetté teheti az erkélyt, másrészt lakásonkénti működtetése miatt random viselkedésével oldja a horizontális elemek által feszes rendben tartott homlokzatot.
• Hatékonyság: a telek nagy mérete, az azon belül meghatározott feszes beépítési lehetőség miatt, és a telek rendkívüli értéke miatt törekedni kell a beépítési lehetőségek maximális kihasználására.
• Szabályozás: az érvényben lévő szabályozás keretein belül kell az épületet kialakítani, a szabályozás módosítása beláthatatlan folyamatokat indíthat el a jövőre nézve.

A koncepcionális alapvetések mind a két változatra egyaránt igazak, a meghatározó különbség lényegében a "B" változat általunk városképileg elfogadhatóbb, érzékenyebb tömegformálásból fakad. A városképi megítélés kiemelkedően fontos alapvetés a projekt sikeressége szempontjából. A meglévő alapján visszaépített épülettömeg minden nagyvonalúsága ellenére egy kissé ridegen viselkedő tömeg. Ezt a ridegséget lehet oldani a homlokzat transzparens kialakításával és a nagyvonalú renden belül az erkélylezáró lamellák segítségével az interaktivitást bevonva a homlokzati viselkedésbe. Ezt a megoldást mutatjuk be az alap (A) változatban. Mivel adott volt a lehetőség egy alternatív (B) változat kidolgozására is, éltünk a lehetőséggel, hogy egy olyan változatot javaslunk, ahol ezt a ridegséget nem csak felületi eszközökkel, hanem az egész tömeg enyhe megmozgatásával oldjuk fel. A lágyan hullámzó tömeg a napjárástól függően sajátos fény – árnyék – önárnyék játékával a nagyvonalúságot megtartva tagolódik. Az épület kontúrját alapvetően meghatározó, úgynevezett „skyline” enyhe hullámzásával jobban fogyaszthatóvá teszi a hatalmas tömeget a város különböző nézőpontjairól. Ez a tömegátformálás nagy nyeresége lehet az újjáépítésnek.

Homlokzati anyaghasználat

Mindkét (A és B) változatnál ugyanazokat az anyagokat és ugyanazokat a részleteket javasoljuk a homlokzatra, ez nem jelent különbséget a két változat esetében. A különbség az épület két oldala, a keleti, dél-keleti és a nyugati, észak-nyugati homlokzat kezelésében van, és ez is igaz mindkét változatra.

Keleti, dél-keleti oldal (a panoráma felöli oldal):

• A látványok irányába az épület teljes transzparenciája a cél, mind a térelhatárolásnál, mind az erkély lehatárolásnál.
• A homlokzati falak hőhídmentes szerkezetbe ágyazott háromrétegű, méretezett hőszigetelő üvegfalak, amelyek a padlótól a mennyezetig tartanak, toló vagy nyíló szárnyakkal kapcsolatot teremtve a homlokzat előtt végigfutó erkéllyel.
• Az erkély-parapet befogott ragasztott biztonsági üveglapokból készül, az épületen teljesen körbefutó, rozsdamentes beszorítólemezzel a vasbeton lemezhez rögzítve, folyamatos rozsdamentes acél könyöklővel.
• Az erkély-parapet vonalában, a vasbeton erkélylemezre függesztve, a rozsdamentes acél könyöklő szerkezetben megvezetve, keretnélküli ragasztott biztonsági üveg lamellák segítségével zárttá lehet tenni az erkélyeket mostoha időjárási viszonyok esetén. A kétrétegű üveg közötti fólia mintázatot hordoz, amely a kilátásban nem gátol, de a napsütés káros hatásait jelentősen csökkenteni képes.
• A lakások közötti tömör elválasztó fal burkolata lehet ugyanez a mintázott fóliájú üveg vagy a nyugati oldalon alkalmazott kerámia vagy szálcement lapburkolat.

Nyugati, észak-nyugati homlokzat (az Apostol utca felé néző oldal):

• A lakás-alapterület maximálása miatt ezen az oldalon nincsenek a homlokzat előtt erkélyek.
• A nyílászárók itt is padlótól mennyezetig tartó hőhídmentes szerkezetbe ágyazott háromrétegű, méretezett hőszigetelő üvegezésű franciaerkélyként működő nyílászárók.
• A napvédelem, a betekintésgátlás miatt a vasbeton födémre függesztett, a padló vonalában megvezetett, emeletmagasságú, a falburkolattal azonos anyagú, harmonikaszerűen mozgó árnyékoló kerül az emeletmagas üvegfalak elé.
• A keleti oldalon a födémszerkezet előtt végigfutó rozsdamentes acél sáv ezen az oldalon is folytatódik és tagolja a homlokzatot.
• A vízszintesen futó fémlemezsávok között kerámia vagy szálcement burkolat készül a réteges homlokzati falszerkezet (vasbeton fal – méretezett hőszigetelés - átszellőztetett légrés) előtt.
• A 0. szinti lakások kertbe kihúzódó teraszai illetve a lépcsőházi kertkijáratok felett konzolosan kinyúló, acélszerkezetű üvegtető fut végig megszakítás nélkül.

Funkcionális felépítés

Mindkét változatnál a funkcionális felépítés rendkívül hasonló, az eltérések a belső kiosztásokat, részletmegoldásokat tekintve jelentkeznek.

„A” változat – alapváltozat:

A kiadott anyagon semmit nem változtattunk, mind a kiírás, mind a kérdés – válaszokban erősen megfogalmazott megrendelői szándék szerint, csupán a homlokzati megoldás kialakítására koncentráltunk. A változás az eredeti, kiadott rajzokhoz képest mindössze annyi, hogy a korrekt összehasonlíthatóság végett az erre a változatra is igaz többrétegű térelhatároló homlokzati falszerkezetnek megfelelően, a lakástípusok pecsétjét visszahúztuk a falszerkezet a belső síkjáig, így elérve azt, hogy összehasonlítható legyen a két változat alapterületi mutatója. A kiadott erkélymélységet (2,40 m) viszont meghagytuk az eredeti méretével.

„B” változat – opcionális változat:

A tartalmát tekintve kicsi a különbség a két (A – B) változat között, de az átformálás lehetőséget adott a funkcionális finomításokra:

• A lépcsőházak kisebb alapterületen, a tömeg közepe felé behúzva lehetőséget adnak az alapterület hatékonyabb kihasználására – nagyobb alapterület és nagyobb homlokzat felület jut a lakásokra.
• A visszahúzott, hossztengely felé nyújtott lépcsőházak az épület mélységéből fakadó kedvezőtlen belső sávból veszik el maguk számára a területet, hatékonyabbá téve a lakások súlyponti feltárását.
• Kisebb alapterület mellett mégis tágasabb megérkezést biztosítanak a lakásbejáratoknál.
• Az e mentén kialakított tartószerkezeti képlet szükségtelenné teszi a közbülső pillérek használatát, funkcióval való kerülgetését.
• Olyan lakáskínálat alakul ki, ahol rendszerszerűen sorolódnak a 70 m²-es kategóriájú (kétszobás) és a 135 m²-es kategóriájú (négyszobás lakások), rugalmas, változatos összenyitási lehetőséggel.
• Minden lakástípus esetében biztosított a kiíró által meghatározott nappali és master bedroom méret.
• A homlokzatra kivétel nélkül nappali – étkező – szoba funkció kerül.
• A földalatti garázs 90 fokkal átfordított közlekedési rendszere rugalmasan és hatékonyan alkalmazkodik az épület lágyan hullámzó tömegéhez.
• A bejárat melletti, így kissé túlexponált üzemeltetési funkció visszahúzódik a megérkezési frontról a belső mag felé.
• A lépcsőházak gépészeti kiszolgálása, a szemétledobó kialakítása megoldást nyer.

Az opcionális változat keresésénél a teljesség kedvéért megvizsgáltuk a lakóegységek több tömegre bontott, szoliter, „lakótornyos” kialakítását. Ennek eredményeként arra jutottunk, hogy ha ezt az utat választjuk, akkor a koncepcionális alapvetések betartása nem tud maradéktalanul megvalósulni. Ha követjük a hatékonyságot, akkor sérül a panoráma és az intimitás követelménye, hiszen a különböző tömegekből csak korlátozott kilátással és egyúttal a szemközti tömegekbe való átlátással lehet kialakítani a feszes beépítési kontúron belül a tömegegységeket. Ha erre próbálunk tekintettel lenni, akkor viszont sérül a hatékonyság vagy a szabályozás alapvetése, hiszen az egymástól kellő távolságra elhúzott tömegek vagy nem tudják kitölteni a beépítési lehetőség kereteit vagy lehúzódnak a kijelölt építési helyről egy új szabályozási eljárást generálva. A fentiek következménye elfogadhatatlannak látszik egy ilyen kiemelt helyzetű, luxus lakóház megvalósításában, és könnyen beláthatóan csak értékcsökkenéssel valósulhatna meg a projekt. Így ezt az utat csak akkor láthatjuk járhatónak, ha az építtetőt kötelezik erre.

Az épület közvetlen környezete

Az nagyméretű lakóházhoz nagyméretű kert is tartozik. A karakteres terepadottságok, a néhol kimondottan meredek hegyoldal jellegzetes útvonalvezetést és műszaki megoldásokat eredményez. A szintvonalakkal párhuzamosan futó, támfalakkal kísért, helyenként a terepbe bevágott, kivilágított, padokkal ellátott utak feltárják a kert közösségi funkcióit: a játszóteret (amely a meglévő támfal védelmében található), a piknikező helyet és a kültéri fitnesz-eszközöket. A Vérhalom utca felől elválasztott gyalogos bejárat létesül, míg a gépkocsik a 32 állásos fásított, köztér-minőségű parkolón keresztül hajthatnak be a mélygarázsba. A tűzoltó felvonulási út a burkolt be- és kihajtó szakaszok kivételével nagy teherbírású műanyag gyepráccsal fedett, amely beolvad a kert képébe. A növényzet az elmaradt fenntartásnak köszönhetően erős szelekcióra, kezelésre szorul, de a több évtizedes fák egyedülálló alapot biztosítanak egy nagyon hangulatos park/kert kialakításához.
 
A ház és kertje megújulásával párhuzamosan sort lehet keríteni a környezete rehabilitációjára is. A szabályozási terv tanúsága szerint olyan területek csatlakoznak a telekhez, amelyeken keresztül – az ingatlan lakói és dolgozói számára is – értékes kapcsolatok tárhatóak fel. Nyitható egy alsó bejárat, amely a Frankel Leó utcai villamossal teremthet kapcsolatot, hiszen itt van az egykori SZOT-szállóhoz felvezető sétány (amelyen a beutaltak a gyógyfürdőket el tudták érni) kiindulópontja. Hasonló kapcsolat alakítható ki a Kavics utca felé - a szabályozási tervben innen szabályozott gyalogos kapcsolat van a tömb belsejében található közkerthez (Z-KK). A hamarosan felújításra kerülő Gül Baba utca egyik, jelenleg romos épülete teremthet lehetőséget gyalogos összekötésére Gül Baba türbéjével; de még a Molnár János-barlang jelenlegi rendezetlen bejárati tere is bekapcsolható ebbe a különleges sétány-rendszerbe.

Tartószerkezet

Az épület befoglaló mérete (kb.) 25 x 120 m, enyhe ívben megtörik. Alaprajzi értelemben az épület fogatolt elrendezésű, öt felvonó-lépcsőházi blokkot tartalmaz. Az épület nyolc szintes, az alsó szint közösségi tereket foglal magában, a felette lévő szintek lakószintek. Szintmagasságok az alsó szinten 3,90 és 5,20 m, feljebb 3,30 m.

Az épület felmenő függőleges tartószerkezetét monolit vasbeton falak és monolit vasbeton pillérek alkotják. A falak az épület hossztengelyére merőlegesen elhelyezkedő harántfalak. A haránt szerkezetek közötti maximális fesztávolság (kb.) 9 m. A felvonó és lépcsőházi blokkokat szintén monolit vasbeton falak veszik körül.

A falak vastagsága: 24-30 cm. A pillérek kisebbik vastagsági mérete: 30 cm. A födémlemezek jellemzően két irányban teherhordó, többtámaszú lemezek, 24-28 cm vastagsággal. A felső szintek erély-loggia lemezei hőhídmegszakító idomacél elemekkel csatlakoznak a födémlemezekhez.

Az épület egyetlen dilatációs egységet alkot, keresztirányú merevségét a harántfalak, hosszirányú merevségét a felvonó-lépcsőházi blokkok biztosítják.
Az új épület tartószerkezete az eredetileg tervezett épület tartószerkezetéhez képest többlet tartószerkezeti követelmények kielégítését teszik szükségessé – a jelenleg érvényben lévő MSZ-EN (EUROCODE) előírásai szigorúbbak (mind korrózióvédelmi, mind tűzvédelmi szempontból) mint a korábbi szabványelőírások. A lakások belső tereire vonatkozó hasznos teherbírás 1,50 kN/m2-ről 2,00 kN/m2-re nőtt. A hasznos terhelhetőség növekedésén túl a jelenlegi szabvány szerint az épületet földrengés hatására is méretezni kell.

Az új épület jellemzően a meglévő (elbontandó) épület alaprajzi elrendezését követi. A régi épület alapozása a földben marad. A fentiek miatt az új épülethez az alapozás kiegészítésére, megerősítésére lesz szükség. A tervezett új épület alapozása szintén síkalapozás.

Közti Zrt.