Életre kelt az új World Trade Center - a hét nemzetközi eseményei
Beköltözött az első bérlő, ezzel hivatalosan is megnyílt a One World Trade Center New Yorkban. Egy grazi kis utca horizontját erőteljesen kitágította egy új lakóház. Új múzeum Barcelonában, kereteivel küzd a párizsi Pompidou Központ és műemléki díj egy Aalto épület megújításáért. A 45. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.
Átadták a One World Trade Centert
Az első bérlő beköltözésével hivatalosan is átadták a New York-i One World Trade Centert. A Manhattan déli csücskében magasodó 540 méter magas, 104 emeletes felhőkarcolót új World Trade Center (WTC) – korábban Szadaság torony – néven említi a köznyelv, hiszen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás során összeomlott ikertornyok telkének északnyugati csücskére építették. Hosszas társadalmi és politikai vita zajlott arról, hogy egyáltalán szükséges-e ezen a helyen ismét felhőkarcolót építeni. Az ellene érvelők az egész területet a megemlékezésnek szentelték volna, de a városvezetés – feltételezhetően az ingatlan lobbi hatására, illetve egyes városi vállalatok 2001 óta tartó vészes irodahiánya miatt is – úgy döntött, hogy újra tornyot épít. „Az újjáépülő World Trade Center revitalizálja New York építészeti képét” – vélekedik Craig Dykers, a szomszédos WTC emlékhely építésze. A David Childs tervei alapján nyolc év alatt elkészült épület, akárcsak elődei, markánsan kiemelkedik a környezete szintén magas épületei közül, amik a 70-es évek óta, az akkori városrendezési elvek szerint egységes üzleti negyedet alkotnak. Ennek elpusztult központját gondolta újra a lengyel születésű amerikai építész Daniel Libeskind 2002-ben és jelölte ki a terület főbb elemeit, épületeit, majd kísérte figyelemmel azok építészeti fejlődését is. A jelenlegi torony formája optikailag olyan hatást kelt, mint ami az ég felé kicsúcsosodik, amivel leginkább Manhattan másik két karakteres toronyházára, a Chrysler Buildingre és az Empire State Buildingre utal. Felületét kristályként törik meg a hatalmas háromszögformák, amiket végigkövetve a torony teljes magasságán csavart hatást keltenek, ezzel lépve ki a toronyházak általános kocka sémájából. Az új épület igen nagy arányban használt fel újrahasznosított anyagokat és energiaellátásában, kiképzésében is a fenntarthatóságra törekszik.
Tükörház Grazban
Graz belvárosának egy kis utcáját nagyítja fel a most átadott, teljes felületén tükröződő homlokzatú lakóház. A Stadthaus Ballhausgasse elnevezésű projekt egy, a 19. század végén, klasszicista stílusú házakkal benépesült utca régóta üresen tátongó telkét élesztette fel. A HoG Architektur által tervezett épület homlokzata maximálisan kihasználja a fény és árnyék játékának lehetőségét, teljeses nagyságában tükrözi vissza az utca túloldalának házait, ugyanakkor a különböző, a síkból finoman kimozduló elemeivel az eget, a napot és a felhőket is az utcába irányítja. A homlokzat összhatása jóformán teljesen homogén, noha ablaksora igazodik a többi házon megszokott ritmushoz, a többi felületet pedig teljesen simára csiszolt rozsdamentes acélfelület borítja. A maximális fényvisszaverő hatás kedvéért az ablakokon is új technológiát, kifelé tükrös üvegeket alkalmaztak. Az utca felé kaleidoszkóphatást sugárzó homlokzat mellett azzal a paradoxonnal is játszik, hogy az épület egyszerre van jelen, de közben mégis meghagy valamilyen űrt, hiszen nem ő maga, hanem a környezete, a 19. századi társai jelennek meg az utcaképben. A feltűnő főhomlokzattal szemben a belső udvar felé néző házrész lényegesen visszafogottabb, számtalan erkélyével próbál finoman illeszkedni környezetéhez, határozottan, de visszahúzóan van jelen.
Nyit a Barcelonai Design Múzeum
Ugyan már tavaszra ígérték, de decemberben végül megnyitja kapuit az új Barcelonai Design Múzeum (Museu del Disseny de Barcelona) a városközponttól távolabb, revitalizációval folyamatosan megújuló volt ipari területen, a Plaça de les Glories sarkán, Jean Nouvel ikonikussá vált toronyháza mellett. A helyi BM Arquitectes iroda által tervezett hétemeletes épület minden irányban cikkcakkosan megtört, felületét előre gyártott alumínium elemek borítják. A 8000 négyzetméter alapterületű múzeum három, korábban különálló intézmény 70.000 darabból álló gyűjteményét egyesíti. A kiállító- és raktér mellett kutatóközpontot, könyvtárat, illetve a legfelső emeleten, a villamos vonal felé kinyúlva konferenciateremet is magába fogadó központ a domborzati viszonyokat kiaknázva több emeletről megközelíthető, egyik oldalán vízfelület övezi az épületet. A december elején megnyíló, újragondolt tárlat a katalán iparművészet különböző ágainak fejlődéstörténetét mutatja be egészen a 3. századtól kezdve napjainkig. Az épület struktúrájában is segíti azt, hogy a látogató egy olyan útvonalon fedezhesse fel a gyűjteményt, amivel „megértheti egy-egy tárgy, forma fejlődéstörténetét, koncepcióját, funkcióját és a társadalomban betöltött szerepét” – fogalmaz a múzeumi koncepció.
Építészetet a Pompidou központba!
Alain Sebain, a párizsi Georges Pompidou Központ igazgatója a napokban nyitotta meg a korábbi üzemi területek egy részéből átalakított, ingyenesen látogatható 200 négyzetméteres fényképészeti gyűjteményt. A megnyitón elmondta, hogy ez egy olyan folyamat kezdete, melynek során az épület minél több terét látogathatóvá kívánják tenni, ezért egyes szolgálati helyiségeket, irodákat kiköltöztetnek a Richard Rogers és Renzo Piano által tervezett, a maga korábban formabontó „kifordított” épületből. Az 1977-ben átadott több funkciós (a Modern Művészeti Múzeum mellett több kiállítóhelynek, színháznak, ingyenesen elérhető nyilvános szakkönyvtárnak, színház- és mozitermeknek, étteremnek is helyet adó) kulturális központ kiállítási része rég kinőtte falait, ezen a 2000-ben befejezett felújítás, illetve az újonnan létesülő – Metz-ben már pár éve működő és a Malagán jövőre nyíló – fiókmúzeumok sem tudtak lényegesen segíteni. Ebben a helyzetben kíván az igazgató előre menekülni úgy, hogy az épület egyes tereit inkább újabb kiállítótereknek engedi át. Kiemelte, hogy amilyen hamar csak lehet egy állandó építészeti és dizájn galériát is feltétlenül nyitni kíván az épületben, amire várhatóan legkorábban 2016-ban kerülhet sor.
Díjnyertes Aalto könyvtár felújítás
A World Monuments Fund Knoll Modernism díját nyerte el a finn Alvar Aalto tervezte Viipuri Városi Könyvtár felújítása. A finn és egyben az európai modernista építészet egyik legfontosabb tervezője nyolc év munka után, 1935-ben készült el az akkor még finnországi város könyvtárával. A várost a II. világháborúban a Szovjetunióhoz csatolták – ma Oroszország része – és innentől az eredeti, svéd nevét használva lett Viborg. A letisztult, minimalista, de számos északi jegyet magán viselő, így nem egy helyen faberakással élő, illetve az olvasóterem felett a természetes fényt beeresztő 58 kerek üvegablakkal is ellátott ikonikus könyvtárépületet csak nagyon kevés külföldi láthatta, akik mind annak állaga, nem megfelelő javítgatásai miatt aggódtak. Az épület két alkalommal is felkerült a veszélyeztetett műemléki épületek listájára, mire két évtized után végre megmenekült. A 2013-ban befejeződött felújításhoz külön bizottságot hoztak létre, a lebonyolítás során a finn és orosz kormány többször egyeztetett, annak költségeit is közösen, nemzeti és nemzetközi alapokból teremtették elő. Az Aalto egyik mesterművének tartott épület megújulását komoly nemzetközi kampány kísérte, amelynek megkoronázása a Knoll díj, amit december elején a New York-i MoMA-ban adnak át.
