Életre keltett magyar reneszánsz

Reneszánsz látványtár – virtuális utazás a múltba címet viseli az a tekintélyes könyv, amely november 19-én jelenik meg a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában. A virtuális épületrekonstrukciókkal teli kötet nem kerül bolti forgalomba.

Nem sok idő adatott meg, hogy a reneszánsz építészet remekműveket hagyjon hátra Magyarországon, s az elkészültek java is megsemmisült a később három részre szakadt országban. Hogy mégis milyen lehetett a magyar reneszánsz? Megismerhetjük egy hamarosan megjelenő kötetből.

Reneszánsz látványtár – virtuális utazás a múltba. Ezt a címet viseli az a tekintélyes (700 oldalas) könyv, amely november 19-én jelenik meg a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásában. A cím némiképp félrevezető lehet, hiszen láthattunk egy kiállítást ugyanezen a néven: a könyv azonban sokkal bővebb, részletesebb, mint a tárlat volt, és áttekintést nyújt a korszak általánosabb építészeti, város- és erődtervezési, sőt, hadászati kérdéseiről is.

Királyi palota Visegrádon, Budán és Nyéken – ha ma ezekre a helyszínekre látogatunk, visegrádi rekonstrukciót leszámítva nem találunk épített falakat. A tatai vár (amely már Zsigmondnak is kedvelt tartózkodási helye volt), a nagyvázsonyi, siklósi vár, a pécsváradi apátság – a későbbi átépítések bizony csak nyomait hagyták meg a reneszánsznak.

A – már csak a virtuális világ miatt is – gazdagon illusztrált kötet szerzői (több mint két tucat szakember vett részt a könyv elkészítésében) nem pusztán azt akarták megmutatni, ami megmaradt, hanem azt is, hogy milyen volt, ami már elpusztult. Így az ugyan álló és megtekinthető, ám átépített esztergomi Bakócz-kápolnának a virtuális rekonstrukciójától hamar eljuthatunk az elpusztult devecseri kastélyig, megismerhetjük, milyenek lehettek (a jelenkor tudományos ismeretei alapján) a már bedőlt templom-boltozatok.

 

 

A kötet bemutatja a határon túli reneszánsz emlékeket is: gyulafehérvári Lázói-kápolnát (s a bazilikát) éppúgy, mint a reneszánsz erődépítés szellemében tervezett Érsekújvárt, amelynek ma már legfeljebb az utcaszerkezete emlékeztet a 16. századi „reneszánsz városra”. És persze megidézik a részleteket, oltárokat, síremlékeket, tabernákulumokat is – Diósgyőrtől a pesti belvárosi plébániatemplomon át Nyírbátorig.
A Reneszánsz látványtár nem csupán egy építészeti korszak elpusztult, vagy erősen sérült emlékeinek állít virtuális emléket. Mátyás korától a tizenötéves háborúig (1591-1606) vezet végig a kor építészeti kérdésein, így gondolkodásán is. A könyv könyvesbolti forgalomba nem kerül, megvásárolni a Magyar Nemzeti Múzeumban, vagy filiáiban lehet majd.

Részletek a könyvből és virtuális épületrekonstrukciók a műemlékem.hu magazinjában