A Török A. és Társa bankház 1905. áprilisában pályázatot írt ki épületének megtervezésére, melyre húsz pályamű érkezett be. A homlokzat vonatkozásában az építtetőnek karakteres elképzelései voltak: „a környező házak felett dominálni kell, a homlokzat minden emeletén címtáblák számára megfelelő terület készítendő, a homlokzat jellegzetes és feltűnő legyen, vaskeretekbe foglalt nagy üvegfelületekre legyen felosztva, reklámvilágítást lehessen alkalmazni.”
A részletes tervek elkészítésére azonban nem az I. díjban részesült tervezőket bízták meg a bankház tulajdonosai, hanem a megosztott II. és III. díjas pályaművek tervező párosai közül Hegedűs Ármin és Böhm Henrik építészeket. A statikai terveket Hahrer Lipót okleveles mérnökkel közösen készítették. Az épület építtetője Stein Mátyás – feltételezhetőleg a bankház egyik tulajdonosa -, kivitelezője Zeuner Gyula volt. Az építkezés rendkívül gyors ütemben haladt, így 1906. június 16-án kiadták az elkészült házra a használatbavételi engedélyt.
A megvalósult jelenlegi épület homlokzata jelentősen eltér a pályázaton díjat nyert homlokzatrajztól. A Török bankház a hazai korai modern szecessziós és historikus formajegyekkel az építészet kvalitásos alkotása, amely függönyfalas rendszerű nagyarányú üveg homlokzatával ma is igen korszerű hatású épület.
Építészet, statika
A korábbi kétemeletes házat földszintig lebontották, de az erős pincét meghagyták. Az új épület statikai szerkezete vas merevbetéttel készült. A szomszédos épületek mellé 45 cm vastag tégla tűzfalakat építettek, a vas főtartókra poroszsüveg boltozatos födémek készültek.
A feltűnően jellegzetes homlokzat két alsó szintjén a pillérkiosztások – az üzletportálok miatt - eltérnek a felső szinteken lévőktől. A földszint és az első emelet felett eredetileg két erőteljes dobozolt cégérsáv futott végig fekete üvegezéssel, és konzolos lámpák világították meg a földszinti kirakatokat. A további szintek három axisos tagolásúak, széles parapetsávokkal, az épület szélein mészkő lizénákkal, az axisok között fényezett fekete gránit lizénákkal határoltan. Az axisok melegen hengerelt vas szerkezetű üvegfalai a második és a harmadik emeleten szinteket átfogó zárterkélyes kiképzésűek, felettük erkély lezárással. A negyedik emeleten, a homlokzati falba kávásan visszaléptetett brüsszeli osztású, íves kialakítású ablakok az axisok méltóságteljes befejezései.
Az üvegmozaik
Az elbűvölően hullámzó vonallezárású, pártázatszerű oromzati zárófalra - a bank tőkeerősségét bizonyítva – a „Hungária megdicsőülése” című monumentális üvegmozaik kompozíció került, amelyet Róth Miksa készített. Középpontjában a trónon ülő Patrona Hungariae, díszes hermelin palástban, uralkodói jelvényekkel (a Szent koronával és Szent István kardjával) és kétoldalt egy-egy címerpajzsot tartó szárnyas angyal helyezkedik el. Háttérben a nemességet és a köznépet jelképező sokadalom ünnepélyes felvonulása látható. A műalkotás kiemelésére szolgál az összfelület jelentős részét kitevő, sokféle tónusú fénysugarakat és glóriákat megjelenítő hatalmas arany háttér.
Fémdíszítő elemek
A homlokzat nyílászárói eredetileg egyrétegű üvegezésűek voltak, és az acél szerkezetek látszó külső felületét, díszítő rézlemez borítással látták el. Az oromfalban elhelyezett, az üvegmozaik kompozícióban megjelenő, többszörösen íves kialakítású padlásablakok horganylemez díszmű- bádogozású szegéllyel készültek. Az üvegmozaik kompozíciót keretező leveles- és gyümölcs füzérek, a kígyódíszek, valamint a homlokzati lizénákat lezáró fejezetek horgany öntvényből készültek. Az épület homlokzatán háromféle kőanyag látható.
A szobor
A homlokzatot koronázó szimbolikus jelentésű - a szerencsejátékokkal foglalkozó bankház reklámját képező -, Kiss György szobrász alkotta hatalmas glóbusz-szoborcsoport kiemelte és felerősítette az épület érdekességét. A gazdagságot és szerencsét szimbolizáló hatalmas földgömböt a mitológiai Atlasz tartotta a hátán. Kétoldalt az emberiség jelképeként egy emberpár – balról egy férfi, jobbról egy nő – ölelte a gömböt, mintha szerencsekerékként forgatná. A terjedelmes szoborcsoport tömegét az üvegföldgömb transzparens hatása vizuálisan lecsökkentette. A földgömb üveganyaga, nagy valószínűséggel az amerikai Luis Comfort Tiffany cég favrile glas néven szabadalmaztatott opalescens üveg volt. A rendkívüli attraktív hatást csak fokozhatta az üvegföldgömb belülről történő éjszakai megvilágítása.
A helyreállítás előtti állapot
Az épület fennállása óta a homlokzaton több jelentős átalakítás történt. Az 1930-as években az egyrétegű vas szerkezet hőtechnikai problémái miatt belső faablakokat építettek be, amelyek a homlokzat látványában zavaró hatást keltettek. A glóbusz-szoborcsoportot még 1939 előtt eltávolították, feltehetőleg állékonysági problémák miatt. Az összetett „zártszelvényeket” és a parapeteket a külső oldalon eredetileg sárgarézlemezekkel borították, melyek többsége az elektrokémiai korrózió miatt már régen lepusztult. A csapadékvíz akadálytalanul bejutott a vasszelvények közé, az üregekben felgyűlt és ez okozta a nagymértékű korróziót.
A II. világháború során, 1945-ben az épület tetejét repeszszilánk érte, így a pártaszerű oromzati zárófal déli szakaszának egy része, valamint több négyzetméternyi aranymozaik megsérült.
A háborút követő többszöri beavatkozások során kicserélték az erkélykorlátokat – eltüntetve a szecessziós vonalú alsó összekötőket és a horgany füzérplasztikákat -, a földszint feletti alsó cégérsávot elbontották, helyére hálóba rakott csempe burkolat került. Többször is átalakították az üzletportálokat, az üvegmozaik háborús kárainak helyreállításakor készült kiegészítések esztétikailag zavaró hatásúak a kompozíció érvényesülésében.
A helyreállítás
A ház 1976 óta műemlék. A rohamos pusztulás miatt életveszélyessé vált acélszerkezetű nyílászárók 2001-ben ideiglenesen megerősítésre kerültek. Egyidejűleg megkezdődött a tönkrement homlokzat teljes rekonstrukciójának tervezése. A kiegészítő kutatások során előkerült a homlokzatról egy 1910-ben Klösz György által készített fotó, melynek kiértékelése alapján lehetséges volt a homlokzatról hiányzó eredeti részek hiteles kiegészítésének megtervezése.
A rendelkezésre álló tervdokumentáció alapján 2006. októberében kezdődött el a rekonstrukció kivitelezése a részletes feltárásokkal. A feltárások eredményeit figyelembe véve, aktualizálásra került az öt évvel azelőtt elkészült terv, így az eltelt idő alatt bekövetkezett állagromlások miatt bővült a feladat. A helyreállítás során végig jó munkakapcsolatban a tervező és a műemléki felügyelő folyamatosan konzultált és egyeztetett a kivitelezővel és a restaurátorokkal a helyszínen.
A rekonstrukció során a zavaró hatású, utólagosan épített belső fa nyílászárókat és a vas szerkezetű függönyfalat lebontottuk. Schüco alumínium profilból, hőszigetelő biztonsági üvegezéssel készült a függönyfal, és a hőhíd-mentes nyílászárók. Helyreállt az összes nyílászáró osztásrendje. A födém és a függönyfal közötti kapcsolatnál a csomópontokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően alakítottuk ki.
Az erkélykorlátok helyreállítása az eredeti állapotot tükröző megjelenéssel, a rekonstruált koszorú füzéres horgany öntvény díszítések felhelyezésével készült. Az erkélyeken vízköpők biztosítják a víz elvezetését, kijavítva ezzel az eredeti megoldás hibáját. A homlokzatra sárgarézlemez díszítőborítások, tagozatok kerültek.
Az üvegmozaik kompozíció restaurálása magas művészi fokon történt, korrigálva a korábbi kiegészítések esztétikai hibáit is. A tönkrement és a hiányzó üvegmozaik pótlásához az új üvegmozaik Olaszországból, a velencei Orsoni és a muránói Doná mozaikmanufaktúrából került beszerzésre.
Sajnos a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt a helyreállítást két ütemre kellett bontani. A gazdaság megfelelő stabilitása után remélhető a második ütemben a glóbusz-szoborcsoport rekonstrukciója, amely idegenforgalmi szempontból is fontos. Korhű helyreállítással–ugyanakkor erős stabil megfogással, valamint a korszerű technikák alkalmazásával kivilágítva-, asszociálna az eredeti megrendelői kívánságnak. A feltűnő, domináns homlokzat újra a régi pompájában várja megkoronázását, azaz a glóbusz-szoborcsoport elkészültét.
Varga István
A címben szereplő idézet "Elhűlni egy látománytól" In: Jókai Mór: Eppur si muove – És mégis mozog a föld. (Az elefántcsontra festett kép)
Budapest, V., Szervita tér 3., volt „Török-Bankház”,
az utcai homlokzat rekonstrukciója
vezető tervező: Varga István építész, statikus
építész tervezők: Vargáné Kovács Gabriella, Andréka István, Lőrinczi Zsuzsanna, Kozma Sándor építészek, Jordanov Tódor CAD építész, Szokolay Béla látványtervező
szakági tervezők:
Strebek Tibor építész, statikus
Udvary János villamossági tervező
Generáltervező: Bauplan Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kkt.
tervezés éve: 2001–2006
kivitelezés éve: 2006–2008
beruházó: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat
műszaki ellenőr: Uti Miksán Attila, Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.
generál kivitelező: BAU HOLDING 2000 Zrt., építésvezető: Ritter Ibolya
műemléki tudományos dokumentáció: dr. Sisa József művészettörténész - Hild-Ybl Alapítvány
fémrestaurálás: Séd Gábor restaurátorművész, Szabó Kálmán ötvösművész - Top Craft Kft.
rézmunkák: Szabó Kálmán ötvösművész - Top Craft Kft.
portálszerkezet: Hada Dezső műszaki vezető - Aluprofi Building Kft.
mozaik restaurálás: Bruttyó Mária restaurátorművész, Mester Éva restaurátorművész, Verba Erika restaurátorművész
kőrestaurálás: Tóth Kálmán szobrász, restaurátorművész
műemléki felügyelő: Leposa László építész - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal