Elhunyt Dietmar Steiner, az Architekturzentrum Wien alapító igazgatója
Gyászol az osztrák és nemzetközi építészeti közélet: május 15-én 69 esztendősen elhunyt Dietmar Steiner építészeti szakíró, építészettörténész és -kritikus, a Domus egykori szerkesztője, a bécsi Az W – Architekturzentrum 1993-2016 közötti igazgatója. Vezetésének 23 éve alatt az intézmény egyszerű kiállítóhelyből Ausztria legfontosabb, nemzetközileg is tematizálni képes építészeti központjává vált, saját bázissal az új múzeumi negyedben.
Dietmar Steiner 1951-ben született a felső-ausztriai Welsben. A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult építészetet, Ernst Plischke és Gustav Peichl tanítványaként, majd 1973-ban elvégezte az osztrák Mesteriskolát is. Történészként, kutatóként kezdett dolgozni, előbb a Friedrich Achleitner vezette 20. századi osztrák építészeti archívumban, majd Rob Krier irodájában. 1980-1982 között az Osztrák Építészeti Társaság főtitkára, majd 1989-ig az akkori Iparművészeti Főiskola építészettörténeti és -elméleti oktatója. 1989-ben megnyitotta saját építészeti tanácsadó cégét. 1995-1999 között a milánói Domus magazin szerkesztőjeként dolgozott. 1997-től az Európai Unió Kortárs Építészeti Díja – Mies van der Rohe-díj tanácsadó testületének tagja, 2002-től Hans Hollein utódjaként a Velencei Biennále osztrák pavilonjának nemzeti biztosa. Számos kritika, cikk, értekezés szerzője.
Legfontosabb munkahelye kétségtelenül a bécsi Az W – Architekturzentrum Wien; a Bécs városa és az osztrák építészkamara által közösen alapított intézmény vezetését alapító igazgatóként 1993-ban vállalta fel. Ebben a szerepben nem csak visszahozta a nemzetközi építészeti témákat az osztrák közéletbe, de az intézményt, és ezen keresztül az ország építészetét is újra a külföldi érdeklődés fókuszába emelte. Éles szemű és nagyon jó érzékkel vette észre az aktuális témákat; ennek eredményei olyan projektek lettek, mint a keleti régió modernörökségét az elsők között feltérképező Sowjetmoderne, az osztrák főváros Harmadik Birodalom idején betöltött szerepét vizsgáló „Bécs. A Birodalom gyöngye". Egyszerre érdekelték az osztrák építészet hatásával, nemzetközi szerepével foglalkozó projektek és a globális áramlatok, irányok helyi lecsapódásai. Irányítása alatt egyszerű kiállítóhelyből kutató intézetté, majd – eredetileg vállalt szerepét is túllépve – nemzetközi archívummá vált az Az W, amely mára megkerülhetetlen szereplője a régió építészeti közéletének.
Vezetői munkásságának elismeréseként 2006-ban megválasztották az Építészeti Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (ICAM) elnökének, ezt a munkát 2014-ig látta el. 2009-2014 között emellett a bécsi szociális lakásépítésért minőségbiztosításért felelős tanácsának tagja. Munkahelyéről 2016-ban ment nyugdíjba.
„Dietmar Steiner neve örökre összekapcsolódik az Architekturzentrum Wien első évtizedeinek sikereivel. De nem csak az Az W, hanem az egész ausztriai, sőt, az azon túli építészeti közeg vesztette el Dietmar Steinerrel leginkább elkötelezett képviselőinek egyikét. Soha nem igazodott, kritikai elemzései mindig vitákat szítottak. De épp ezek a vitákkal, aktív részvételével »csinálta« az építészettörténetet" – emlékezett meg róla Hannes Swoboda, az Az W igazgatói tanácsának elnöke. Steiner utódja az igazgatói székben, Angelika Fitz így írt róla az intézmény honlapján: „Dietmar Steiner az Az W-nek olyan egyedi DNS-t adott, amelyet ma már sok múzeum irigyel tőlünk: a társadalmi viták közepén helyezte el az intézményt. Egyfajta szeizmográfként számos mai ügyet látott előre, a klímaváltozástól az építészeti szolidaritásig. Az építészet, és mindannyian, akik benne élünk, nagy harcostársat veszítettünk el."
Kép: Dietmar Steiner az Az W előtt. Fotó © Kurier, Franz Gruber; via Az W
