Szekeres József épületeivel, még egyetemi éveim alatt találkoztam először. Lakótársammal kollégiumi szobánk dekorálása céljából egy korábbi építészeti kiállítás anyagát válogattuk át, mely a Bercsényi alagsorában volt sorsára hagyva. Társam a néhány évvel korábban épült, Virág Csaba által tervezett impozáns Fehér Galamb házat választotta ki, míg engem, egy teljesen más világ, egy erdőszélen lévő, dombhajlatra telepített sorházas lakóházegyüttes ragadott meg. Az épületek egyszerűségük ellenére is karakteresek voltak, összhangban a környezetükkel, annak szinte részévé váltak. A tabló felirata: Ózd-Farkaslyuk bányász lakóházak. Később egyetemi oktatóinknál érdeklődve megtudtam, hogy a lakóházegyüttest valószínűleg Szekeres József, egy LAKÓTERV-es építész tervezte, az 1960-as évek elején.
1975-ben, az egyetem befejezése után az IPARTERV „A” irodáján kezdtem dolgozni. Hamarosan kiderült, hogy Szekeres József nem a LAKÓTERV-ben, hanem az IPARTERV-ben, a szomszédos műteremben dolgozik annak műteremvezetőjeként. Később, megismerve a kollégákat, személyében egy nyílt, barátságos, fiatalok felé is nyitott építészt ismertem meg, aki meghatározó szakmai szerepkört töltött be az osztályon. Feladatairól is szívesen beszélt érdeklődés esetén.
Munkáit mindig nagy körültekintéssel, alapossággal végezte, a koncepciótól a kiviteli tervek befejezéséig, beleértve az építés folyamatában való közreműködést is. Nem adott ki befejezetlen, megoldatlan terveket, felsőbb kényszerítés ellenére sem. Házaiban mindig megjelent az egyéni karakter, erre külön hangsúlyt fektetett. A 70-es évektől az állam részéről kényszerített típusszerkezetek kötelező alkalmazásánál is törekedett – és képes volt rá – az egyéni építészeti megjelenés megteremtésére. Csak amikor a megkövetelt rendszer alkalmatlansága már egyértelműen nyilvánvaló volt, akkor engedte el a házat és más tervezési feladatok felé orientálódott.
Tájékozott volt a kortárs építészeti irányzatokban, példaként a kor többi építészéhez hasonlóan a skandináv építészetet tekintette. Ismerte és figyelemmel kísérte a többi nyugat európai építészeti vonulatot, sőt a kortárs észak-amerikai építészet kiemelkedő alkotásait is számon tartotta. Nem hitt a 70-es évek végén jelentkező divatirányzatokban, átmeneti dolognak tekintette, ami az idők során beigazolódott, feledésbe merült. Munkásságával a késői modern belső reformjához igazodott és annak jelentős magyar alkotója. Hitte, hogy munkájával értéket teremt, tevékenysége hasznos, amivel az ország javát szolgálja. Életművét áttekintve ezen meggyőződését pályája igazolja.
Az építészeten túl nagyon tájékozott volt egyéb vonatkozásban is. Sokat olvasott. Nagyon rendezett könyvtára volt, melyet rendszeresen frissített az új megjelenő könyvekkel. Különösen a történelmi könyveket kedvelte, ebbéli tájékozottsága kiemelkedő volt. Társaságban magával ragadó egyéniség tudott lenni, különös képességgel rendelkezett mondanivalójának előadásában. Jó kapcsolatot ápolt környezetével, ezért műtermében számos esetben találtak helyet más csoportokból távozott fiatal építészek.
Nem vett részt a szakmán túli továbbképzésekben, ahogy a rendszert sem akarta belülről megreformálni. Ettől távol tartotta magát. Így a vállalat káderfejlesztésében sem szántak neki nagyobb előmenetelt, műteremvezetésnél nagyobb beosztásban nem részesült. Ez egyáltalán nem zavarta szakmai képességében és elvégzett feladatainak minőségében bízott. Hitt a változásban. Amikor irodánk 1986-ban kivált az IPARTERV-ből és önálló céget hoztunk létre MATERV névvel, ő is az új csapattal tartott. A hamarosan bekövetkezett „rendszerváltás”, valamint az ezzel járó átmeneti helyzet, a kialakult állapot rendezetlensége, az új digitális tervfeldolgozási technika megjelenése már nem tette lehetővé a korábbi aktív tervezői tevékenység életre keltését, amit a korábbi megrendelői háttér megszűnése tovább nehezített.
A MATERV-ben műtermünkben talált helyet folyó munkáinak befejezésére és kisebb aktuális feladatainak elvégzésére. Az utolsó években többször dolgozott együtt Gulyás Zoltán barátjával, annak korábbi épületeinek korszerűsítésén. Utolsó tervezési feladata az egyik elsőként megvalósult munkája, a tihanyi orvosi rendelő bővítése volt, melyet hasonló alapossággal készített, ahogyan ezt az eredeti tervezés során is tette, látva az eredeti tervek minőségét.
1999-ben vonult nyugdíjba a MATERV-ből. Kezdetben néha még bejött a városba, de idővel már nehéz volt a kapcsolattartás. Amilyen nyitott volt munkahelyén és baráti környezetben, annyira zárkózott el a magánszférában. Hosszú próbálkozás után 2013-ban tudtam újra elérni, hogy személyesen találkozzunk. Ettől kezdve többször is fogadott és telefonon is kapcsolatban tudtunk lenni. Nagyon barátságos és vendégszerető volt, a néhány látogatás élmény maradt számomra. Elmondása szerint rendezte öregkori életét. Kiegyensúlyozottnak tűnt, csak a korral járó kellemetlenségekre panaszkodott néha. Leginkább látásromlása zavarta. Múlt év végén egy találkozó megbeszélése céljából hívtam. A sikertelen hívások és további utánjárás során megdöbbentett a tragikus hír haláláról.
Kedves József! A volt kollégák és a magam nevében köszönjük az együtt töltött éveket. Nyugodj békében!
Wéber József
Szekeres József 1929. október 8-án született Pesterzsébeten, ahol ifjúkorát is töltötte. A Fasori Evangélikus Gimnázium tanulójaként érettségizett. Ezt követően felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Az egyetem befejezése után a Lakóépület Tervezési Vállalatnál tudott elhelyezkedni, Zilahy István műtermében kezdte pályáját.
A kezdeti évek után viszonylag hamarosan kapott önálló feladatot. A LAKÓTERV-ben készült első jelentős munkái, az Ózd-Farkaslyukon létesített bányászlakótelep, valamint 6 tantermes szakiskola tervei voltak. Ezt követte a XIII. kerület Pannónia utcai lakóház, valamint a Komlói Gimnázium és Diákotthon épületegyüttese. 1961 és 1963 között a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolája harmadik ciklusának hallgatója volt. Mestere Zilahy István építész, mesteriskolás társai, Finta József, Lőrincz József és Magyar Géza építészek voltak. A Mesteriskola befejezése után, meghívást kapott az IPARTERV-be Szendrői Jenő főmérnöktől. 1963-tól az IPARTERV „A” irodáján önálló műtermében tevékenykedett.
Idővel az IPARTERV egyik vezető építésze lett számos lakó, köz és ipari épület tervezőjeként. Tervezői tevékenységét két alkalommal ismerték el Ybl Miklós díjjal: 1965-ben a Komlói 12 tantermes Gimnázium és 80 fős diákszálló tervezésért, majd 1974-ben a Salgótarjáni Vegyipari Gép és Acélszerkezeti Gyár tervezésért.
A főállású tervezés mellett folyamatosan részt vett az építészképzésben is. A Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékének volt a munkatársa, félállásban Virág Csabával, később külső korrektorként vett részt a tanszék oktatási tevékenységében. 1963-1977-ig tanított a Középülettervezési Tanszéken Weichinger Károly, Gádoros Lajos, majd Hofer Miklós professzorok felkérésére. 1971 és 1973 között a Mesteriskola - Fiatal Építészek Körének tanára volt. Tanítványai Vajai Tamás és Novák Miklós voltak.
1986-tól az IPARTERV-ből kivált MATERV - ben (Magasépítési Tervező Vállalat) folytatta pályáját. A MATERV alapító tagja volt. A MATERV- ben 1999-es nyugdíjba vonulásával fejezte be építész tervezői pályafutását. Életének 86. évében 2015. augusztus 8-án hunyt el, temetése 2015. augusztus 26-án volt, a Cinkotai temető 10. parcellájában helyezték örök nyugalomba.
Legfontosabb munkái:
Tervpályázatok
Pályafutása során számos tervpályázaton vett részt. Első eredményes pályázatát még az egyetemi évek során készítette, sőt hallgatótársaival az első országos nyilvános tervpályázaton is az egyetem alatt lettek eredményesek. Pályázati munkáit a LAKÓTERV-ben kollégáival és mesteriskolás társaival készítette legtöbbször, így Finta József, Lőrincz József és Magyar Géza építészekkel dolgozott együtt. Az IPARTERV-es pályafutása során az irodán lévő építész kollégákkal vagy saját műtermi munkatársaival dolgozott együtt. Tervpályázati alkotótársai voltak több esetben Gulyás Zoltán, Földesi Lajos, később Vajai Tamás építészek. Számos esetben kapott felkérést pályázatok bíráló bizottságában részvételre.
Eredményes tervpályázatai:
Könyvekben dokumentált munkái, életrajzi adatai: