Elkészült a komáromi Csillagerőd felújítása
Hogyan lehet egy épített örökségi értéket úgy eredeti szépségébe visszahozni, hogy közben beleszőjük a 21. századot: ebben Magyarországon talán Mányi István a legjobb – méltatta a tervezőt Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa.
Háromévnyi munkát követően a hetekben befejeződtek a komáromi erődrendszer egyik tagja, a Budapesthez legközelebb eső Csillagerőd helyreállításának munkái, és a jövő tavaszra tervezett megnyitótól a hétezer négyzetméteres régi-új épület a Szépművészeti Múzeum közel háromszáz gipszöntvényből álló kollekciójának otthona lesz. Gipszmásolatok egy 19. századi erődben? Ha a felvetés néhány évvel ezelőtt lehetetlennek tűnt is, a szeptember 20-i bejárás bizonyságokat nyújtott arról, hogy a kettő közel sem áll olyan távol egymástól.
A látszat ellenére ugyanis a negyvenes évektől raktárban levő, a háborúban és az azt követő években komolyan megtépázott gyűjtemény sorsa több ponton is kapcsolódik a városhoz. Egyrészt a kiállított tárgyak egy része antik (görög és római) szobrok után készült, márpedig a Komáromban épp kivitelezés alatt álló Brigetio Látogatóközpont az egykori Pannonia tartomány egyik központjában életébe kínál majd bepillantást. Másrészt a kollekció bizonyos darabjai már jártak a városban: a szocializmus évei alatt az erődrendszer egy másik tagja, az Igmándi szolgált raktárukként. Így aztán, fejtette ki a sajtóbejáráson Dr. Molnár Attila polgármester, a népszerű termálfürdővel, az igen látogatott Monostori erőddel, a történeti szlovákiai városrésszel és a most elkészült, illetve készülő fejlesztésekkel Komárom népszerű hétvégi turisztikai célponttá nőheti ki magát.
A 19. századi erőd helyreállítása mellett a főkapu mögé új épületrész került, amelynek kiemelkedő, piramidális csúcsa egyszerre jelöli a mai beavatkozást és hasonul az erődöt övező, földhányással borított falak geometriájához. A bővítésben a múzeumi működéshez szükséges funkciók, így az étterem, a múzeumi bolt vagy a konferenciaterem mellett egy nagy belmagasságú kiállítótér is helyet kapott. Erre azért volt szükség, mert a gyűjtemény bizonyos tárgyai, például Verrocchio Colleoni-lovasszobrának másolata, nem fértek volna el az erőd történeti termeiben.
A beruházás kezdetén nagy problémát jelentett az erőd falainak vizesedése, és az összevésett belső falakon is ezerszámra kellett cserélni a téglákat – ezt már Mányi Istvántól, a vezető tervezőtől tudtuk meg. Bár az elmúlt években párhuzamosan három nagy projekten: a Szépművészeti Múzeum felújításán, a Gül baba türbéjének rekonstrukcióján és a Csillagerődön is dolgozott a Mányi István Építész Stúdió, valójában egységes gondolkodáson alapszik a három igen eltérő munka. Az új épületrészek markánsan, de nem zavaróan elkülönülnek a történeti falaktól. „Áthallásként sem szabad behozni a historizálást" – szögezi le alapelvét a tervező.
A belső tereket a natúr színek, a kiváló minőségben kivitelezett látszóbeton falak és csiszolt betonpadlózat, illetve a lekapart téglafelületek uralják. (A belsőépítészet Gergely László munkája.) A számos megnyitásnak köszönhetően a belső tér szerves része az erőd látványa, a természetes fény pedig mindenütt jelen van; erre a legizgalmasabb példa a nagy kiállítótér „fordított zárterkélye", a belsőbe benyúló, üvegfalú kubus, amelyen át az udvarról is élvezhető a szobrok látványa.
Az építész különösen büszke a gépészet láthatatlanságára, illetve arra a Szabó Lajos statikussal tervezett, 35 méter fesztávú vasbeton áthidalóra, amely alátámasztás nélkül íveli át a nagy belmagasságú kiállítótér egyik oldalfalát, így zavartalan betekintést kínál a szomszédos étteremből a szobrokra. Akárcsak Velencében, a látogató kávézás közben is gyönyörködhet a Colleoni-lovasszobor arányaiban – jegyezte meg Mányi István.
A jövő tavaszi nyitást követően a Csillagerődben évi 60-70 ezer látogatót várnak majd. A beruházás hatmilliárd forintba került, és a Liget Budapest keretében finanszírozták. A műtárgyak tulajdonosa a Szépművészeti Múzeum, a működtető viszont a Monostori erődöt is fenntartó, többségi állami tulajdonban levő Monostori Erőd Nonprofit Kft. lesz. A beruházást jövőre nevezni szeretnék az Europa Nostra-díjra is.
A helyszínről
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja. Az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. Megépítésekor Közép-Európa legnagyobb katonai komplexuma volt. Ennek egyik fontos eleme, a Csillagerőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, a második világháborút követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként hasznosította a helyiségeit.
Hogy áll a Liget Budapest?
Baán László az Építészfórumnak elmondta: a Liget Budapest 2019 őszén megnyíló fejlesztései, a Millennium Háza, a Rózsakert és az új játszótér mellett aktívan folyik a további programelemek fejlesztése is. A Nemzeti Galéria kiviteli tervei mostanra elkészültek, és jövőre várható a közbeszerzés kiírása. A 2021 második felében megnyíló Magyar Zene Háza kivitelezési munkálatai, illetve a Néprajzi Múzeum építkezése a tervek szerint zajlik. A Dózsa György út menti mélygarázs elkészültét követően megkezdődik az egykori Városligeti Színház rekonstrukciója is.
