Elkészültek a kecskeméti Intermodális Csomópont tervei

Nagy erővel zajlanak Kecskeméten a közlekedésfejlesztések, hamarosan elkészülnek többek között a buszmegállók. Már csak az intermodális csomópont megépítése maradt hátra, ennek tervei elkészültek. A terveket a Kecskemét Közlekedésfejlesztési Konzorcium és alvállalkozói készítették, tagjai: UTIBER Közúti Beruházó Kft., UNITEF '83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt., és a Középülettervező Zrt.

Kecskeméten jelenleg három buszpályaudvar működik, a város két különböző pontján elhelyezve, továbbá egy az utasok igényeit nem megfelelően kiszolgáló leromlott állapotú felvételi épület. A kialakítás ebben a struktúrában kényelmetlen, az átszállás a különböző közlekedési módok között időveszteséget okoz. A konzorciumvezető UTIBER Kft. a közösségi közlekedés fejlesztésének terveit készítette el városszerte. Ennek elemei a kecskeméti utazási igényeknek megfelelően módosított autóbusz hálózat, az új intermodális csomópont és a város több pontján létrehozandó új autóbusz decentrumok, valamint a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében tervezett buszsávok és forgalomtechnikai változások, valamint a már idén megvalósuló intelligens utastájékoztató rendszerhez tartozó buszmegálló felújítások.

A tervezett beavatkozások következtében kevesebb átszállás, rövidebb utazási idők, dinamikusabb átszállási kapcsolatok jönnek létre. A javuló szolgáltatási színvonal következtében a közösségi közlekedést várhatóan többen fogják választani az egyéni közlekedéssel szemben, a módváltók miatt Kecskemét belvárosi területén csökkenhet a gépjármű forgalom – összhangban a város közlekedési koncepciójával. Az UNITEF Zrt. az intermodális csomópont környezetének útépítés valamint a vasúti pálya tervezését készítette, míg a KÖZTI Zrt. építészeti tervezés feladatait látta el.

Műleírás

Helyszín ismertetése, előzmények

A tervezett Intermodális Csomópont (ICS) egyesíti a „rövid utakra” épülő utasvezetési elvet, illetve a különböző közlekedési ágak racionális – a lehető legkisebb helyre történő – integrálását. E két műszaki paraméter mellett, ugyanakkor fontos figyelem jut a városi oldali kapcsolatra, a városszövetbe történő szerves beágyazódásra. A híd épület kapcsolatot teremt az eddig a belváros felől nehézkesen megközelíthető Hunyadiváros irányába is.

A tervezési helyszínen jelenleg vasúti funkció található, illetve jelentős a beépítetlen, alulhasznosított területek aránya. A belvárosi oldalon alacsony értékű, földszintes raktár és irattár (MÁV adatszolgáltatás alapján) épületek állnak a tervezett épület és buszpályaudvar helyén.

A projekt részeként átépítik a Rákóczi út meghosszabbítását jelentő útszakaszt. Ez az út jelenleg a sugárút tengelyével szöget bezáró pozícióban választja el a parkot az egykori sportpályától. A tervezett útpálya a Rákóczi út tengelyébe helyeződik, erősítve a belvárosi mag és a tervezési helyszín városépítészeti kapcsolatát. A hunyadivárosi oldalon az intermodális csomópont leálló épületrésze jelenleg beépítetlen vasúti területre kerül. A vágányzónában a talajjal érintkező tartószerkezetek a tervezett peronokra, illetve olyan területekre épülnek, ahol a legkisebb mértékben kell a meglévő vágányképen módosítani.

Az épület kialakítása

Az épület struktúrája és szerkesztése illeszkedik az összetett funkcióhoz. Két, egymáshoz simuló párhuzamos épületdoboz ível át a közlekedési területek felett, mely a közúti-, és vasúti terület határán megtörik, majd a vasút felett a Hunyadi városi csatlakozó utcák (Csilléri utca) irányát veszi fel. A keskenyebb „doboz” a hosszirányú gyalogos- és kerékpáros közlekedést biztosítja, ehhez szervesen kapcsolódnak a szélesebb tömegű „dobozban” elhelyezett funkciók. A városi oldalon a nagyobb épülettömeg kiszélesedésével alakul ki a felvételi épület utasforgalmi centrumát jelentő pénztárcsarnok és váróterem. E központi csarnok a város felé nyíló üvegfalon keresztül biztosítja a környező területekkel – Rákóczi út, Katona József park – az intenzív vizuális kapcsolatot, egyúttal a város felé hatalmas "screen-ként", azaz képernyőként jelenik meg a Rákóczi úti tengelyében. A közlekedőfolyosó és a pénztárcsarnok-üzletek határán végigfutó felülvilágító-sáv egyrészt javítja a belső terek természetes megvilágítását, másrészt vonalszerűen biztosítja az utasforgalmi terek gravitációs hő-, és füstelvezetését.

Az ICS épülete a belvárosi-, és a hunyadivárosi oldalon is egy fedett-nyitott „előépítményen” keresztül, akadálymentes és kerékpározható rámpán, kétirányú mozgólépcsőn, épített lépcsőn és lifte(ke)n közelíthető meg. Az előépítmények, pavilonok architektúrája klasszikus városépítészeti előképeket idéz, így jellegében az IMCS főtömegétől vizuálisan különválik. A belvárosi oldalon az új beépítés az évszázad óta befejezetlen Rákóczi úti tengelybe kerül. A közel 16 méter magas építmény és annak homlokzati felületére kerülő nagyméretű víztorony relief az egykor Lechner Ödön által kijelölt kecskeméti „sugárút” méltó lezárása lesz. A pavilon meghatározó, bejárati szerepét az ICS előtti új – jelentős részben burkolt - tér is erősíti. A volt KTE pályára tervezett bevásárló központ (nem a most tárgyalt fejlesztés része) későbbi – ICS-ből történő közvetlen - megközelítésére a pavilon épület alagsori szintjén keresztül is lesz lehetőség. Ugyanitt – a majdani bevásárlóközpont gépjárművel történő megközelítésére lehajtó rámpa épül.

A közlekedő folyosóra merőleges peronokat (két vasúti és két autóbusz peron) a fő gyalogos haladási irányra szintén merőleges, kétirányú mozgólépcsőkön, épített lépcsőn és perononként két lifttel lehet elérni, kivéve a „B” vasúti peront, mert annak korlátozott szélessége miatt csak egyirányú mozgólépcső elhelyezésére van lehetőség. A legnagyobb forgalmú távolsági-, és helyi autóbusz peronról érkező, és oda induló vertikális közlekedők a pénztárcsarnokkal szemben helyezkednek el. A mozgólépcső sávok között a – Hunyadiváros felé keskenyedő épület teljes hosszában – kereskedelmi és szolgáltató területek helyezkednek el. A pénztárcsarnokban kávézó és hírlapárus, a közlekedő folyosó mellett büfé illetve egy nagyobb és egy kisebb alapterületű bérlemény kerül kialakításra. A kereskedelmi területek gazdasági kiszolgálása a Baross utcából, vagy a P+R parkolóból liften keresztül biztosítható.

Az új épület megvalósítása esetén mind a MÁV, mind a DAKK (a távolsági és városi buszközlekedést üzemeltető társaság) kiszolgáló funkciói is részben itt kapnak elhelyezést. A két szinten elhelyezett öltözők, irodák, tárgyalók, tartózkodók és egyéb helyiségek biztosítják a hatékony közös működést. A két irodaszint között lépcső és lift biztosítja a kapcsolatot. A galériaszinten a DAKK üzemi helyiségei mellett – az üzletek felett – épületgépészeti zóna lesz, itt kapnak helyet a hűtést/fűtést biztosító hőszivattyúk, valamint a szellőző gépházak.

A fel-, és leszállást biztosító vasúti és buszperonokon várakozók eső-, és szél elleni védelmét az egységes arculatú, acélszerkezetű perontetők biztosítják. A zárt felületű, repülőgépszárny keresztmetszetű tetők könnyen karban-, és tisztán tarthatóak. A peronokon az utastájékoztatás elemei, padok, szélvédő falak kerülnek elhelyezésre. A megfelelő esti megvilágítást a perontetőbe süllyesztett világítótestek biztosítják.

Az Intermodális Csomópontban integrált utastájékoztatási rendszer épül ki, azaz a kijelzők elhelyezése és jelzésképük összehangolt lesz a különböző közlekedési ágak között. A pénztárcsarnokba érkezők tájékoztatását nagyméretű elektronikus tablók és infóoszlopok biztosítják, a közlekedő folyosó irányváltási/keresztezési pontjaira tájékoztató táblák és információs monitorok kerülnek. A közlekedési információkat hordozó utastájékoztatás orientációs és funkcionális info-grafikával egészül ki, melynek meghatározó elemei a falfelületekre kerülő nagyméretű piktogramok és egyéb grafikai elemek.

Beépítési paraméterek

Tervezett adatok
Pinceszint bruttó beépített területe: 540 m²
Peronszint bruttó beépített területe: 748 m²
Utasforgalmi szint bruttó beépített területe: 4.046 m²
Galériaszint bruttó beépített területe: 1.216 m²

Összes bruttó beépített terület: 6.550 m²



Kecskemét Közlekedésfejlesztési Konzorcium