Ellenpont - Görögkatolikus templom
Győrffy Zoltán a debreceni görögkatolikus Szentháromság templom tervpályázatára beadott pályaművében a környező panelek ridegségének ellensúlyozásaként egy befelé forduló, bensőséges templomot tervezett.
Építészeti program
A költségtakarékosan felépíthető és üzemeltethető létesítményben el kell helyezni mintegy 150 hívő részére és a liturgiai követelmények kiszolgálására alkalmas tércsoportot a kiírásnak megfelelő fizikai és szimbolikus tartalommal. A templom tere előcsarnokból, hajóból és szentélyből, a tőle külön elhelyezkedő közösségi ház egy teremből és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciókból áll. A telken továbbá 10 gépkocsi elhelyezését is biztosítani kell. A telek teljesen közművesített.
Építészeti törekvés
A környezet jellegzetességeit figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a tervezett templomnak inkább kell befelé fordulónak lennie, mint nyitottnak, mivel a szomszédos panel épületek ridegsége, a környezet ezt kívánja meg. Viszont a belső terek ezzel szemben már inkább legyenek hívogatóak, nyugalmat árasztó hangulatúak. Erre az alapvetésre építettük a koncepciót.
A kiírás szerint a templom épületét és a közösségi házat szét kellett választani, ami ugyancsak meghatározta a koncepciót, viszont úgy gondoltuk, hogy a két épület között létre kell jönnie kapcsolatnak, amellyel egymás funkcióit erősíthetik. Az épület együttesnek szüksége van a magán kertre, udvarokra, átriumokra, ahova az adott funkció tájolható, a liturgia kiterjeszthető. A két épület viszonyának egy egységben való megfogalmazásához az ősképhez nyúltunk vissza, ahol a templom kerített jellege kijelölte a teret. A templom és a közösségi ház köré falat terveztünk, amely minden irányba homlokzatot adott az épületnek.
A templom főhajóját, és a hozzá csatlkozó térrészeket az aranymetszés arányai szerint 9 részre osztottuk, amelyből a középső térrészek a templom tényleges terei. A templom ősképtől eltérően négyzetes arányra szerkesztettük a főhajót, amelyhez a nyugati oldalról a Narthex, a keleti oldalról a Szentély kapcsolódik. Ez az arány biztosítja, hogy kis létszám esetén sem nem fog üresnek hatni, még bővített térrel sem. A Főhajóhoz így két oldalról 1-1 oldalhajó (északi és déli) csatlakozik, amelyek a liturgiai igények szerint bővíthetik a templomteret, amely ennek köszönhetően 150-180 fő befogadó képességűvé vált.
Mind az oldalhajók, mind a Narthex kapui felnyithatóak, lehetővé téve az udvarok, átriumok összenyitását. A közös fal mögé rejtett 9 osztatú térszervezés teszi lehetővé, hogy a templomi ünnep tere (körmenet) kiterjedhet a szabadba, a közösségi házba és az átmenetekbe is úgy, hogy az a környéken élőket nem zavarja. A 9 osztatú tér négy sarkán nyitott, tengelyek irányába pedig nyitott, de fedett terek kapcsolódnak. A templomtérhez csatlakozó oldalhajók temperálhatók, egyaránt használhatóak belső és külső térnek is, ugyanis a templom mozgatható paneleit hőszigetelt elemekből oldjuk meg.
A templomhoz a déli oldalról (mint déli kapu) kapcsolódik a közösségi ház, amely így a Holló László sétányról megközelíthető. A templomhoz csatlakozó déli hajót a közösségi tér térbővületeként is értelmezzük, de azzal már nem kívántuk teljesen összenyitni, a két különbözőképpen működő funkció miatt, mindenesetre a lehetősége adott. A közösségi házban szervezett programok, kiállítások semmi esetre sem zavarhatják a templomi életet, azok mind akusztikailag, mind vizuálisan le kell váljanak a templomról. Amennyiben a főhajó határoló paneleit zárják, akkor lesz lehetőség a közösségi tér kiterjesztésére az oldalhajó irányába.
Az épület tömege a már említett befelé fordulás alapvetéséből kiindulva kívülről zártabb. A belső udvaroknál áttört fal kapcsolódik vizuálisan a külső parkhoz. A templom arányai - a történeti példákat követve - a vertikális tagolódás felé próbál elmozdulni, amennyire a alaprajzi tagolás, funkciókapcsolatok térarányai engedik.
A főhajó fölött az ősképeknek megfelelően egy központi kupolát terveztünk, amelyet mai eszközökkel átértelmeztünk. A négyzetes tér fölött, a peremektől négyzetesen induló, majd parabolikusan formálódó, klinkertéglából hézagosan rakott kupolát terveztünk, melynek anyaga a belsőben mindenhol fehér színhez igazodó. A parabolikus kupola tégláinak résein át érkező hipetrális fény teremti meg a tér atmoszféráját, a kozmikus és üdvtörténeti jelrendszer szimbolumaként.
A kupola fölött egy henger alakú tömeget képeztünk, amelynek záró födéme a főhajó terének kontúrjában metszi ki a hengert. Így a fény egy felülvilágítón keresztül tud bejutni a téglakupolához, majd azon átszűrődve a templomtérbe. A téglakupola résein át a fény a nap járásának megfelelően állandóan változó finom hangulatokat eredményez, miközben direkt módon nem jut fény a templomtérbe.
A Szentély mögötti fal mentén, felülről felslicceltük a födémet, így egy markáns fény hangsúlyozza a belső szentélyt, a sanctury-t. Ez a direkt fény jellemzően a reggeli, déli órákban jelenik majd meg. Ugyancsak hasonló eszközzel éltünk az előcsarnok a Narthex hangsúlyozására. A külső hengerpalást bejárat felőli visszametszésével egy felülvilágító jön létre, aminek színezett üvegfestésén át a fény a templom bejáratát, illetve a keresztelő medence terét emeli ki.
Külső és belső terek viszonya
A belső terek esetén egységesen a világos szín mellett döntöttünk, mivel a viszonylag homogén belső tér a kupola téglaboltozatával, világosságával képes lesz az ikonoknak, színeknek egységes hátteret biztosítani.
A külső esetén más eszközhöz kellett nyúlnunk, mivel a felvállaltan befelé fordulás a külső homlokzat minimális felnyitásával járt, ami teljesen más anyag- és felülethasználatot kívánt. A választásunk az időtálló tégla lett, amelynek a sötétebb, barnás-szürke, selymes tükröződő klinkerfelületét jelentette, ami finom vászonként borul a templom letisztult tömegére, hozzáadva azt a többlet részletezettséget, ami a környezetéből kiemelve más minőségben jeleníti meg.
Mivel a templom és a közösségi ház közös fal mögé került, így a homlokzatban a templom bejárati minőségét a tégla hagyományos rakásával értük el, miközben a fal három oldalról rusztikusabb, a felületből kiálló tégla rakást használva különböztettük meg. A három oldalról a rakásminta tovább változik azokon a helyeken, ahol a belső átrium felé a burkolatot áttörtük.
Lehetséges bővítés iránya
A templomot a nyugati telekhatárhoz behúzva, a legközelebb helyeztük el úgy, hogy a templom előtt kialakuló tér még megfelelő nagyságú tudjon lenni. A déli irányba, a közösségi ház bejárata a telekhatártól számított 5 m-es előkertet tartva lett kialakítva, miközben az északi telekhatártól az előírt 3,75 m-t tartottuk. A templom így a nyugati telekhatár mentén fekszik a Derék utca felé tájolva. A telek keleti végében helyeztük el a szükséges 10 db parkolót a szervízút parkolóit megszakítva, ennek köszönhetően a templom mögött megmaradhatott a park.
A templom későbbi bővítése a keleti irányba lehetséges a park irányába. Viszont úgy gondoljuk, ezt a zöldfelületet nem kellene tovább csökkenteni. Akkor sem, ha nincs kihasználva a beépítés mértéke. Kevés hasonló zöldfelület maradt a környéken, ami hasonló intenzitással bír. Az épület jellege karaktere megengedi, hogy a bővítést akár felfelé valósítsuk meg. A közösségi ház fölött erre van lehetőség.
Győrffy Zoltán
// A teljes műleírás további képekkel itt érhető el. //
