Elnöki beszámoló a Magyar Építész Kamara elnökségének 2009-2013 közötti munkájáról

Noll Tamás hozzánk eljuttatott beszámolója, melyben összefoglalja az elmúlt négy év küzdelmeit és eredményeit.

A 2008-ban indult, és azóta folyamatosan tartó gazdasági válság elmúlt négy éve alatt a legsúlyosabb időszakát élte át a magyar építésztársadalom. Ez a periódus egybeesett a most leköszönő elnökség mandátumának időszakával. Ebben a válságos időben, folyamatosan csökkenő taglétszámmal és egzisztenciálisan rendkívül nehéz helyzetbe került építészekkel kellett a kamara egységét megőrizni, működését megújítani. A feladat önmagában is embert próbáló volt, de ehhez társult még a gazdaságilag bizonytalanul, szakmailag hiányosan és zavaros kapcsolatokkal hátrahagyott örökség. Ezt fel kellett számolni, miközben a rendkívül gyorsan változó környezet kihívásaira is naprakészen kellett reagálni. Megelégedéssel mondhatjuk, a MÉK elnöksége a feladatot becsülettel végrehajtotta. Nemcsak megőrizte a kamarát, hanem az elmúlt időszakban elvégzett kiszámítható szakmai munkájának, fegyelmezett gazdálkodásának, az adott helyzetet reálisan felmérő és mértéktartással reagáló magatartásának eredményeként minden tekintetben megerősödött szervezetté alakította a MÉK-et.

Mindenekelőtt rendbe kellett tenni a MÉK gazdálkodását. 2009-ben egy várható ötmilliós GVH-bírsággal és kétmilliós kamatfizetési kötelezettséggel megterhelve, üresen vettük át a kasszát. A fizetésképtelenség elkerülése érdekében a hivatalba lépő elnökség a 2009. évben nem vett fel tiszteletdíjat, zárolta az előző elnökség és a FEB második félévi tiszteletdíját, valamint két támogatási szerződést írt alá decemberben az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztályával. Racionalizáltuk a MÉK és a MÉK Nonprofit Kft. ügyvitelét, csökkentettük az alkalmazotti létszámot, pályáztattuk és egy cég kézébe adtuk a két szervezet könyvelését, áttértünk az elektronikus könyvelésre és számlázásra, ezáltal naprakészen átláthatóvá és kontrollálhatóvá tettük a két szervezet gazdálkodását.

A működés és a folyamatos fizetőképesség biztosítására új kiegyezést kötöttünk a területetekkel – ezúton is köszönet a konstruktív megegyezésért –, egyben orvosoltuk a Budapesti Építész Kamara régi sérelmét a tagdíj-részesedési arányok számára kedvezőbb megváltoztatásával. A tagdíjrészesedésből befolyó bevétel még így is alatta maradt a MÉK megfelelő működését biztosító összegnek, ezért minden évben sikeresen kezdeményeztük a BM Területfejlesztési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságánál a közfeladatok támogatását. A szakmai programok megvalósítására folyamatosan pályázatunk, az elmúlt időszakban közel negyven szakmai pályázati programot valósítottunk meg. Fokozatosan feltöltöttük a tartalékalapot, a 2009. év végi 1 260 000 Ft nettó saját tőkét a 2012. év végére 9 941 000 Ft-ra emeltük. Rendbe tettük a MÉK Nonprofit Kft. gazdálkodását, és rendeztük a két szervezet közötti gazdasági elszámolást. A 2013. év eddigi gazdálkodása tovább erősítette a MÉK pénzügyi stabilitását.

Elkészítettük a szakmagyakorlást segítő, eddig hiányzó anyagok, segédletek és útmutatók jelentős részét:
- Az oktatás helyzetértékelése és követelményrendszere – dr. Makovényi Ferenc
- Továbbképzési rendszer – regisztrációs és keresőprogram (OTIR) – Dulácska Zsolt, Simon Nándor
- Mediátori vitarendezési szabályzat – Vitarendező testület felállítása – dr. Bányai Ferenc
- Közbeszerzési útmutatók építészeknek (1.) és építtetőknek (2.) – Kováts András
- Építészeti pályázatok – Terv a sikerhez – Fátyol Tibor, Szentirmai Tamás, Sándor Gergely
- Építészek szakmai minőségen alapuló kiválasztása – Eljárási útmutató – Kováts András
- Szabványügyi ismeretek építészek számára – Fáy Piros
- Minőségbiztosítási Útmutató – Fáy Piros, Oltvai Andrea, Szebeni Zsuzsanna Viktória
- (ISO minőségbiztosítási rendszerrel egyenértékű ingyenes rendszer építészirodák számára)
- EU támogatások 2014–2020 között – Az építész lehetőségei (tanulmány) – Szokolay Örs
- Építésgazdasági stratégiai vázlat – Noll Tamás (A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a szakmai szervezetek által elkészített vázlat tisztázza az alapvető fogalmakat, a szektor szereplőit, vizsgálja az erősségeit és a gyengeségeit, felvázolja a jövőképét. Sajnos, az elkészült anyag jelenleg jobb sorsára vár, bízunk a folytatásban.)

Rendeztük a MÉK kapcsolatait a törvényhozói, kormányzati és a szakmai szervezetekkel. Az egyik legsúlyosabb örökséggel ezen a területen kellett szembesülnünk. Mivel a kamara egyik meghatározó tisztségviselője tizenkét éven keresztül pártpolitikusként vett részt Budapest Főváros Önkormányzata Képviselő-testületében (az ország második legbefolyásosabb politikai testülete), a kamarát politikai körökben egyértelműen az adott párttal kapcsolták össze, ezért más pártok képviselői részéről meglehetősen nagy bizalmatlanságot tapasztaltunk. A 2009–2013 közötti időszakban, az Alapszabálynak megfelelően sem a MÉK, sem az elnökség tagjai nem folytattak pártpolitikai tevékenységet, valamennyi politikai párttól kellő távolságot tartottak. Többéves munkával helyreállítottuk a kamara függetlenségét. Ezzel párhuzamosan építettük a törvényhozói kapcsolatokat, legfontosabb parlamenti kapcsolatunk László Tamás képviselő tagtársunkkal van.

Hasonlóan problémásak voltak a kormányzati kapcsolatok: az előző időszak kapkodó, improvizáló, szakmailag felkészületlen és alkalmanként személyeskedő megnyilvánulásai miatt negatívan ítélték meg a MÉK-et. Következetes és felkészült szakmai munkával azonban sikerült konstruktív együttműködést kialakítanunk a BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságával. Meg kell jegyeznünk, hogy számos bírálatot kaptunk a BM–MÉK stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáért. Ám a bírálók feltehetően nem ismerik, illetve félreértik ennek a lényegét. Ugyanis az új jogszabály-alkotási eljárás szerint csakis a stratégiai partnereknek van véleményezési joguk a jogszabály-alkotási eljárásban. Erre az együttműködésre jelentkezni kellett, a BM összesen tizennégy szervezettel kötött megállapodást, további stratégiai partnerei mások mellett az MMK, a MUT, az MTA, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Pécsi Egyetem, a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetsége. Ugyancsak számos bírálatot kaptunk a konstruktív, de egyesek szerint a MÉK „függetlenségét” feláldozó együttműködésért. A bírálók itt is félreértik a kormányzat jogállását, mert a kormányzat végrehajtó hatalomként, nem pedig politikai szereplőként jelenik meg.

A BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának vezetése ma így áll fel:
- dr. Szaló Péter helyettes államtitkár okl. építészmérnök
- Nagy Ervin országos főépítész okl. építészmérnök, MMA-tag, BÉK-tag
- Magyar Mária szabályozási főosztályvezető okl. építészmérnök
- Hajnóczi Péter területrendezési főosztályvezető okl. építészmérnök, PMÉK-tag, alelnök
- Orosz Bálint örökségvédelmi főosztályvezető okl. építészmérnök, BÉK-tag, MÉK külügyi bizottsági tag

A kormányzaton belül új kapcsolatot építettünk ki a Vidékfejlesztési Államtitkársággal és a Nemzeti Vidékhálózattal. A Vidékfejlesztési Stratégia véleményezése során beépítettük az épített és táji környezettel, valamint a népi örökség védelmével kapcsolatos elemeket. Ezek belekerültek a Darányi Ignác Vidékfejlesztési Akciótervbe, majd vidékfejlesztési források teremtődtek meg népi műemlékek helyreállítására, hasznosítására. A Nemzeti Vidékhálózat újjászervezésekor Krizsán András és Ónody Gábor építészek a tizenhárom fős elnökségbe bekerültek, a MÉK tagja lett a kétszáz fős Magyar Vidék Hálózatnak. Létrehoztuk a MÉK Vidékhálózatát, és hálózati támogatással eddig nyolc szakmai programot valósítottunk meg.

A MÉK kapcsolatai a fontosabb szakmai szervezetekkel

A szakmai köztestületekkel kiegyensúlyozott, együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki. Elsőrendű partnerünk a Magyar Mérnöki Kamara, amelynek jelenlegi vezetésével – Barsiné Pataki Etelka elnökkel, Kovács István, Kassai Ferenc és Holló Csaba alelnökökkel – rendkívül jó a kapcsolatunk. Új, meghatározó szereplő a köztestületek között a Magyar Művészeti Akadémia. A jó kapcsolatot garantálja az MMA vezetőihez – Fekete György elnök, Dévényi Sándor elnökségi tag, Ferenc István építőművészeti tagozatvezető – fűződő sokéves szakmai együttműködésünk.

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége az információcserén túl nem tudott eredményesen működni, a befizetett tagdíjakat a jogászi és adminisztrációs kiadások vitték el, ezért az MMK-val közösen úgy döntöttünk, hogy az együttműködést fenntartjuk, de a korporatív testületben nem veszünk részt. Építészszakmai szervezetekkel és az országos főépítésszel aláírtuk a „Miskolci Együttműködési Nyilatkozatot”. Hagyományosan kiemelt partnerünk a Sáros László György elnök vezette MÉSZ. Konstruktív szakmai partnereink az Országos Építésügyi és Településügy Tanács tagjai: Főépítészi Kollégiumok, Egyetemek, MUT, ÉVOSZ, Építésügyi Hatósági Kollégium, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal, MÉASZ. A felsorolt személyek és szervezetek a szakmai közélet alakításának legfontosabb szereplői, akikkel és amelyekkel naprakész, élő, konstruktív munkakapcsolatot tartunk fenn. Eredményt, érdekérvényesítést ma csakis ezekkel a szervezetekkel, és ezen szervezetek képviselőivel történő együttműködéssel lehet elérni.

Külügyi kapcsolatok

A külügyi kapcsolatokat a MÉK 2001-ben elindított külügyi munkájára lehetett építeni. Az európai szakmapolitikai tér meghatározó szervezete az ACE (Európai Építészek Tanácsa). A brüsszeli székhelyű szervezetet az EU országainak kamarái alkotják, ezáltal a MÉK közvetlen kapcsolatot tudott kiépíteni az összes EU-ország kamarájával, illetve ahol nem kamara működik – Finnország, Svédország –, ott az építészeti szövetségekkel. A szervezet megbecsült tagja a MÉK; ennek Oktatási Munkabizottságát 2008 óta dr. Makovényi Ferenc alelnök vezeti. Jelentős változást hozott a MÉK nemzetközi megítélésében a 2011-es EFAP – Európai Építészetpolitikai Fórum – sikeres megrendezése. Közvetlen, kétoldalú kapcsolatokat építettünk ki a környező országok szakmai szervezeteivel, Georg Pendl osztrák kamarai elnökkel, Olga Mihalkova szlovák kamarai szakmai titkárral, Angela Kovács román kamarai elnökségi taggal, Borka Bobovec horvát építészetpolitikai bizottsági taggal. Megítélésünk szerint a következő időszakban a környező országokkal kell a szakmai kapcsolatokat erősíteni, az együttműködési lehetőségeket kihasználni. Ezen a téren a határ menti területi kamarák aktív részvételére is számítunk. Jó példa a Debrecen–Nagyvárad közötti, most befejeződött projekt, amelynek előfinanszírozásában a MÉK is részt vett.

A MÉK által kiadott kiadványok, illetve szervezett jelentősebb események:
- EFAP: EURÓPA – DUNA – VÍZ konferencia, 2011 – szervezés, lebonyolítás, kiadványkészítés
- Építő játékok 1. – Hubay Tehetséggondozó Program gyerekeknek
(10 foglalkozás megtartása és kiadvány készítése, 2012)
- Építő játékok 2. – Konferencia megrendezése a FUGA-ban és kísérő kiadvány készítése, 2013
- CONSTRUMA szakvásár – kiemelt MÉK-megjelenés minden évben
(Nívódíjas standok, egyetemi hallgatók előadásai, „Fiatalok napja”)
- MÉK–MÉSZ-diplomadíj-adományozás minden évben
(építész, belsőépítész, területrendezés, valamint táj- és kertépítész díjakkal)
- Balaton-felvidéki építészeti útmutató kidolgozása, CD- és könyvkiadás (szerző: Krizsán András)
- Sándy Gyula-díj – az „Építőipari Nívódíj” pályázaton induló létesítmények legjobb felelős műszaki vezetőinek díjazására a MÉK 2011-ben alapított díjat. Az elismeréssel az építészeti értékek iránt elkötelezett, az építésszel konstruktívan együttműködő műszaki vezetőt díjazzuk. A díj alapítását Szalay Tihamér kezdeményezte, és azóta is ő gondozza, (átadása 2011. és 2012. decemberben )
- Természetes kő az építészetben – designdíj – A Magyar Kőszövetség és a MÉK közös díja, amelyet két alkalommal adtunk át. Ugyancsak közösen kerül megrendezésre a Kő az építészetben konferencia – amely a bányától a design témaköréig tartalmaz bemutatókat, nemzetközi előadók felszólalásait.
- Támogattuk a DDÉK „Pécs Európa Kulturális fővárosa” programjának megvalósítását
- „Év Háza” pályázat támogatása – MÉK-különdíj adományozása évente
FIABCI ingatlanfejlesztési nívódíj támogatása – MÉK-különdíj adományozása

Eredmények

Minden működés legfőbb mércéje az elért eredményekben mutatkozik meg. A tagság természetesnek veszi, hogy a tervezési jogosultsággal járó ügyintézés pontosan és gyorsan bonyolódjon. Ezen túlmenően olyan eredményeket vár, amelyek számára észrevehetően változtatják meg és segítik a szakmagyakorlást. Ezen a téren is jelentős eredményekről tudunk számot adni.

Az elmúlt ciklusban lezajlott az építésügy radikális átszervezése. Az átszervezést a szakmával történt folyamatos konzultáció előzte meg, ennek fórumai az OÉT, majd OÉTT testületek voltak. Az öt munkacsoportban Liszkay Krisztina, Körmendy János, Csontos Csaba, Mónus János, Noll Tamás, Ertsey Attila, Dulácska Zsolt, dr. Makovényi Ferenc, Fáy Piros vettek részt. Munkájuk eredményeként a szabályozás egyszerűsödött, átláthatóbbá vált.

A szakmai elvárások és azok érvényesítése:
- állami építésügyi rendszer felállítása – nagy részben megvalósult, kivéve kisebb épületek esetében
- a főépítészek szerepének erősítése – a településképi vélemény (tervtanácsi vélemény) kötelező erejű figyelembevétele az engedélyezési eljárásban, jogorvoslati lehetőség biztosításával
- a papíralapú ügyintézés visszaszorítása – elektronikus alapú építési engedélyezési eljárás (ÉTDR), ügyintézés bevezetése: a kezdeti nehézségek után a rendszer működik, az október közepén kiadott véleményezésre összesen tizennégy kifogás érkezett; a rendszer bejáratása és a programjavítások után lényegesen egyszerűbb lesz az engedélyezési eljárás
- a tervdokumentációk tartalmi követelményeinek szabályozása – MÉK–MMK-kidolgozás alatt
- a továbbképzési rendszer fejlesztése, a MÉK-hatáskör növelése
- a belsőépítészeti jogosultság rendezése,
- a kert- és tájépítészi jogosultság, kertépítészeti műtárgy-tervezési jogosultság rendezése
- az építész tervező cégek cégjogosultságának kamarai kiadása – tagdíjreform megalapozása
- nem kamarai tagok éves nyilvántartási díjfizetési kötelezettségének rendezése
- az építészeti-műszaki tervezési szerződések teljesítésének késedelmes kifizetését rendező Teljesítésigazoló Szakértői Testület felállítása a jogos kifizetések gyorsítására
- a tűzvédelmi tervezéssel és szakértéssel összefüggő ügyek rendezése, Tűzvédelmi Tagozat létrehozása
- építészek felelős pozíciójának visszaállítása a teljes tervezési-kivitelezési folyamatban, a „vázlattervtől a kulcsátadásig” – tervező-műszaki ellenőr cím bevezetése és adományozása

Kiemelt eredmény az építészeti-műszaki tervezési díjak legalacsonyabb és legmagasabb értékének meghatározása. A MÉK megalakulása óta célul tűzte ki a díjak szabályozását. Ezen a területen MÉK–MMK összefogással áttörést értünk el. Az építési törvény 2012. évi módosításakor a parlamenti frakciók támogatásával bekerült a törvénybe a felhatalmazás, amely alapján kormányrendelet készül a tervezési munkadíjak legalacsonyabb és legmagasabb értékeinek meghatározási módszeréről. Ennek jegyében a kamarák sokkal erősebb felhatalmazás alapján, saját szabályzatban állapíthatják meg az iránydíjakat. A MÉK–MMK közreműködéssel készült rendeletet várhatóan a közeljövőben hagyja jóvá a kormány. Reményeink szerint a brüsszeli szűrön sem akad fenn, és ezt követően alkalmazásra kerülhet a jövő évben.

Az Építész Közlöny–Műhely kiadványunk megújítását kiemelkedő eredménynek tartom. A kiadvány tartalmában és megjelenésében teljesen megújult, az építészeti közélet egyik legfontosabb fórumává vált. A hirdetési piac összeomlása miatt át kellett alakítani a lap finanszírozását; részben saját kézbe kellett venni a hirdetésszervezést, pályázati forrásokat kellett szerezni. A területi kamarák segítségével minden évben kiadtuk az Évkönyvet, a teljes tagjegyzékkel kiegészítve.

Közérdekű ügyek

A Bécsi utcai megaberuházást, amely brutálisan avatkozott volna a pesti, műemléki belvárosi szövetbe, a KÖH-hel együttműködve sikerült megakadályozni. Öt Ybl-díjas építész kezdeményezésére több ezer támogató aláírás után a MÉK szakvéleményeket készíttetett, ezeknek alapján kérte az elvi építési engedély visszavonását. Ezt sikerült elérni, a beruházás előkészítése leállt.

Puskás Stadion tervezése – egy részben sikeres ötletpályázat és a tervpályázat kiírására vonatkozó ígéretek után döntés született arról, hogy az új Puskás Stadion a jelenlegi stadion helyén (annak részleges megtartásával) fog megvalósulni. A Közti Zrt. a szerzői jogaira hivatkozva tárgyalásos közbeszerzési eljárással leszerződött a tervezésre. A MÉK az eljárást többször kifogásolta az építtető megrendelésére készített szerzői jogi szakvélemény alapján, amelyben a szakértők kimondják, hogy a szerzői jog jogosultja nem követelheti, hogy bevonják az áttervezésbe; arra megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kérhető fel. A jogorvoslati kérelmünket elutasította a Közbeszerzések Döntőbírósága, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal. Ezt követően a legfőbb ügyésznél kezdeményeztük a szerződés megsemmisítését – várjuk a fejleményeket.

Eddigi munkánk eredményének tekintem, hogy a napokban kaptunk felkérést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójától, amelyben három területen kezdeményeznek együttműködést:
- építészeti-örökségvédelmi együttműködés az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásában álló kb. 1000 műemlék és ennél lényegesen nagyobb számú egyéb épület esetében;
- stratégiai együttműködés az örökségvédelmi feladatok, lehetőségek és fejlesztések terén;
- kommunikációs együttműködés rendezvényekről, kiállításokról, szakmai tanácskozásokról.

Jövőbeni feladatok

Tisztában vagyunk azzal is, hogy hol vannak hiányosságok, mely területeken nem sikerült eredményt elérni. Idetartozik többek között a közbeszerzések és a tervpályázatok ügye. Ezen a téren rendkívül nagy ellenállásba ütközünk, és azt is látni kell, hogy ebben a témában tagságunk nagy része ellenérdekeltként jelenik meg. A tisztességes, szakmai minőségen alapuló versenyhez a tagság támogatását is meg kell szerezni.

Összegzés

Összefoglalva a 2009–2013 közötti négy év munkáját, kijelenthető, hogy a MÉK, történetében először, egy valóban rendezett körülmények közt működő, szakmailag felkészült, az eseményekre gyorsan reagálni tudó szervezetté vált. Minden esetben, amikor megfelelő színvonalú szakmai anyagokkal rendelkeztünk, és szakmailag felkészültek voltunk, érvényesíteni tudtuk érdekeinket, és elmondható az is, hogy a tárgyalásos módszer mindig sikeresebbnek bizonyult a sajtón keresztül történő üzengetésnél.

Az elmúlt időszakban az elnökség munkáját nagyon sokan segítették. Minden elnökségi tagnak, tagozati vezetőnek, bizottsági tagnak, titkársági munkatársnak, a MÉK Nonprofit Kft. munkatársainak, valamint az együttműködő területi kamarák elnökeinek, elnökségeinek és valamennyi segítő tagtársunknak ezúttal is szeretném megköszönni a munkáját, támogatását.

Kívánom, hogy a következő elnökség építse tovább a Magyar Építész Kamarát, szélesítse kapcsolatait, és növelje társadalmi súlyát.

Noll Tamás
MÉK elnök