Előrelépés
pécsi haladvány: tervtanács után engedélyezési eljáráson két kiemelt Pécs EKF2010 terv: a Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Konferencia- és Koncertközpont
Fontos pont a kaptár
A Központi Tervtanács 2008. május 15-én tűzte napirendre a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont engedélyezési tervét, mely a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretén belül, "nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás"-ként valósul meg. Balázs Mihály építész a tervet ismertetve elmondta, hogy 2008. februárjában köthették meg a tervezői szerződést, a tervpályázat eredményhirdetése (2007. április 22.) után 10 hónappal. Egy hónapos határidővel vázlattervet, rá két hónapra engedélyezési tervet, majd újabb két hónap elteltével tender tervet kell szállítaniuk. A kiviteli terv elkészíttetése majd a tenderen győztes fővállalkozó feladata lesz.
A szoros határidő teljesítését nagyban segítette, hogy kizárólag telekhatáron belüli létesítésre szól a megbízás, és a szakhatósági és egyéb egyeztetések akadály nélkül zajlottak. Tervükben olyan kompakt házat terveztek, ami jól használható mint könyvtár - ugyanakkor már a pályázat során nagy gondot fordítottak arra, hogy valamilyen módon választ adjanak a kérdésre: mit jelent ma egy könyvtár? A kérdés megválaszolása ellentétpárok hangsúlyozásával lehetséges: nyitott és zárt intézmény egyszerre, olyan hely, ami városi közfunkciókat is ellát és persze hagyományos értelemben a könyvek tárolására alkalmas. Vagyis teret ad a találkozásra, a személyes ismeretátadásra, de az elmélyedő tudásszerzésre is. Az épület lényeges eleme az úgynevezett kaptár, mely üres, nagy belmagasságú, jellegzetes "test" az épületen belül, és ami szintén ellentétpárral írható le: üres-üreges, ugyanakkor szellemileg telített, hangsúlyos elem. A kaptár belső felületére mázas kerámia burkolatot terveznek.
Az épület semleges homlokzatait kétrétegű szerkezettel látják el az átszellőztetés miatt, ami igen fontos a klímaberendezések minél erőteljesebb visszaszorítására. Ebben jelentős változást értek el a pályázati tervhez képest. A homlokzatok jellegzetes anyaga lesz a részben fehér kerámia ráégetéssel készülő üvegtáblák rendszere, aminek szerkezeti tervezője Dr. Becker Gábor. Némileg változott a külső parkolóhelyek telepítése, most két kb. azonos négyzetalakú egységre oszlik a telek, az egyiken van az épület, a másik a pergolával fedett parkoló. A 250 gépkocsi állásból 150 hely a közelben, szintén az EKF program keretében épülő Konferencia- és Koncertközpontba igyekvőket szolgálja majd.
Az ismertetőben szó esett még a funkcionális beosztásról, és az abban szintén megnyilvánuló kettősségről, ami az egyes részlegek nyitva tartását illeti. A legfelső szintre kerülő, nagy terasszal is rendelkező gyerekkönyvtárral kapcsolatban még vannak ellenvélemények. Ezt a vita során Hegedűs Péter is említette, Balázs Mihály pedig válaszában kitért arra, hogy a tervezés során mindenképpen lehetőséget adnak a későbbi változtatásokra. A terv két könyvtártudományi tanácsadója Ramháb Mária (kecskeméti megyei könyvtár, építész: Mátrai Péter, Major György és Batta Imre), illetve Mader Béla (szegedi egyetemi könyvtár, építész: Mikó László és Szántó Tibor).
Az ülésen elnöklő Weiler Árpád (KÖH, Pécs) elmondta, hogy az EKF2010 program kulcsprojektjei közül a Tudásközpont társadalmi elfogadottsága a legnagyobb, és kiemelte, hogy a tervezők nagy figyelmet fordítottak az üzemeltetési költségek csökkentésére. Kálmán Ernő javasolta, hogy bár nincs rá jogszabályi előírás, a tervezők indítványozzák: a lehető legjobb építészeti minőség garantálása céljából csak jóváhagyásukkal legyen kiadható a használatbavételi engedély, ilymódon ellensúlyozható az a körülmény, hogy nem a tervezők készítik a kivitelezési terveket.
A Tervtanács a tervet dícsérettel elfogadta és engedélyezésre javasolta. Ezt követően, 2008. május 21-én a tervezők leszállították a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont engedélyezési tervét a megbízónak, a Pécs2010 Menedzsment Központ képviselőinek. Éppen ugyanezen a napon történt jelentős előrelépés a Konferencia-és Koncertközpont (tervezők: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Sólyom Benedek) ügyében is. A Pécs2010 Menedzsment Központtól átadták a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége részére az egy héttel korábban leszállított engedélyezési terveket - amit a Központi Tervtanács szintén dícsérettel javasolt elfogadásra.
Tehát jelenthetjük: mindkét terv engedélyeztetési eljárása megkezdődött.
vm
opponens: Dévényi Tamás
A terv az idehaza oly ritka nemzetközi tervpályázatok egyikének nyertes munkája alapján készült. A nékem is tetsző tervtanácsi gyakorlat az, hogy pályázatnyertes terveket nem illik kifogásolni. Ez kiváltképp igaz egy nemzetközi tervpályázat estén.
1. telepítés: a ház ugyanott van, helye nem változott. Új elem a hátsó, feltáró út kétséges megépülésének ismeretében kialakított, az Universitas utcára kikötő szervizút. Ennek egyenes következménye az, hogy a négyzetes parkoló terület helye kicsit módosult, mondhatnám a helyére került. Szintén új, és számomra meghatározó jelentőségű az, hogy a sulyomszerű ház egy határozott, téglalap alakú „tervezett” téren áll immár.
2. pinceszintek: a korábban csak részben alápincézett terület kiegészült; a ház alapjaiban vált határozottabbá. A szervízmagok rendeződtek, kapcsolatrendszerük sokkal jobb lett. Egy új – számomra a legkevésbé hiteles - elem is itt debutál: lépcsős határfalat adva a könyvesboltnak. A tervező által kaptárnak elkeresztelt, tartószerkezetként is működő, univerzális töltetű ikon-szerű jel ad helyet a főbejárattól az előadóteremhez vezető lépcsőnek. Ez a megoldás – noha a kaptár nem átjáró forgalomra kieszelt térbeliség– sokkal szerencsésebb, mint a korábbi, elválasztott szintként kezelt büfé. A lépcső azonban sokkal több lesz, mint szintkülönbség áthidaló. Talán a dunaparti lépcsőkhöz hasonlíthatnám a funkcióját. Minden esetre itt meg-meg kell majd állni és fölnézni, gyakorta.
3. földszint: A ház bejárata ugyanott maradt. A korábbi, visszahúzott zóna lecsökkent, helyét javarészben átvette a lépcsőzetes homlokzatú letekintő portál. Hiányolom a korábbi megoldás nagyvonalúságát, és a fedett várakozóteret! A galériás előcsarnok vizuális kapcsolatba került az alsó, éttermi szinttel. A galéria határa, különösen a bejárat mellett –szerintem- átgondolásra érdemes. A jól elhelyezett közönségforgalmi vertikális magot még egy felvonóval kiegészíteném.
4. I. emelet: a két legfontosabb új elem a katalógustéri különgyüjtemények szép, térbeli elhelyezése, valamint a DNY-i fal mögé tett, különösen barátságos kiscellás térsor.
5. IV. emelet: itt maradt, a legfelső szinten a zenei könyvtár és a gyermekrészleg is. Az átrium kontúrja módosult: követi a lenti galériák formai kánonját.
6. homlokzatképzés: Nem kis örömömre elmarad a házat a kétezres évek elejéhez láncoló háromszögképzésű acélszerkezet. A vasbeton váz logikusabb, egyszerűbb. A polikarbonátos árnyékolás helyére energiatudatos gondolkodás lépett: ott van üveg, ahol indokolt. Az üvegre kerülő kerámia bevonat alkalmas a ház finomhangolására. Az alsó vandálbiztos zóna megjelenése indokolt, jó megoldás.
Összegezve: a terv megépülési esélyének növekedése alapvetően pozitív változásokat indukált, hála az építtetőnek és nem kevésbé a tervezőknek.
a) a galériarendszer további finomítását indítványozom;
b) a lépcsős, bejárat menti struktúra átalakítását javaslom minden szinten;
c) a közönségliftek számát kettőre növelném;
d) a kaptár külső és belső burkolata, valamint hosszperforációja helyett szervesebb, a szerkezetből kinövő díszítést, pl. átmenő üveg és kerámia betéteket alkalmaznék, noha a javasolt megoldás is nagyon szép;
e) a kollégium felőli homlokzatot kevésbé formagazdagon kezelném.
Megjegyzés: jó lenne biztosnak lenni abban, hogy a ház átadásáig renoválják a kollégiumot és lebontják az Unversitas utca túloldalán éktelenkedő kültelki épületeket.
Dévényi Tamás
építész
