Döntően az új épületek energiafelhasználását szabályozó, szigorodó előírások miatt tovább nő a minőségi különbség a régi és új épületek között. A szigorodás és a hőszigetelési vastagságok közötti összefüggés kapcsán számos tévhit él főleg a magánmegrendelőkben, amelyek eloszlatásában a szakembereknek döntő szerepe van.
A családi házak energia megtakarítását célzó beruházásoknál az egyik gyakori tévedés, hogy hőszigetelésére csak akkor éri meg pénzt szánni, ha az gyorsan megtérül. És vajon egy tisztasági festés mikorra térül meg?
A magyar épületállomány jelentős része az elmaradt felújítások miatt energetikai szempontból az évtizedekkel korábbi elvárások szintjén rekedt, korszerűsítésre szorul. Szakemberek és egyes szakterületeken dolgozó szakmai szövetségek szerint is az évtizedekkel korábban épült, akkor még korszerűnek számító családi házak felújítása úgy lehet energia- és költséghatékony, ha azt komplex tervezői gondolkodás kíséri. Nyílászárók, a fűtéskorszerűsítés, a hőszigetelés vagy megújuló energiát hasznosító berendezések beépítése, egyenként sem jelentéktelen költséggel járó beruházások. Elmaradásuk gyakori oka pedig, hogy sokára térülnek meg. Ugyanakkor nem játszhatja ez az egyetlen szempont a fő szerepet a döntésben.
Vastagság átgondoltan
Tény, hogy egy-egy energetikai felújítás – ezek között esetleg éppen egy hőszigetelési projekt megtérülését években mérhetjük, de mást is meg kell vizsgálni. A hőszigetelésnél például nemcsak a megfelelő vastagság és anyagminőség a kérdés, hanem az is a mérlegelés tárgya, hol érdemes: homlokzaton, tetőtérben, pincében, födémen vagy lábazaton.
Az épület bármely részéről van szó, a hőszigetelések vastagodása nem elkerülhető, de mindenképpen átgondolt döntést igényel tervezőtől, beruházótól egyaránt. Szakértők szerint általánosságban elmondható, hogy az eddig átlagosan használt 14-16 cm vastagságú például polisztirol homlokzati hőszigetelés helyett, az anyag minőségétől függően érdemes 20-22 cm vastag polisztirol (EPS) hőszigetelésben gondolkodni. Ha a megtérülést vesszük számításba, az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Ebben a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelés (EPS) verhetetlen, és ha csak az árakat nézzük, széles megrendelői rétegek számára is elérhető.
A vastagodó hőszigetelés képe azonban szintén sokakat riaszt, főként feltételezett áruk miatt – ennek mértékét viszont rendszeresen túlbecsülik. Nem nehéz belátni, hogy a fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítése közötti költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben duplán olyan hatékony és több szempontból előnyös.
Számokban mérve
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelése 16 cm vastag EPS hőszigeteléssel készül, akkor munkadíjjal együtt nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos tétel kerül a költségvetésbe. Az első fűtési szezonban akár 40%-os költség csökkenésen túl „számolhatunk" a ház belső klímájának és a bent lakók életminőségének javulásával is. Ritkán váltjuk azonban ezt forintra – nem úgy az ingatlan energetikai besorolásában történt változást. Az ingatlan értékében, tervezett eladási árában a jobb energetikai besorolás miatti azonnali értéknövekedés mellé máris rendelhetünk számot, ami természetesen földrajzi területtől függően szintén igen különböző lehet.
További hasznos információk a Hőszigetelj a holnapért! oldalon: www.hoszigeteljaholnapert.hu