Engedély helyett környezeti hatásvizsgálatot írt elő a hatóság a tihanyi lakókomplexum ügyében

A Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz több mint száz észrevétel érkezett be a beruházással kapcsolatban. Az előzetes vizsgálatot lezáró, nemrég kelt határozatban megállapították, hogy a tervezett építkezésnek tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lesz, így az engedélyeztetés egyelőre megakadt. 

Korábban elsőként számoltunk be arról a tihanyi beruházásról, amely az elképzelések szerint az egykori Kenderföldek területén valósulna meg, és amely három épületet foglalna magában. A komplexumban az állandó lakhatás mellett vendéglátás funkció is lenne. A beruházásnak helyt adó ingatlan érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó, országos jelentőségű védett természeti területet, ugyanakkor a rendezési terv alapján épület létesítésének nincs akadálya itt.

Miután a Veszprém Megyei Kormányhivatal májusban elindította a létesítéshez szükséges előzetes környezeti vizsgálatot, több mint száz lakossági észrevétel érkezett be a projekttel kapcsolatban, emiatt a döntés határidejét meg is hosszabbították. Az eljárást a minap zárták le egy határozattal, amelyben megállapították többek között, hogy ha a beruházás megvalósul, annak tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatása lehet, így előtte szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni - írja az Átlátszó. 

Ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, az előzetes vizsgálati dokumentációban is megfogalmaztak kritikát a tervezett épületek tájba illeszkedéséről, kiemelve, hogy homlokzataik, méretük és alkalmazott építőanyagaik gyökeresen eltérnek a helyben szokásos, hagyományos építészeti formáktól, ám azt is hozzátették, hogy bár a tervezők nem törekedtek a hagyományos építészeti elemek integrálására a tervezés során, erre valójában nincsenek is előírások az övezetben. 

A kormányhivatal friss határozatában erre reflektálva az is szerepel, hogy a majdani környezeti hatástanulmányban meg kell vizsgálni az épületek és a hozzájuk tartozó parkolók tájba illeszthetőségét, ugyanis, mint írták, a látványterv képi adattartalma ennek megoldására nem ad elégséges információt. "A rendelkezésre álló látványterv és az építészeti tervek alapján az épületek az egyen stílusjegyekkel oly sok helyen tervezett lakótömbök jellemvonásait mutatják; a látványterv háttere könnyen cserélhető lenne bármely pl. Budapest környéki településre."

Mint kiemelték, a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban fontos annak ismételt rögzítése, hogy a terület Tihany beépítésre szánt területe, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy Tihany az ország természeti, táji, kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból is egyik legkiemelkedőbb települése, mely Európa Diplomával is rendelkezik. A határozat szerint a modern építéstechnikai megoldásokat, trendeket is elfogadva egy ilyen unikális területen alapvető elvárás a természetvédelmi törvény rendelkezéseinek való megfelelés.

A hatóság mindemellett előírta, hogy a beruházás során megvalósuló vízi létesítményekre (csapadékvíz tisztító/elvezető műtárgyakra) vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni, az építési engedélyezési eljárás megindításáig rendelkezni kell a vízellátásra, valamint a szennyvizek és a csapadékvizek elvezetésére vonatkozó közmű-nyilatkozatokkal, a tervezett légszennyező pontforrásra létesítési engedély kiadása iránti kérelmet kell benyújtani a kormányhivatalhoz, valamint hogy a fakivágás és cserjeirtás, illetve faegyedek telepítése pedig csak végleges természetvédelmi engedély birtokában, az abban foglalt feltételek szerint végezhető el.

Ahogy a kormányhivatalhoz beérkezett nagy számú észrevételből is kiderül, a beruházás híre jelentős tiltakozást váltott ki. A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az észrevételek a község táj- és természeti adottságainak, értékeinek védelmére, a félsziget mára igen túlzsúfolt jellegére, az élőhelyek megőrzésére, az önkormányzat képviselőtestülete által korábban megszavazott, a Kenderföldek teljes területére kiterjedő vizsgálat elmaradására, a terület több tervezett beruházásból adódóan várható túlépítésére, a község építészeti értékeinek megőrzésére, az építésből adódó forgalom hatásaira és önmagában a beruházás elutasítására vonatkoztak. 

Az Átlátszó megkérdezte Éger Ákost, az eljárásba ügyfélként bejelentkező Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét a határozatról, aki azt nyilatkozta, hogy egy kisebb, tájba illő beruházás megvalósulása lenne reális a területen. A további vizsgálatok előírását üdvözölte, azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy zaj-, levegőtisztaság- és  klímavédelmi szempontból nem találta aggályosnak a beruházást a hatóság.