Építési engedélyt kapott a Hauszmann Alapítvány annavölgyi beruházása
Hauszmann Alajos egykori nyári villáját visszaépítenék, benne emlékházat hoznának létre, a volt honvédségi üdülőt pedig szakképzési központtá alakítanák át. Mindez kiemelt beruházásként valósul meg, a szentendrei önkormányzattal való egyeztetést mellőzve. A fejlesztéssel érintett terület Natura 2000 természetvédelmi besorolás alatt áll.
A Hauszmann Alapítvány beruházásáról februárban közölt cikket az Átlátszó. Ahogy írták, az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanok egy része még tavaly áprilisban került a frissen törvénybe iktatott alapítvány tulajdonába. Közel 5,5 hektárnyi területről rendelkeztek ekkor; valamennyi ingatlan Natura 2000 területen van, ezen belül mintegy 6500 m2 országos jelentőségű védett természeti terület. Itt található a régóta elhanyagolt, a Lajos-forrásnál álló turistaház is, az Annavölgy egy része pedig műemléki védettség alatt áll.
Szentendre önkormányzata a döntést követően, tavaly júniusban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alapítványnak juttatott terület, a Lajos-forrás környéke és Annavölgy megmarad-e szabadon látogatható kirándulóhelyként. Minderről itt írtak részletesen, és ekkor rendelték el a máig érvényben lévő változtatási tilalmat is többek között ezekre az ingatlanokra vonatkozóan. Egy tavaly év végi kormányrendelet szerint azonban kiemelt beruházásként valósul meg a projekt, felülírva a helyi építési szabályzatot és az OTÉK-ot is, egyedi beépítési szabályokat meghatározva. Ugyanez a rendelet a korábban az alapítvány birtokába került tíz ingatlan mellett további négyet jelölt meg a beruházás megvalósításának helyszíneként.
A beruházás ügyében januárban előzetes vizsgálati eljárás indított a Pest Megyei Kormányhivatal, melynek során megállapították, hogy nincs jelentős környezeti hatása, ezért megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Ahogy az a vizsgálatra elkészített dokumentációban szerepel, a volt BM-üdülőt tervezik itt szakiskolává átalakítani. "A fejlesztési terület egykoron a Honvédség tulajdonában állt, jelenleg 2011 óta nincs használatban, előtte honvédségi üdülőként működött. A fejlesztéssel érintett ingatlanok közül a 0232 hrsz-ú műemléki védettséggel ellátott, itt állt 1913-ig Hauszmann Alajos építész nyári villája, melyet a háború után a honvédség elbontott és helyére sportlétesítményt épített, a régi villa régészeti feltárása és rekonstrukciója folyamatban van."
A koncepcióról azt írják: "A fejlesztés elsősorban a meglévő épületek átépítésével, illetve az elbontandó épületek helyén valósul meg. A beruházás során két már meglévő épület kerül felújításra/átépítésre. Ezek közül az egyik a három szintes főépület, amely a földszinten akadálymentesítetten lesz kialakítva. A rendeltetése szállás, kollégium. A másik hasonló épület a volt kazánház, amely az átépítés után igazgatósági épület lesz. Rendeltetése iroda, igazgatás lesz. Az újonnan épülő kétszintes oktatási épületben kapnak helyet a tantermek és műhelyek. Az épület akadálymentesített módon lesz kialakítva, rendeltetése oktatási lesz. Az újonnan épülő Hauszmann épületben kiállítások, illetve vendégszobák kapnak helyet. Az épület rendeltetése közösségi lesz. Tartószerkezete tégla lesz. A Hauszmann-villa az eredeti pozíciójában történő visszaépítését követően külső látogatói forgalmat is generál, mely jól elkülöníthető a tisztán oktatási egységek területeitől." A kertben, a műemléki védett területen található az a műrom is, amelyet Hauszmann tervezett, és amelynek kövei részben a budai várból származnak.
Az alapítvány küldetése a létrejöttéről szóló törvény szerint "Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának fenntartása és gondozása, egységes gyűjteménnyé rendezése, a Hauszmann Emlékház létrehozása, valamint a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontjának és élményközpontjának létrehozása".
A tervezett beruházásokról egyelőre nincs hivatalos kommunikáció. Tavaly tavasszal jelent meg mindössze egyetlen Facebook-bejegyzés a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán, amelyben hírt adtak róla. "Újabb elhanyagolt és hosszú évtizedek óta elzárt területet újítunk meg és adunk vissza az embereknek, ezúttal Szentendrén! Hauszmann egykor kedvelt nyaralóhelye, az Annavölgy régóta méltatlanul pusztul, most végre újjászületik", olvasható a posztban, amiből az is kiderül, hogy az annavölgyi birtokot 1882-ben vette meg Hauszmann Alajos, aki a korábban itt álló épületet felújította és átépítette. "A terület a második világháború után a honvédséghez került, az egykori nyaraló helyére a kommunista vezetés számára üdülőt építettek. (...) Most a Nemzeti Hauszmann Program keretében lehetőségünk nyílik arra, hogy a nagyközönségtől évtizedek óta elzárt és pusztulófélben lévő területet megújítsuk és szerethető, népszerű kirándulóhelyként nyissuk meg", írták, azzal az ígérettel, hogy a Lajos-forráshoz közeli turistaház is megmenekül az enyészettől, felújítása után a természetbarátok kedvelt pihenő- és találkozóhelye lesz.
Az ÉTDR-ben rögzített információk szerint a projekt terveit márciusban adták be engedélyezésre, és áprilisban már zöld utat is kaptak. A beruházásról érdeklődtünk az alapítvány kuratóriumánál, a terveket jegyző BluePlan irodánál és a generáltervezéssel megbízott Tomlin Kft.-nél is, választ azonban egyedül a szentendrei önkormányzattól kaptunk. Kiss Gabriella főépítész arról tájékoztatta lapunkat, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban az önkormányzattal továbbra sem történt semmilyen egyeztetés, a tervezett beruházásról a bárki számára elérhető nyilvános felületekről értesültek.
"Az építési engedélyezési eljárás megindításáról értesített bennünket az építésügyi hatóság, melyet követően külön kértük az építési engedélyezési eljárásban az ügyféli jogállásunk megállapítását és a tervekbe történő iratbetekintést. Így ismerhettük meg a terveket. Ez alapján megállapítottuk, hogy a SZÉSZ előírásaival és szabályaival teljességgel ellentétes a tervezett beruházás. A SZÉSZ szerint az ingatlanok Kb-ho/1 jelű, különleges, beépítésre nem szánt, honvédelmi célokat szolgáló területek övezetébe tartoznak. A jelenleg hatályos SZÉSZ készítésekor 2015-ben a Honvédelmi Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy az érintett területeket továbbra is kizárólag honvédelmi célra kívánja hasznosítani és kéri ennek megfelelő övezetbe sorolását. Ennek is ellentmond a jelenlegi fejlesztés és az ingatlanok Hauszmann Alapítványnak történő átadása", fejtette ki Kiss Gabriella.
Válaszából az is kiderül, hogy a kormányrendelet úgy teszi lehetővé a beruházást, hogy ahhoz az alapvető közművesítési követelmények és parkoló építési követelmények alól is felmentést ad. "Olyan helyen jelenik meg egy ekkora beruházás, ahol korábban a településrendezési tervek nem számoltak ekkora fejlesztéssel és környezeti terheléssel. Így aggasztó, hogy milyen környezeti hatása lesz az erdő közepén, védett természeti környezetben egy ilyen, nagy forgalmat vonzó beruházásnak ilyen feltételek mellett - még akkor is, ha a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárását azzal zárta, hogy »a tervezett beruházásnak jelentős környezeti hatása nincs«."
A főépítész azt is hozzátette: a kormányrendelet kimondta, hogy az építési engedélyezési eljárás előtt a helyi önkormányzati tervtanácsnak a tervet nem kell tárgyalnia, helyette a központi (azóta már országos) építészeti-műszaki tervtanácsot jelölte ki. "Az országos tervtanács ülésére a 252/2006. (XII. 7.) kormányrendelet szerint Szentendre város főépítészét is meg kellett volna hívni. Ilyen ülés nem történt, a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke egyszemélyben, Füleky Zsolt helyettes államtitkár adta ki. Így az önkormányzatnak nem volt lehetősége szempontjait érvényesíteni."
Az önkormányzatnak a beruházással kapcsolatban közvetlenül a beruházótól származó információja nincs, ahogy az alapítvánnyal sincs kapcsolatuk, a beruházás előkészítése során nem keresték meg őket. "Egy ekkora beruházás kapcsán feltétlenül szükségesnek tartottuk volna (és talán még most sem késő) a települési önkormányzattal történő előzetes egyeztetést, melynek során elképzeléseink talán összhangba hozhatóak lettek volna" - zárta sorait.
