Építészeti sokféleség, avagy kínaicseréptetős világfalu
Beszámoló a Velencei Biennáléról. Első felvonás: Magyarország - Kína
TT kényszerű sajnálatos távolmaradása miatt az epiteszforum.hu utazó csapatától szövegben szárazabb, képben keresetlenebb összeállítások várhatók Velencéből: íme az első.
aki él és mozog
A megnyitó előtti három napos fiesztán sokan képviselték a hazai szak- és közsajtót. Velence kapcsán „médiumaink harcban állnak”, mondhatnánk Nagy Imre híres, 1956. november 4-i beszédét némileg kiforgatva - mert egymással állnak harcban, bár az itthon éppen ütközetbe keveredett két szaktárs, WGA és SZGY nem voltak jelen (utóbbit közvetlen munkatársai képviselték). S nem volt ott a magyar pavilon 2006. évi hivatalos fölszentelésén a MÉSZ elnöke sem (az egyik új alelnök, Kalmár László magán-utazóként igen).
archittetura migranti
2006. szeptember 8-án délután 16 óra 30 perc után nem sokkal Dr. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója, mint nemzeti biztos üdvözölte angol nyelven a szép számban megjelenteket, majd Dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium) olvasta föl magyar megnyitó beszédét, amit tolmács fordított olaszra. Ők álltak a bejárat előtti lépcső tetején, jobbra pedig, lent a 10. Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának kurátora, Nemes Attila, valamint a két projekt-koordinátor, Somlai-Fischer Szabolcs Ádám és Szemerey Samu, akik ekkor nem kaptak szót. A beszédek elhangzását követően kinyitották a lépcső közepén lévő üvegajtót, és a közönség birtokba vehette a re:orient kiállítást (nem tévesztendő össze a svéd re:orient klubbal). Tévékamerák és rádiómikrofonok kísérték az első sétát, amikor Nemes Attiláék végigvezették a szakállamtitkárt a pavilonon.
ten years after
Ennyi érdeklődő, ilyen siker 10 éve volt utoljára a magyar építészeti kiállításon. Akkor Magyar Bálint művelődési miniszterként nyitotta meg Bachman Gábor A semmi építészete című kiállítását. A Giardini Kerthez közeli pizzériában, ahol többen magyarok most is megfordultunk, két éve a pincér büszkén mutatta a Bachman által dedikált 1996-os katalógust, ami híven tükrözi az akkori sikert. Mellesleg: Bachman Gábor éppen Kínában épít.
kínai-e a világfalu?
A re:orient a kínai illetve távol-keleti bevándorlók budapesti helyzetéről ad pillanatképet, ami telitalálat, mert Kína és Ázsia sok más helyen főszerepet kap. A velencei biennálé eredeti területe a Giardini Kert, ahol a központi olasz pavilon mellett sok nemzet saját épületet tart fenn, van japán, koreai, de ausztrál, kanadai, izraeli, venezuelai, uruguayi és brazil is. Itt most a dán pavilonban a fő téma Kína.
A Biennálékhoz és Fesztiválokhoz (voltaképpen egy kiállítási-eseményrendezői nagyvállakozás) évtizedek óta egyre nagyobb területtel vonják be a közeli Arsenálét. Régi tengerhajó-üzem, annak is főképp kötélverő csarnok-sora fontos kiállítóhely. S persze Velence városában szintén látható számos tárlat az éppen zajló rendezvényhez kapcsolódva. A filmfesztivál központi eseményei mindig a Lidón zajlanak, s idén ott is Kína merült fel éppen: Csia Csang-ko kínai filmrendező alkotása, a Szanhszia Hoazsen (Nyugodt élet) érdemelte ki a 63. Velencei Filmfesztivál legrangosabb díját, a legjobb filmet jutalmazó Aranyoroszlánt. Ugyanezt a kitüntetést vette át életművéért Richard Rogers építész a vasárnapi nagyszabású megnyitón.
Közelebb vagy távolabb a fő kiállítóhelyekhez, Ázsia ott van még más pontokon a városban: Taiwan, Hong Kong, Szingapúr, de még Grúzia és egy másik földrészről Chile is. Az Arsenáléban egy kisebb kertben és az onnan nyíló csarnokban meditációs kínai teret rendeztek be, a hajógyár leghátsó kunkorában pedig, ahol két éve garden-partit adtak a nagyérdemű meghívottaknak, most a kínai nemzeti kiállítás látható: egy hatalmas cserépsík bambuszállványra terítve, melyre egy törtvonalú bambusz-hídon föl lehet sétálni. Megérkeztünk. Az építészeti biennálé maga egy város, tele emberekkel és meglepetésekkel.
vm
A rovat támogatója a Graniti Fiandre
