„Építészeti stratégiánk”

Mónus János, a MÉK alelnökének összefoglalója az „Építészeti stratégiánk” konzultációsorozat 2012. szeptember 19-én tartott üléséről, amelyen az összes érintett építészeti szervezet képviseltette magát. A résztvevők egy szakmai konszenzuson alapuló, új építészeti stratégia és a hozzá kapcsolodó jogi környezet megalkotásához szükséges lépéseket és célokat fogalmazták meg, amelyhez a kiindulópontot a TÉMA munkacsoport által kidolgozott metodika adta.

Tudósítás
(az „építészeti stratégiánk” konzultációsorozat 2012. szept. 19-én megtartott üléséről)

Meghívó részlet

A MÉK Elnöksége felhatalmazott – alelnöki vállalásom értelmében – egy olyan építészeti stratégia megfogalmazási munkamódszerének kialakítására, mely az épített környezet alakításában érintett összes építészeti szervezet részvételén, konzultációján alapul. Ennek a munkának alapjául a TÉMA munkacsoport által kidolgozott metodika, munkarészek szolgálnak (szolgálhatnak). Ugyanakkor felhatalmazott az elnökség arra is, hogy a MÉK jogi bizottságát segítő – mindig az adott jogszabály-változtatási szándékhoz kapcsolódó – gyors véleményalkotások valóban egyeztetett rendszerét meghatározzuk közös elképzeléseink nyomán.

A fenti munkába részvételre hívlak (vagy „jogszabály-érzékeny” képviseletedet), számítva konkrét elképzeléseitekre az ideális tervezői munkavégzéseket segítő új jogszabályi rendszer alkotásához, mely a jelenleginél magasabb rendű épített környezetet eredményezhet és egyben a szakmagyakorlók jogos elvárásait is tükrözi, mert egyszerűbb és áttekinthetőbb szabályozásokat jelent.

Mónus János sk.
MÉK alelnök

Meghívottak voltak:

Ertsey Attila, Dr. Makovényi Ferenc. Csontos Csaba, Dulácska Zsolt, Kalo Emese, Kováts András, Riedel Miklós, Varga Tamás DLA, Bodonyi Csaba DLA, Borbély Lajos, Csongrád Megyei Építész Kamara, Markos Anikó, Somogy Megyei Építész Kamra, Vas Megyei Építész Kamara, Zala Megyi Építész Kamara, Pest Megyei Építész Kamara, Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája, Jász-Nagykun-Sz. M. Építész Kamara, Heves Megyei Építész Kamara, Kenyeres István, Békés Megyei Építész Kamara, Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara, Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Budapesti Építész Kamara, DDÉK Pécs, Fejér Megyei Építészek Kamarája, Liszkay Krisztina, Körmendy János, Sáros László DLA, Tima Zoltán, Patonai Dénes, Kerekes György, Zoboki Gábor, Kampis Miklós, Dr. Nagy Béla, Dr. Aczél Péter, Berényi András, Sersliné Kócsi Margit, Bene Attila, Skardelli György, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Építész Kamara, Dr. Finta József DLA, Reith András, Noll Tamás, Mónus János

Emlékeztető (részlet az „építészeti stratégiáink” konzultációsorozat 2012. szeptember 19.-i üléséről)

1. Mónus János bevezetője

mottó: Ausztriában hogy is van? (részlet egy tervezői levélből, építési hatósági egyeztetésről)

„Ausztriában jártunk, tervezés ügyben egyeztettünk a helyi építéshatósággal. Adott egy településközponti tervezési terület, az 1859-ben épült katolikus templom melletti telek, szomszédban földszintes lakóházak.

Kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk:

- jogosultságunkat elfogadják, igazolni sem kell, megnézik az online nyilvántartást (a MÉK-ét!)

- beépítési százalék? – mindegy, 0-100 %, ahogy gondoljuk

- építménymagasság? – nincs helyi szabályozás, hanem Alsó-Ausztriában azonos, 8 m-ig jók vagyunk

- építési hely? – mindegy, lehet bármelyik oldalhatáron, elől tartsunk el 3 métert

- egyéb előírás, szintterület? – nincs

- előírt tetőforma? – nincs

- tűzoltó, örökségvédelem, kéményseprő, szakhatóságok? – semmi

- szomszédokat kiértesítik, véleményezhetik a terveket, felnőttnek tekintik őket, ha ellenzik, nincs engedély

- eng.terv tartalom? – műleírás 1-2 oldalban, hogy miről van szó, helyszín, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, energetika tanúsítvány fontos, tervezői nyilatkozat nincs, igazoló számítások nincsenek (kevesebb munka, tervezési díj = 4-5 x a hazai díj)”

Mi a cél?

• legyen egy olyan építészeti stratégiánk, amellyel szakmánk nagy vonalakban egyetért (tehát egyeztetett, közösségi termék)
• nyilvánossá tehető bármilyen fórumon, akár követeléseink alapja lehet
• az építész szakmát érintő változások, változtatási szándékok irányultságát képes befolyásolni
• az aktuális jogszabály-környezeti módosításokhoz megfelelő részei szinte véleményalkotást jelenthetnek (vagy a véleményalkotás kiinduló pontjai)
• új, befolyásolhatatlan jogi modellt jelentsen ez a stratégia: az épített környezet új törvénye és a hozzá kapcsolódó új jogrend
• egyszerű, átlátható, keveset változó szakmagyakorlás (különböző tervezési folyamatmodelleken alapuló) szakmaiság alapjait jelentse stratégiánk
• mi is történt az elmúlt 3-4 évben jogszabályi környezetünk megváltoztatásával        kapcsolatban a szakmagyakorlók indítékaiból
• 2009-ben a Budapesti Építész Kamara mozgalmat, feltáró csoportmunkát hirdetett szakmai bajaink orvoslásához 130 jelentkező építész egyre fogyó, csoportokba szervezett munkájával. A bajfeltárás erőteljes volt, az orvoslási szándék viszont halványodó, erőtlen. Rezümé született, felhasználásra a MÉK-nek átadásra került 2010-ben.
• 2011-ben megalakult az Országos Építésügyi Fórum. Meghirdetett célja a korszerűsítés volt, nem új jogszabályrendszer kiépítése, 5 nagy témát érintően, különösebb tematika nélkül, problémaleltártól a következtetésekig szándékkal, adminisztratív jellegű demokratizmussal, kevés írásos dokumentummal, felhasználási kötelezettségek nélkül. A Fórum 1 évig működött, igazi, konstruktív ajánlások nélkül.
• Ezzel párhuzamosan a Lipcsei Charta nyomán a MÉK és az MMK közös nyilatkozatot fogalmazott „Számvetés és Vízió” címmel, mely építészetpolitikai alap kívánt lenni és a Főépítészeti kollégium is ellenjegyezte.  A nyilatkozat beépítése az OÉF munkájába elmaradt, visszavonásra került.
• 2011 végén, az OÉF alacsony hatásfokú munkája, illetve a nagy erővel meginduló jogszabály-változtatási hullám nehezen felismerhető irányultsága miatt Finta József, Skardelli György, Zoboki Gábor építészek levélben fordultak a Belügyminiszterhez. Személyes találkozójuk után Pintér Sándor hozzájárult ahhoz, hogy Zoboki Gábor szervezésében az ÉTV, valamint kapcsolódó rendeletei újragondolásához szakértői csoportmunkát végezzenek. A csoport megalakult az év eleje óta, heti rendszerességgel folytatta munkáját április 15-ig.  Az első beszámoló anyag ekkorra elkészült. A munka publikációja konkrét miniszteri engedély híján elmaradt.
• A TÉMA munkacsoport munkája sikeresnek mondható. Az elkészült munkarészek két irányból közelítenek:

1. Az építési törvényt felváltó, logikusan bontott. Az épített környezet törvénye és kapcsolódó új kormányrendeletek új jogi modellje felől

2. A jó szakmagyakorlást nyomasztó, akadályozó – a csoport által fontosnak ítélt – problémák leltára (megoldási javaslataik) felől

A munka folytatására eddig nem került sor, így legfontosabb  részei – melyek az építmények körét (a legfőbb szakmagyakorlót érintő kört) tenné vizsgálatok és javaslatok tárgyává, nem készültek el.

Világos, lényegre törő, egyszerű építményszabályozási javaslatrendszer nem került megfogalmazásra.

Ugyanúgy szakmagyakorlási (különböző tervezési) folyamatmodellek sem kerültek felrajzolásra, megfogalmazásra, melyek gátjaik lebontásával valóban magasabb színvonalú épített környezetet eredményeznek, szolgálnak.

A meghívóra küldött egyik válaszlevél részlete

„Bár csökkenő hittel, s növekvő elkeseredettséggel, de részt veszek a munkában.

Első (felállási) javaslatom: A jogszabályi környezet változtatására csak úgy van esélyünk, ha a szakma egységes, vagyis ha minden szakmai szervezet mindenki által aláírt közös véleményét továbbítjuk. A koordinátor lehet a kamara munkacsoportja is, s be kell gyűjteni az összes szakmai szervezettől (MÉSZ, MUT, Főépítészek, TÉMA, stb.) az előzetes véleményt és konszenzust kell kialakítani. Szükséges egy koordináló szakmai szerv, mert kijátszanak, kinevetnek bennünket az eltérő szakmai állásfoglalások miatt.”

Mit kell tenni?

Össz-szakmai nyomatékkal meg kell fordítani az áramlási irányokat: jogszabályalkotás → szakma helyett, szakmai indítványozás → kísérő szabályozásra kell törekedni. Ehhez persze indítványozási anyag kell. Ezért vagyunk itt!

Tehát rendelkezésre áll a publikációengedély nélküli TÉMA anyag. Zoboki Gáborral egyeztettem, az engedély hiánya úgy kerülhető meg, ha az anyagot szétbontjuk, elemeit tárgyaljuk (elvetjük, vagy fejlesztjük), majd most már a MIÉNKET nyilvánossá tesszük, érvényesítéséhez különböző formákat találunk ki.

Szerintem a munkacsoport-tagok számára eredménytelenségük kis elégtétele lehet, ha munkájuk mostantól kiindulópont (beleértve magamat is), melyben Liszkay Krisztina elévülhetetlenül értékes és mennyiségű központosító (szellemi és fizikai) munkát végzett.

- Javaslom, kezdjük az új modellel, majd a problémaleltárral.

Igazi területi kamarai feladat lenne a további problémák (megoldási javaslatok) gyűjtése, melybe tagságokat lehetne bevonni. Ez a munka úgy lenne igazán kényszerítő erejű, ha a felvetett problémáink (nyilván a mindennapi szakmagyakorlás köréből) konkrét esetek, szituációk lehetnének (konkrét hivatkozásokkal,  természetesen személyiségi jogokat nem sértően). Ez a gyűjtemény lehet alapja az ideális (legalábbis általunk elviselhető) szakmagyakorlási modelleknek, pontosabban folyamatmodelleknek mindenfajta tervezési munkafajtáinkra (hivatkozva Martin Gáborra).

- Van kezdeményezésemnek, vállalásomnak egy másik vonulata is.

A jogszabályváltozásokat megelőző véleményezési körök egyetlen felelős, komoly szereplője a MÉK Jogi bizottsága (mondhatnám: Körmendy János és társai). Természetesen bevont szereplők a területi kamarák is, közvetlen szereplők még a MÉSZ, MUT stb. is. Ezek a szervezetek azonban nem rendelkeznek jogi bizottságokkal, álláspontjuk nehezen alakul ki (kevésbé szakszerű), a rövid véleményezési időt túllépő.

A MÉK Jogi bizottság vezetője, ugyanúgy, mint a területrendezési tagozat vezetője szinte egyetlen véleményező, ők túlterheltek és nem áll rendelkezésükre, támaszul, az építész szakma egyeztetett működési stratégiája. Hiteles háttér nélkül kell dolgozniuk. Ezen az állásponton is változtatni kell.

Ki kell találnunk a területi kamarák kézenfekvő csoportosításait képviselők (jogszabályismerő építészek) gyors véleményadási rendszerét a MÉK Jogi bizottsága – MÉSZ – Főépítészi Kollégium – MUT stb. közös, egyeztetett álláspontjaihoz. Ki kell szűrni az ellentétes, egymás ellen kijátszható véleményeket. Erős gyakorlatias hálózatot kell létesíteni.

- Tehát mi legyen munkamódszerünk, amely garantáltan konszenzuson alapszik és az összes építész szervezet által vállalható, aláírható, publikálható stratégiát eredményez?

- Amíg ez létrejön, milyen módszerben (azonos végeredménnyel) egyeztetett módon, véleményezzék különböző szervezeteink a mindennapi jogszabályalkotást? Hogyan tudunk összeszövetkezni?

2. Hozzászólások (csoportosítva a jelenlévő szervezetek szerint, a hozzászólók nevének rögzítése nélkül, azok tartalmára összpontosítva)

Országos Főépítészi Kollégium

- szívügynek tekintjük, természetesen részt veszünk

- a jogszabálycsomag olyan nagy, hogy arra hatni nehéz

- a politika igazán nem érdekelt, mert most nem fontos az építés-építészet (ezzel számolni kell)

- kérdés, hogyan lehet érdekeltté tenni a politikát

- a MÉK elnökének általunk túlzottnak tartott alkalmazkodása a jogszabály-alkotások terén nem eredményezett igazi értékeket

- a „gazdaság” az elsőrendű most és a közeljövőben, az építés nem, a gazdasági szakma háttérbe szorítja az építőipart

- az adottságokhoz alkalmazkodóknak kell lennünk

- a mi problémáinkat nem lehet helyi módon megoldani, csak országos érvényűen, ezért a médiumok szerepe nagyon fontos

- vajon a mostani kezdeményező (a Kamara) konfrontatívabb szeretne lenni?

MÉSZ elnökség

- mi a cél, hogy fog a jelenlegi folyamathoz ez az elvi indítványsorozat kapcsolódni?

- van-e tudomás a tervezői díjszabást érintő képviselői indítványokról?

- a településrendezés kifutott a szakma kezéből

- ne egyezkedjünk, elölről újat kell alkotnunk

- jelenleg 124 jogszabály pontos ismerete kell ahhoz, hogy egy településrendezési tervet el lehessen készíteni

- az új metodika kialakításában a jogászi részvétel fontos, az érvényesítésben szintén

MÉK elnökség

- a tervezői díjszabással kapcsolatos képviselői indítványokról tudunk

- itt jogászuralom van, Kelet és Nyugat között vagyunk: az állam túlzott szerepe érvényesül

- legelőször tisztáznunk kell viszonyunkat a politikával, jelentős fordulatra van szükség, a szakma képes-e kiállni a mellett, hogy egységes szakmaképviseletre van szükség

- jelenleg lakáspolitika nincs, az elmúlt évek 300 milliárd Ft/év  költségvolumen helyett idén csupán 5 milliárd Ft áramlik erre a területre

- az örökségvédelem széttagolása a politika érzéketlenségére utal

- jelenleg a kormányban nincs szakmai képviseletünk

- kezelhetetlen a jogszabálymódosítások özöne, ezért felmerül a kérdés, hogy csak új struktúra alkotásával foglalkozzunk, vagy párhuzamosan mindig reagáljunk-e

- a struktúra alkotása (megléte) egyben erőfelmutatás is, melynek célja nem a konfrontáció, hanem mindig alkalmas nyilatkozat a médiák számára

- régen létezett a kétkamarás parlamentben a politikával szorosan érintkező politikai akarat

Területi kamarák elnökei

- a problémák halmaza kettős: társadalmi és szakmai. Sok évtizedes a társadalmi elmaradottság az építészethez való kívánatos viszonyban, melynek jelentős része a megfelelő kommunikáció hiánya. Szakmai, műszaki követeléseink minimálisak legyenek, mert mindig „túlteljesítési” igény mozgat minket.

- a teljes környezetalakítási kört tökéletesen végiggondolva, újat kell alkotni.

- az ügyhöz kell egy ilyen megszállott kezdeményező (MJ)

- a közösségi tervezés és a társadalmi kapcsolatok fontosságára hívom fel a figyelmet. Jó példa: egy gimnázium mostanában lezajlott bővítése, melynek sikeressége a jó prezentációnak köszönhető. Rossz példa: a szakmailag elképzelhetetlen, egyeztetetlen ócsai beruházás.

- az egyetemi oktatások átstrukturálása: legyenek új szakok (szakmapolitikus, EU-s, tervpályázat-kiírók, stb.)

- kinevelni egy új építész-társadalmi réteget, oktassanak szakmapolitikát, jogot, stb.

- a fenti javaslattal nem értek egyet, az építész szakmát nem szabad tovább tagolni

- a tervezési munkák folyamatai rendszerhibásak

- a tervezési munkák finanszírozását ilyen eszközökkel nem szabad csökkenteni, hanem a „projektekbe” valóban beemelve növelni kell

- a tervpályázatok köre csekély. Milyen módon lehet vonzóbbá tenni azokat?

- az eddigi jogszabályalkotási gyakorlat helyet ilyen kooperációk legyenek, mint a mai, akár a minisztérium képviselőjének jelenlétével

- az MMK bevonása fontos

- Szaló Péternek az OÉF-tagokhoz írt levele (a „törvénysaláta” és az új kormányrendeletek kapcsán) célja az egyszerűsítés volt

- jelenlegi munkánk rövidtávú és hosszabbtávú legyen

- az, hogy a MÉK elnöksége napirendre tűzte a szakmai stratégia alkotását, nagyon fontos, mert így elkerülhető egy nagyobb konfrontáció

- a jelenlegi jogszabályhenger mögött kitapintható a konkrét képviselői lobbi-érdek (pl.: kizárni a főépítészeket a kamarai tisztségviselők köréből)

- új kezdeményezésünk meghökkentő legyen, más legyen, szakítson a most zajló őrülettel

- nincs helye az elvtelen kapcsolatkeresésnek-tartásnak az államhatalommal

- szervezetlen véleményeink néha nevetség tárgyai

- feje tetejére kell állítani a világot, be kell szüntetni alkalmazkodó véleményezési  eljárásainkat, mert amikhez kapcsolódnak, sok esetben átláthatatlan, egyéni érdekű képviselői javaslatok

- ha van tömör szakmai stratégiánk, akkor annak végrehajtása számonkérhető a politikán

- a politikai elit részese a szakmánkat érintő (sújtó) rendelkezéseknek

- ez a folyamat megállítható, ha a politika része képes lenni stratégiánknak

- legyen összevont szakmai képviseletünk, a kormány a minket érintő döntéseihez szerezze be kamarai egyeztetéseink eredményeit

- persze, hogy csináljuk, legyen egyeztetett anyagunk, jelenlegi állapotunk nem engedi meg azt, hogy várjunk

- az ajánlott TÉMA anyag ugyan esetünkben egy biankó-csekk, de hihető, hogy jó, ezért tekintsük alapnak

- amit a MÉK jogi bizottsága végez, azt támogatni kell, valamilyen szervezett formában

- munkánk társadalmi elfogadottsága is fontos, tehát a folyamatos nyilvánosság megteremtése is lényeges

- az 1995-ot követően életbe lépett új építési törvény (mely a dilemma után, hogy angolszász, vagy német legyen-e) „német” jogszabály rendszer lett.(Borvendég Béla alaptörvényi munkájával)

- a TÉMA anyag még ismeretlen, de feltétlenül meg kell ismernünk

- illúzió, hogy mi építészek egyedül elérjük azt, amit akarunk, a politika viszont mindig eléri azt; nem hihető, hogy mi irányítani tudunk valami lényegest

- a mi civil társadalmunk miért gyenge, miért nincs civil kezdeményezés? Hiányzik az alulról kezdeményezés elve, ezért öröm a mostani

- jogászok bevonása elkerülhetetlen

- a területi kamarák konkrét probléma-felvetési rendszerével egyetértek

- média-munkacsoportot kellene létesíteni (nagy a nyilvánosság ereje, nagy az alulról elindított folyamat ereje)

- a bevezető (MJ) tömören, érthetően tartalmazza, hogy mire vagyunk hivatottak. Csak az ilyen elkötelezett kezdeményezéssel juthatunk valamire

- a két hét múlva meginduló FUGA- rádió országos jelentőségű média-partnerünk lehet

- természetesen támogatom a kezdeményezést

- eddigi pesszimizmusunkból fakadóan inkább helyi megoldásokra koncentráltunk, igaz, nem hatástalanul

- a korábban elhangzott, oktatással kapcsolatos hozzászólással szemben a „táskás” beruházók kiűzése a cél, az, hogy az építész az ötlettől a kulcsátadásig mindent felelősen követhessen

- a Média nagyon fontos (lásd nálunk „Tiszaparti élet”)

- legyünk egységesek, hátrább az egyéni megnyilvánulási kényszerekkel

- a mai nap négy fontos kérdésére négy tömör válasz:1 igen, 2 tabula rasa, 3 konfrontatív is lehet, 4 szakma + médiumok + jogászok

- a jogászok pénzbe kerülnek

összeállította:

Mónus János
MÉK alelnök

---

Utóirat: a cikk megjelenése után nem sokkal a következő levelet juttatták el szerkesztőségünkbe:

Tisztelt Kollégák!
Tegnap a parlament 244 igen - 90 nem szavazattal megszavazta az

A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/7675 . számú törvényt

 Benne:
„(lb) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység, az építésügyi műszaki szakértői tevékenység, valamint az építésügyi igazgatási szakértő i tevékenység ellátása során kötelezően elvégzendő feladatok körét, valamint a belföldi
székhelyű tervező, illetve szakértő által a kötelezően elvégzendő feladatok belföldről történő
ellátásáért felszámítható legalacsonyabb és legmagasabb díjakat rendeletben állapítsa meg .”

2013. július 1.-ig kell a részletes szabályozást kidolgozni és a szabályozás indokoltságát bizonyító szakmai anyagot elkészíteni.

Üdvözlettel:

Noll Tamás
MÉK elnök