Nézőpontok/Kritika

Építészettel a bűn ellen

2017.07.04. 09:11

Az építészeti bűnmegelőzés alapgondolata, hogy az épített környezet kreatív tervezésével, egyszerű, gazdaságos és fenntartható eszközök használatával jelentősen csökkenthetőek a bűnalkalmak. Kara László Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel című, már pdf verzióban is letölthető kiadványa gyakorlatban alkalmazható módszereket, hasznos ajánlásokat mutat be hazai példákon keresztül.

Már a XIX. század elején felfigyeltek arra, hogy a bűncselekmények fajtánként különböző területekre jellemzőek. A bűneseteket eleinte a területek népsűrűségével, a lakók életszínvonalával és az elkövetők lakóhelyével összefüggésben vizsgálták, az építészeti környezet bűncselekményekre való hatását az 1960-as évekre ismerték fel.

A hagyományos eszközök használata, a térfigyelő kamerák és őrök önmagukban nem elegendőek a bűnalkalmak kiküszöbölésére, inkább a prevenciós bűnmegelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Számos kutatás bizonyítja, hogy az elszigetelődés, a magas, átláthatatlan kerítések segítik a bűnözőket, elrejtik őket. Az újszerű megközelítés, ami nem a bezárkózásra, hanem az életteli terekre, átláthatóságra, minőségi építészetre alapulva alakítja életterünket, jelentős sikereket ért el a biztonság terén is, egyszerű, gazdaságos, fenntartható eszközöket használva, a hivatásos felügyelet számának növelése nélkül.




Kara László, Pro Arhitectura díjas építész Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel című könyve a Lechner Tudásközpont, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közreműködésével jelent meg 2017 elején. A kötet pdf verziója most mindenki számára elérhetővé vált a Tudásközpont honlapján. A kiadvány gyakorlatban alkalmazható bűnmegelőzési módszereket mutat be magyarországi példákon keresztül, gazdag fotóanyaggal, illetve hasznosítható ajánlásokkal különböző épülettípusokra (családi házakra, lakóparkokra, oktatási intézményekre) és közterületekre (parkok, gyalogos aluljárók, parkolók). Az építészeti bűnmegelőzés a bűnalkalmak csökkentésére helyezi a hangsúlyt, olyan környezet kialakítása a cél, amely eltántorítja a bűnelkövetőt szándékától.

Az építészeti bűnmegelőzés négy alapelvének (természetes felügyelet, jogosultság ellenőrzése, birtokviszony jelzése, fenntartás és karbantartás) szem előtt tartásával a városi bűncselekmények száma jelentősen csökkenthető. Ezek megvalósulását többek között olyan tervezési módszerek segítik, mint a megfelelő világítás, a zegzugos terek elkerülése vagy a tájékoztatás (térképek, jelzések elhelyezése).




A természetes felügyelet, vagyis a közösségi kontroll során szükség van arra, hogy a járókelők nyitott szemmel járjanak. A megfelelő világítás, a rendezett növényzet segíti a terület átláthatóságát, az illetéktelen személyek észlelését. A jogosultság ellenőrzése megnehezíti és a támadó számára kockázatossá teszi a behatolást, ez nem csupán biztonságtechnikai eszközökkel valósítható meg, hanem olyan megoldásokkal is, amik természetes módon vagy passzívan határolják le a területet (például járdavezetés, burkolat, átlátható kerítés). A területről kialakuló összképnek nagy hatása van a bűncselekmények elkövetésére. A birtokviszony jelzésével a tulajdonosok felelősségérzete erősíthető meg, és ez hozzájárul a negyedik, fenntartás és karbantartás elvének megvalósulásához is.

A Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel kiadványban szereplő, különböző épülettípusokra és közterületekre vonatkozó ajánlások az alapelvekre támaszkodva készültek. A parkok, sétányok és játszóterek kapcsán olyan ajánlásokat találunk, mint a megfelelő fényerejű, káprázásmentes világítás, belátható sétányok, változatos terület használat, több bejárati és kijárati pont kialakítása, térkép elhelyezése a bejáratnál, a nyitvatartási idő egyértelmű jelölése, vandálbiztos hulladékgyűjtők elhelyezése vagy a fák és cserjék folyamatos metszése a rejtekhelyek kialakulásának elkerülése érdekében.

A megfelelően alkalmazott építészeti eszközökkel való bűnmegelőzés nem csak épített környezetünk színvonalát emeli, hanem biztonságos, magas életminőséget is teremt.

A kiadvány pdf formátumban ide kattintva érhető el.

forrás: Lechner Tudásközpont