ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA – egy debreceni csapat épületbejárásai és podcast-sorozata

"2021 nyarán egy „ötletbörze"-szerű beszélgetés során merült fel bennünk, hogy Debrecen építészetét szeretnénk bemutatni az itt élőknek, esetlegesen a turistáknak, illetve az egyetemváros itt tanuló fiatal generációjának" – emlékszik vissza a debreceni ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA csapata.

Hosszú távú tervekkel elindítottunk egy helyi épületbejárós sorozatot, amelyben maguk az építészek mutatják be épületeiket, nem csak építészeknek. Úgy éreztük, hogy van egy megfoghatatlan, "légüres tér" a város lakói és az építészek/építészet között, amit ilyen szempontból próbálunk áthidalni a szervezett épületbejárásainkkal. Ha sikerül megfogalmazni az épületlátogatások során, hogy mi egy ház értelmezésének a módja egy építész szemszögéből, akkor sokkal könnyebben lehet értelmezni a múlt, a jelen és a jövő épületeit, építészetét.

A formáció, melynek keretében végezzük munkánkat teljesen hétköznapi: Harangi Attila, Müller Annamária és Radics Beatrix debreceni lakosok alkotják a kis csapatot, mely ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA néven indította el facebook oldalát az események közzétételéhez, illetve egyéb, a témához kapcsolódó programok ajánlásához. A kortárs épületek mellett igyekszünk néhány különlegességgel is meglepni a programjainkon résztvevőket. Épületlátogatásaink mára – a legnagyobb örömünkre – nagy létszámmal zajlanak, az érdeklődők 2/3-a jellemzően nem építész.

2022. tavaszán elindítottuk a „Debrecen épített öröksége" című podcastunkat. Löki Viktor és Mikos Ákos Debrecen Podcast című műsorával társulva kaptunk lehetőséget ennek megvalósítására. A Debrecen építészeivel készített interjúk során a személyes és szakmai életutakon keresztül szeretnénk a város építészetét megismerni. Elsősorban a városfejlődés legveszélyeztetettebb épületeit, a földszintes cívis lakóházakat szeretnénk bemutatni, azonban a téma számos területet érint, például a műemlékvédelem és urbanisztika mentén. Az első vendégünk Gábor István, Debrecen főépítésze volt. Néhány érdekesség - sorrendben - az első évadból:

Gábor István (Debrecen, 1967) építészmérnök, Debrecen város főépítésze 2019 óta. Településtervezőként 2003-tól a közigazgatásban dolgozik. Ma is abban az óvárosi cívisházban él a családjával, amelyben született. A Műegyetemen diplomázott 1995-ben. A beszélgetésben elemezte az 1970-es évek debreceni társadalmát és lakhatását, a 80-as évek üres Debrecenét, illetve a rendszerváltás utáni helyi építészirodák működését. Mai napig keresi a cívisváros mítoszának a megfejtését és a debreceniség titkát. Kifejtette Budapest és Miskolc párhuzamát Debrecennel. Bemutatta a mestere, Kőszeghy Attila sokrétű munkásságát, akinek az irodájában dolgozott tervezőként. Részletezte a 90-es évek és napjaink örökségvédelmi, értékmegőrző törekvéseit, a leborotvált homlokzatok visszarajzolását. Többek között a városkép identitásban tartásáról, hangulatvesztéséről, állandó változásáról és időbeni olvasatáról is értekezett. 

Legány Péter (Budapest, 1939) építészmérnök, mérnöktanár. Derecskén és Debrecenben nőtt fel, a Műegyetemen diplomázott 1962-ben, majd Debrecenbe küldték dolgozni. 1964-től a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál (Hajdúterv) számos középületet, iskolát, óvodát és társasházat tervezett a megyében. 1989-től 2004-ig a Péchy Mihály Építőipari Technikumban oktatott. A beszélgetésben bemutatta az 1960-as évek típusterveit, a vidéki iskolák tervezését, a felújítási csoport munkáit, a szakma nehézségeit és a tanítás szépségeit. Debrecenben 1982-ben a Péterfia utca 28. szám alatti Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumot tervezte a város egyik legrégebbi műemlék cívisházában, illetve Hajdúböszörményben a Hajdúsági Múzeum felújítását. Egyik meghatározó munkája a Hajdúszoboszlói Strand bejáratának a tervezése.

Pataky Emőke (Esztergom, 1943) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemléki felügyelő, egyetemi docens, városvédő. A Műegyetemen 1970-ben diplomázott. 1972-ben költözött Debrecenbe a férjével, Kertai László építésszel. A Debreceni Tervező Vállalatnál (DTV) dolgozott, Balmazújvároson az iskolát és az óvodát tervezte. 1975-től az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán tanított 2010-ig. 1982-ben elvégezte a Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzést. 1995-től népi műemléki felügyelőként is dolgozott. A beszélgetés során bemutatta az építészettörténet, műemlékvédelem és népi építészet tárgyak szépségét. Az oktatás szeretetét, a falukutatás és felmérőtáborok jelentőségét. Az építészeti fotózás tanító és dokumentáló értékét. Értekezett a Debrecenből hiányzó cívis tájház és cívis negyed lehetőségeiről. Értékmentő munkáját Kós Károly-, Forster-, Podmaniczky- és Vargha László-díjjal ismerték el.

Kovács Péter DLA (Debrecen, 1957) Ybl-díjas és kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnök, egyetemi docens a Debreceni Egyetemen, az Archiko Kft. építésziroda vezetője. A Műegyetemen 1982-ben diplomázott. Pályafutását a Kelettervnél először a településtervezési irodában, majd Boruzs Bernát műtermében kezdte. A 80-as években elvégezte a Mesteriskolát és egy osztrák építészirodában is dolgozott. Számos jelentős debreceni középület tervezője. A műteremháza az óvárosban a cívis karakter kortárs továbbírása. A beszélgetés során elemezte a város rétegződéseit és morfológiáját. Felvetette a változások, az emeletes léptékváltások és a háború utáni építészet kérdéseit. Méltatta a 60-as évek és a DTV építészetét. Bemutatta a város XX. századi tervpályázatait. Az egyetem főépületének és a Déri Múzeum korszerűségének és stílusának ellentmondásairól, a historizmus és modernizmus találkozásáról, illetve Klebelsberg Kuno és a klinkertégla hatásáról értekezett.

Kasuba János (Törökszentmiklós, 1964) építészmérnök. Karcagon nőtt fel, a Műegyetemen diplomázott 1988-ban. Már 1987-ben egy ösztöndíjjal elkezdett Debrecenben a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (HÁÉV) dolgozni, ami az egyetem után a munkahelye lett, ekkor költözött Debrecenbe. 1994-ben tervezőtársaival megalapították a Metope 2000 Kft. tervezőirodát, amelynek 2002 óta egyedüli tulajdonosa. Az iroda 2015 óta a Garai utca 18. számú, 1912-ben épült lakóház földszintjén működik. Több középületet és történeti épület felújítást is tervezett. A beszélgetésben elemezte a HÁÉV működését, a rendszerváltás utáni Debrecent és a helyi építészirodák szerveződését, valamint a lakásépítési lehetőségeket. Bemutatta az irodájuk felújítását, egy történeti épület tetőtérbeépítését, a társasházépítés nehézségeit, illetve a Petőfi téri Görögkatolikus Metropólia Érseki Hivatal felújítását és kortárs bővítését.

Gajdos Csaba (Nyíregyháza, 1971) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, mérnöktanár. Nyíregyházán nőtt fel építész családban. Debrecenben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán végzett 1993-ban. A Műegyetemen 1996-ban műemlékvédelmi szakmérnöki, 2003-ban tervező építészmérnöki, majd 2015-ben mérnöktanári diplomát szerzett. 1994 és 2015 között a Hajdúterv Kft-nél dolgozott tervező építészként. 2010 óta a Debreceni Egyetem oktatója, illetve 2011 óta a Péchy Mihály Építőipari Technikum mérnöktanára. Debrecenben és az országban számos épület műemléki értékleltárát készítette el, illetve felújítások tervezési munkáját is végzi, például a Zenede vagy a Csokonai Színház épületénél. A beszélgetésben elemezte az építészettörténet jelentőségét, a felújítások kivitelezését és a régi épületszerkezeteket konkrét példákon keresztül, a műemlékvédelmi szakmérnök munkáját, az épületek színezését, a régi épületek értelmezését és a helyi védelmet.

Virányi Zsolt (Debrecen, 1975) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán 1997-ben végzett építészmérnökként, majd 2006-ban építész-tervező szakmérnök diplomát szerzett. A Műegyetemen 2003-ban műemlékvédelmi szakmérnökként végzett. 1999 és 2016 között Hajdú-Bihar megyében műemléki felügyelőként dolgozott a közigazgatásban. 2016 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosa. Főállásai mellett építész magántervezőként, műemléki szakértőként, felelős műszaki vezetőként is tevékenykedik. A beszélgetésben elemezte a műemlékvédelmi hivatali munkát, a műemlékek felújítási folyamatát, a középkori templomokat és falfestésük feltárását. Kifejtette a helyi védelem szemléletformálását, a tájházak és egy cívis negyed szükségességét és fontosságát.

Jambrik Imre (Báránd, 1958), Hajdú-Bihar Vármegye állami főépítésze 2011 és 2023 között. Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Technikumba végzett 1977-ben. A Műegyetemen diplomázott 1983-ban, ahol később a városépítési-városgazdasági szakmérnök képzést is elvégezte. Már az egyetemen ösztöndíjat kapott a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (HÁÉV), ahol a diploma után elkezdett tervezőként dolgozni. 1992-től 1994-ig Derecske főépítésze volt. 1994 óta dolgozott mai elnevezéssel a Hajdú-Bihar Vármegyei Állami Főépítészi Irodán. A beszélgetés során elemezte a cívis karakter és a településkép illeszkedését, a meglévő építészeti hagyomány folytatását. Kifejtette a helyi védelem működését, az integrált értékvédelmet, illetve egy homlokzati fal megőrzésének a konkrét példáját. Részletezte a kiskörút előnyeit és a városi alközpontok lehetőségét.

Dezső Zsigmond (Debrecen, 1959) tartószerkezeti tervező, Debrecen díszpolgára. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában érettségizett, majd a Műegyetemen diplomázott okleveles építőmérnökként 1983-ban. Már az egyetem végén ösztöndíjat kapott a Kelettervnél, ahol 1983-tól 1988-ig dolgozott statikusként. Karvaly Elemérrel 1991-ben alapították a Hydrastat Mérnöki Iroda Kft. cégüket, amely egy Maróthi György utcai cívisházban működik. A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke volt 1989 és 2009 között. Országszerte működő és elismert szakember, például a MOL Campus toronyház és Debrecen legtöbb középületének statikus tervezője. A beszélgetésben elemezte a nyakas cíviseket, a 60-as évek Debrecenét, a város átalakulását, valamint édesapja, Dezső György debreceni építész munkásságát. Kifejtette az épületek repedéseit, szellőzését, a passzívházakat, a műemléki épületek felújításának és bővítésének a kérdéseit, a funkcionális elavulást és a magasházak kérdését.

Barabás Lajos (Hosszúpályi, 1974) építészmérnök. Képzőművész pályára készült, azonban Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Középiskolát választotta 1988-ban. A debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán diplomázott 1997-ben. Márai István statikus mérnökirodájában dolgozott, majd a főiskola után 1997-től 2004-ig Kasuba János munkatársa volt. A Műegyetemen diplomázott 2005-ben. 2006–2008-ban elvégezte a ÉME Mesteriskola XIX. ciklusát. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén volt oktató. A MOME doktori iskolájában az abszolutóriumot teljesítette. 2015-ben alapította az Archi-Bar építész stúdiót, amely nevéhez számos középület tervezése és felújítása kötődik. 2023-ban az Év Cívis Háza díjazott tervezője volt. A beszélgetés során elemezte a cívisházak felújítási és tervezési lehetőségeit, a kortárs építészet illeszkedését a régihez.