Építő játékok 3.

Nem egy könyvet, egy könyvbe rejtett csodát tart a kezében az olvasó. Megjelent az Építő játékok harmadik kötete.

Három évvel ezelőtt elvittem a kislányaimat a Hubay Jenő Zeneiskola első „Kreatív építészet” foglalkozására, majd megvártam őket a folyósón. Egészen átszellemülten jöttek ki a foglalkozásról, és már alig várták a szombatot, hogy újra mehessenek. Tudni akartam a titkot. Mi lehet az, ami egy hét és egy tízéves kislányt megfog az építészet számokkal, képletekkel, és geometriával teli világában? Benéztem a foglalkozásra és elképedtem. A kövekbe álmodott emberi lélek szólalt meg, az önmagunkat keresés labirintusába tévedtünk, szárnyaltunk a poézis szárnyán a lebegő szerkezetek között, elmélyültünk egy – egy adott építészeti stílus mély filozófiáján, a látványos elemek mögött rejlő emberi fantázián, a vonalakba rejtett humoron, és megannyi mindenen, ami ezelőtt titok volt számomra. Megnyílt a mélység és a magasság, és e kettő között szárnyalt az elme és a lélek, keresve önnön megvalósulásának a legmegfelelőbb formát.

Mindezek mellett a foglalkozások megtanították a gyerekeket és velük együtt a foglalkozáson résztvevő felnőtteket arra, hogy tisztelettel közelítsenek a természet felé. Megtanultuk, hogyan közelítsük meg azt a csodát, amiből az építészek, tervezők az ötleteiket merítik évezredek óta – hiszen semmi nincs, amit az ember talált ki, minden készen ott áll a természetben, csak le kell másolni, csak rá kellett jönni, miért is létezik, mi a szerepe a nagy egészben. Minden alaprajzot, minden konstrukciót, minden térbeli elrendezést, minden színt, és minden mintát megtalálhatunk a környezetünkben. Ha első ránézésre nem is tűnik fel, kinagyítva más, nem megszokott szemszögből megfigyelve mindenki számára nyilvánvalóvá válik az igazság, az ember nem tud tökéletesebbet alkotni, mint amit a teremtő megalkotott. Nem volt ez számomra mindig ilyen nyilvánvaló.

Ezekbe a titkokba, rejtelmekbe vezet be ez a különleges, könyve zárt foglalkozás-sorozat, amely úgy elkápráztat kicsit és nagyot, hogy miközben észrevétlenül elröppent az idő, sokkal okosabbak leszünk, mert megismerjük a minket körülvevő csodát, a teremtő által alkotott világot és ezen keresztül önmagunkat is.

Ez a könyv nem a szűken vett építészet ugyanis, hanem játék, a világ új megvilágításban történő felfedezése, ráhangolódás a fényre, a formára, a hangulatra, az anyagokra, és nem utolsó sorban kísérlet a test, és a lélek, külső és belső egyensúlyának megteremtésére a minket körülvevő világban.
A foglalkozásokon résztvevőknek nem csupán a tudása gyarapodott, de a lelke is pozitív energiákkal telt meg.

Külön öröm volt számomra, hogy a gyerekeimmel együtt fedezhettem fel a világ csodáinak egy részét, miközben megismerhettem olyan oldalukat is, ami eddig számomra rejtve maradt. Rá kellett ébrednem, mennyi rejtett kincs rejtőzik még a saját gyermekeimben azokon túl, amit eddig megismertem.
Hálás szívvel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretnék továbbadni az építészet labirintusában belülről felfeslő és kibomló titkot, azoknak, aki szeretnék meglátni azt, ami eddig is a szemük előtt volt, de képtelenek voltak benne felfedezni a teremtett világ értelmét, és e teremtett világban önmagukat!

Barcs Endre
újságíró

Tisztelt Olvasó!

A házaknak lelkük van, sőt minden épület a benne élő által szinte élőlénnyé válik. Jó, ha erre már a ház megszületésekor gondolunk. Mert valójában nem téglát, áthidalót, ajtót, falat, födémet tervezünk, hanem elsődlegesen koreográfiát – az adott házban élők hétköznapi és ünnepi táncát, ami maga az élet -, egyént és közösséget, amit befogad a ház mintegy óvó, kincstartó edényként, ami életet, jelent és jövőt őriz, tart meg. Az Építő játékok harmadik kötete a ház lelkét, a természet, az ember, a közösség érintését veszi számba. Nem mechanikusan, mintegy száraz, tárgyilagos megközelítéssel, hanem szinte költészetként. A formák, az arányok, a fény és árnyék együttese, a színek egyaránt tárgya a kötetnek önálló fejezetekként. Kökény-Kovács Ildikó eljut a képzelet, a teremtés szintjéig, próbálja megérteni, megértetni ezek mibenlétét. Ezt a kötetet – amely immár a harmadik a sorban, és a 10-14 éveseket szólítja meg – egy figyelmes, szinte költői ihletettségű építész állította össze értő pedagógusok, szülők, de mindenekelőtt játékos, kreatív szellemű gyermekek számára. Felfedező útra hívó fejezetekkel találkozhatnak a világ és önmaguk felé. A könyvnek kimondatlanul a fő motívuma a kreativitás, az alkotó elem, ami azért is fontos, mert gyermekként általában nagyon kreatívnak tartjuk magunkat, felnőttként viszont már korántsem érezzük ugyanezt. Ez a kötet abban is segít, hogy megértsük a kreativitás lényegét, működését, az egyes gyakorlatok szemnyitogató módon és alázatosan ezt szolgálják. Azt kívánom, hogy forgassák alkotó módon a kötetet, fejlesszék tovább a helyhez, a gyermekek felkészültségéhez alkalmazkodva, de nem feledve a kötet célját: az építészet nemcsak ház, hanem lélek is!

László Tamás
építész
XV. ker. polgármestere
országgyűlési képviselő