Épület-információ Modellezés – I

 

Fenntartható tervezés – új módszer életciklus szemlélettel: Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy egy épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz életszakaszai, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk.
 

 

Fenntartható tervezés – új módszer, életciklus szemlélettel

Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy egy épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz életszakaszai, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk. Ez az életciklus szemléletű adatrendszer, illetve – informatikai fogalomként – adatszerkezet már nevet is kapott: Épület-információ modell-ként fordíthatjuk az eredeti – Building Information Model – kifejezésről.

 

 

Napjaink magasépítésben dolgozó szakembereinek feladatköre sokféle témára, területekre terjed ki, széles körű felkészültséget követel. A különböző mérnöki szakmák képviselői e sokszínű követelményrendszer ellenére egy-egy közös cél, egy-egy magasépítési beruházás érdekében működnek együtt. Ezek a beruházások az esetek legnagyobb részében hosszú távra, több emberöltőnyi fennállásra, úgy is mondhatjuk: maradandóként jönnek létre. Az alkotók és használók számára ezért nem közömbös egyrészt, hogy milyen minőséget képviselnek a megvalósuló létesítmény egyes építőelemei, technológiái és – nem utolsó sorban – esztétikai értekei. Másrészt az sem mindegy, hogy az elvárt követelményeket milyen hatékonysággal lehet teljesíteni, ami az építőiparnál a 60-as évek óta nem igazán változik – ellentétben az egyéb iparágakkal. A létesítmény oldaláról pedig már a születését előidéző ötlettől kezdve nagyon fontos, hogy az életszakaszaira vonatkozó minden információ egy összehangolt, egységes „szerkezetté" váljon. Egy ilyen megközelítésmód alkalmas arra, hogy bármely épített létesítményt a születése pillanatától kezdve a lebontásáig, megszűnéséig, azaz létezése, teljes életciklusa folyamán nyomon követhessünk. Ez az életciklus szemléletű adatrendszer, illetve – informatikai fogalomként – adatszerkezet már nevet is kapott: Épület-információ modell-ként fordíthatjuk az eredeti – Building Information Model – kifejezésről.

 

 

 

 

 

Az előzőekben említett, a grafikonban is látható statisztikai adat az építőipari hatékonyság stagnálásáról azért is kiábrándító, mivel a teljes ipart, így az építőpart is magában foglaló adat ugyanakkor több, mint másfélszeres teljesítményt mutat. Az összes többi iparághoz viszonyítva tehát kimutatható az építőipari hatékonyság romlása, ami még tovább ronthatja a gazdasági elemzők és szereplők kedvét. Természetesen a „gyászos" tendencia miatt már rég elkezdődött az okok keresése, amiket vélhetően sikerült is megtalálni. Minden valószínűség szerint az építőipari folyamatok szakaszai közötti adatszolgáltatások veszteségei „eredményezik" a teljes folyamat rossz átlagát. Az adatszolgáltatás közben kialakuló adathiányok pótlását a következő létesítési folyamat során ugyan elkészítik a közreműködő szakemberek, de az így duplán létrehozott adatok viszont időben és pláne gazdasági értelemben veszteséget okoznak. Ráadásul a halmozottan elkészített adatokból eredő veszteségek elszenvedésének veszélye egy épített beruházás életszakaszaiban többször is előfordulhat. Már a beruházási ötlet gazdája és az ingatlanfejlesztéssel foglalkozók közötti egyeztetéseket követően felmerülhetnek „elfelejtett", „elnagyolt" vagy „kihagyott" emlékeztető szakaszok, melyek súlyos következményekkel járhatnak a végelszámolásnál. Hasonlóan rossz eredménnyel „kecsegtetnek" a beruházás fejlesztők és az építész tervezők közötti együttműködés közben adódó adatvesztések. A tervfejlesztés szakaszaiban is nagyon sok a többszörösen végrehajtott, ugyanakkor tévedésekre, tévesztésekre alkalmas adatcsere: gondoljunk csak a társtervezőknek eljuttatott munkaközi állapot és a kiadott kivitelezési dokumentációk különbözőségére. Ugyanez a negatív tendencia érhető tetten a tervezést követően a megvalósítás különböző ütemeiben, de még hozzátehetjük a megvalósulás végeztével az üzemeltetés felé kínált adatok átadás-átvételének pillanatát is. A felsorolt adatszolgáltatási események ráadásul a sorrend szerint nagyságrendekkel növekvő befektetések gazdaságosságát, és megtérülési esélyeit kockáztatják egyre nagyobb mértékben.

 

 

 

 

A teljes beruházási-üzemeltetési folyamat átlagos adatmennyisége az idővel arányosan növekvő tendenciát mutat, de a jelenlegi adatkezelési technológiák miatt igazán egy „fűrészfog-görbe" jellemzi, ha grafikusan próbáljuk megjeleníteni. Az ideális görbe a fentebbi, törések nélküli lenne, amit már egyáltalán nem szakítanak meg – visszaesésekről tanúskodó - „szakadék-völgyek", ismeret veszteségek.

Az ideális görbe közelítéséhez viszont elkerülhetetlen az új módszer bevezetése, eléréséhez pedig az Épület-információ modell folyamatos használata a projektek teljes életciklusában!

 

Épület-információ Modell
Az Épület-információ Modellben a hangsúly eltolódik az épület modell szerkezetéről az információ adatszerkezete felé. A projekt szerkesztési munkája során az adatok legnagyobb többsége – noha a virtuális geometrián alapszik, mégis – egy adatszerkezet vagy -rendszer „felépítményébe" olvad be. Mindez észrevétlenül, beavatkozás nélkül történik, ráadásul az alkotóelemek között lehetséges asszociatív kapcsolatok túlnyomó része is létrejön közben. Ezek a kapcsolatok a geometriai lehetőségek határáig próbálnak megmaradni, így nekik köszönhető a változtatások könnyedsége a projekt bármely állapotában. Ha mégis „szakításra" kerül a sor, úgy – természetesen – figyelmeztető üzenetet kapunk, hogy gondoskodhassunk az állapot helyreállításáról, ha később mégis szükségünk volna rá...

 

Az Épület-információ Modell dióhéjban összefoglalva (mivel a teljes cikksorozat az ÉIM boncolgatásáról szól.. :): egy virtuális térben felépített létesítmény parametrikus alkotóelemeinek és paramétereinek együttműködő adatszerkezete, amelyet különböző – grafikus és táblázatos – megjelenítésein keresztül hozunk létre. A megjelenítő nézetekben az „élő" - már alapértelmezésben a 4. dimenziót, az időt is folyamatosan használó – modell elemeit építhetjük be, láthatjuk vagy szerkeszthetjük, melyek – beavatkozás nélkül – kerülnek be az adatrendszer megfelelő helyére. Az ÉIM egyrészt folyamatosan összehangolt adatok rendszerezett „digitális gyűjteménye", másrészt a felépített adatszerkezet egészének, részhalmazainak vagy egyedeinek megjelenítésére, kimutatására alkalmas felépítmény.

 

Az Autodesk Revit platform programjai: a Revit Building, a Revit Structure és a Revit Systems pedig a kihívásokra választ adó Autodesk alkalmazások. Ezek az új technológiát rejtő korszerű programok a magasépítési szakágak: építészek, tartószerkezeti és épületgépészeti-, épületelektromos rendszerek mérnökei számára az Épület-információ modellezés hatékony eszközét kínálják.

 

Farkas Zsolt
okl. építészmérnök – vezető tanácsadó
Magasépítési megoldások üzletág
HungaroCAD Informatikai Kft.

(Folytatjuk – legközelebb: Épület-információ Modellezés - II
Parametrikus elemek és Változás-kezelő motor – a Revit technológia lényege)