Az építőipar ökológiai lábnyomának csökentéséhez minél kevesebb új ház építésére és a meglévő épületállomány minél szélesebb körű újrahasznosítására van szükség. Lányi Erzsébet legújabb cikkében azokat a szempontokat veszi számba, amelyeket figyelembe kell venni a fenntartható épületrekonstrukciók során.
Korábbi cikkeinkben már szó volt az ökologikus építészetről, annak eszközrendszeréről, illetve arról, hogy mit is jelent az "együtt látás művészete", miért fontos a "hazatérők" szemlélete. James Lovelock kijelentése, miszerint: "Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk" fontos alapgondolata az építésökológiának. Egyben rávilágít arra is, hogy ezt a problémát nem lehet csak egy irányból megközelíteni. Mindenképpen szükséges a holisztikus szemléletmód alkalmazása, hiszen itt nemcsak az építészet-építéstudomány van jelen, hanem az ökológia-, társadalom-, orvostudomány, a vegyészet és a pszichológia tudománya is.
A „fenntarthatatlan építés" nem csak az építés/létrehozás időszakára érvényes. Korunkra jellemző, hogy építeni mindenki szeret, de fenntartani, karbantartani, felújítani az elkészült épületet nem. Kivétel a népi építészet és kultúra, ahol az évenkénti felújítás magától értetődött.
A hazai meglévő épületállomány nagy része műszaki és ökológiai szempontból is súlyosan leromlott állapotban van, elsősorban azért (is), mert felborult a dinamikus egyensúly az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között.
Jellemzői és okai:
James Lovelock ökológus szerint "ha a földönkívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani" – ez sajnos az épületeinkre is vonatkozik. Válságok sokaságával szoktunk érvelni ilyenkor, pedig csak egyetlen válság van; a cél-racionális gazdaságeszmére, az agresszív deszakralizációra, a kényelemre és az ezt lehetővé tevő „olcsó" fosszilis energiára épített, technikai civilizációs modellünk válsága, amelynek az összes többi csak következménye.
Rókusfalvy Pál "Mi a környezetpszichológia?" című írásában a már korábban idézett alábbi okfejtést olvashatjuk: "…az ember a Föld természeti folyamataira mind szélesebb és mélyebb hatást gyakorol, s válik meghatározottból egyre inkább meghatározó tényezővé. Mára ez a hatás - a létrehozott technika fejlettségének köszönhetően - elérte a globális önpusztítás kritikus szintjét."
„Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem fenntartható visszavonulásról, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 (8) milliárd embert. Az elkerülhetetlennek látszó összeomlást túlélők kicsiny tábora vagy visszalép a technikának a bioszféra által még tolerálható szintjére, vagy egy mindennél „ökologikusabb" társadalmat hoz létre."
De tökéletes társadalom a történelemben még az idézett James Lovelock szerint sem létezett. Ha még hozzátesszük, Mies van der Rohe megállapítását, hogy az építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése, csak egy lehetőségünk marad: a társadalom és a települések átformálása.
A REHABILITÁCIÓ CÉLJA
Műszaki szempontból:
Ökológiai szempontból:
A rekonstrukció alapfogalmai:
A rekonstrukció jellemzően a „fogyasztó" területek minimalizálása mellett a „termelő" területek maximumával számol, a társadalmi és a környezetterhelési kérdésekre is választ ad. A „fenntarthatóság" R.C.R. (Reduce, Conserve, Recycle) szempontjaira az építésben/felújításban korábbi cikkünkben részleteztük.
A fentiek ismeretében több gondolatot és tényleges kísérletet is ismerünk ebben a témában, ezekből néhányat ismertetünk:
Meg kell kísérelnünk, megfogalmazni, hogy épített környezetünk a változások után milyenné válhat. „Az építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése." (Mies van der Rohe). Mi várható ennek függvényében? Úgy tűnik az építészeti formálás a megszokottól jelentősen eltérő feladat lesz, miszerint:
Kimondhatjuk, hogy egy új társadalomban az épített környezet nem rosszabb, csak másmilyen.
A meglévő épített környezet állapotát itthon tudjuk legjobban megítélni. Sajnos a hazai meglévő épületállomány nagy része súlyosan leromlott műszaki, energetikai, építésökológiai és építés biológiai állapotban van (kijelenthető, hogy a várható tervezési munkák 70-85%-a felújítás lesz).
Mit tehet(t)ünk (volna)?
AZ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA
Az átalakítás-felújítás célja lehet:
A meglévő, sokszor rossz állapotú épület helyreállítása/újra-használata alapos átgondolást igényel, érdemes valamilyen sorrendet felállítani és aszerint elvégezni a fontos munkákat. Ezek:
A végső cél a leromlott állapotú épületből-épületcsoportból környezetkímélő, egészséges épületet létrehozni.
Az épület-újrahasznosítás lépéseinek részletes kifejtése
1. Területi adottságok felmérése
2. Műszaki és környezeti lehetőségek felmérése
3. Az épület műszaki elvárásainak tisztázása
4. A fenntarthatóság építészeti/szerkezeti elvárásai
5. A fenntarthatóság „épületgépészeti" elvárásai
6. Az épület funkcionális, műszaki és fenntarthatósági állapotának követése
Eddigiekben nem vettük túl komolyan az “állapotkövetést", azaz nem volt ismert az „építési patológia" sem. A továbbiakban ezzel is számolnunk kellene. Ennek eszköze az un. Információs adatbázis; létrehozója a C.I.B. (Nemzetközi Építéskutatási Tanács, W 086 Építéspatológiai Munkabizottság, 1980-as években), melynek célja a hibák összegyűjtése és rendszerezése; a káros elváltozások gyakoriságának, okainak, lefolyásának és a helyreállítás lehetséges módszereinek és eszközeinek vizsgálata és közreadása
7 Az épület funkcionális, műszaki és fenntarthatósági állapotának felmérése – épületdiagnosztika
Az épületdiagnosztika és/vagy az építési patológia eszköz az épületek műszaki állapotának felmérésére, a szerkezetek teljesítőképességének vizsgálatára egy adott időpontban. Célja: az elhasználódás mértékének megítéléséhez szükséges tételes, adatszerű információk beszerzése és annak eldöntése, hogy a szerkezetek műszaki és ökologikus teljesítményének szintje meddig tartható fenn, növelhető-e, milyen eszközökkel és mennyiért.
Fajtái:
A károk/teljesítménycsökkenés mértékét befolyásolják, ezek:
8. A lehetséges döntési változatok
A vizsgálati jegyzőkönyv az alapja a döntések meghozatalának;
9. A megvalósítás folyamata
A rehabilitációs folyamathoz szükséges az állagvizsgálati jegyzőkönyv (adatok ellenőrzése a tervező feladata) és a teljes körű geometriai felmérés. Célszerű a csatlakozó épületek általános állagvizsgálatának elrendelése. El kell készíteni az építési engedélyezési és a (tender) kiviteli tervdokumentációt az épületszerkezeti javítási-felújítási megoldásokkal. Ezek után kezdődhet a rehabilitációs munkák kivitelezése.
ÖSSZEFOGLALÁS
A mai kor (csökkentett) igényeit kielégítő felújítás nem végezhető el a meglévő épület építészeti, tartó- és épületszerkezeti, kialakításának és műszaki és ökológiai állapotának/működésének alapos ismerete nélkül. A káros elváltozásokat kiváltó okok megszüntetése alapkövetelmény. Terhelés alatti szerkezetekkel kell dolgozni, sokszor funkcionáló épületekben.
A kijavítás, átalakítás, megerősítés módját úgy kell megválasztani, hogy a lehető legkevesebb rongálással, környezet és egészség károsítással járjon és az eredeti építéstechnikákhoz közelálló műszaki megoldásokat alkalmazzunk. Különben többet ártunk, mint használunk, az épület életét megrövidítjük meghosszabbítás helyett.
Dr. Lányi Erzsébet
Szerk.: Hulesch Máté