Épülettervek/Hallgatói terv

Ercsi vízitúra megállóhely – Erhardt Panna Sára diplomamunkája

2020.09.29. 14:10

A legérdekesebb diplomamunkák jellemzően erős saját élményanyaggal dolgoznak. Erhardt Panna Sára – aki diplomáját a BME Középülettervezési Tanszékén védte meg – a Nagy-Duna partszakaszára a vizitúrázást kiszolgáló bivak szállásokat és közösségi tereket tervezett. Gondolatban részletesen be is lakta őket. 

Helyszín: Lemenni a Dunához, túlhaladni a parton, rá a vízre és csak csorogni. A dunai hajózás semminél sem lenne egyszerűbb, de a benne rejlő lehetőségek jelenleg nincsenek megfelelően kihasználva. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség a bejárható Magyarország program keretein belül fejleszteni kezdte a túrázható vizeink területeit, köztük a Budapest alatti Csepel-szigetet. A Ráckevei Soroksári-Duna jól feltérképezett, a helyiek igényei szerint kialakított tervezettel már jó úton halad a folyó használhatósága felé. Megállóhelyeket szinte minden tizedik kilométeren találhatunk, amiket a korábbi csónakházak, táborhelyek rehabilitációjával hoznak létre.

A Ráckevei Soroksári-Duna szűk, lassú folyásával ellenben a Nagy-Duna hosszú partszakaszai kihasználatlanok. A városok vízi sporttelepei karbantartás nélkül állnak szinte harminc évvel ezelőtti állapotukban. A sziget több, mint ötven kilométeres folyóhosszán egy megállóhely mindenképp szükséges a kényelmes vízitúrázás érdekében. Ezen szakasz régi vízi központja Ercsi, korábban a Honvédség tulajdonában álló csónakház, ami ma már csak a kompkikötő által van kapcsolatban a Dunával. A helyiek, valamint a Dunáról érkező hajózók számára szükséges a folyóhoz való lejutás megkönnyítése és a vízi élet újrateremtése. A területen a csónakházon kívül szálláshelyek, valamint közösségi terek kialakításával megfelelő helyszíne lesz csillagtúrázásra, Csepel-sziget kerülésre, a vízitúra megállóhely így visszakerül a Duna folyásába.

Adottságok: A Dunához való tervezés során nem haladhatunk el a víz szintjének változása mellett. A mértékadó árvízszint a helyi vízlépcső alapján +7,65 m, ami 100,3 mBf-t jelent. Az épületek használat szerint követik végig a víz szintjének változását. A helyszín átlagban 99,4 mBf-en fekszik, így a főbb épületek 90 cm-es feltöltésen fekszenek. Ezáltal kialakítva egy gátat, egy lassú folyású öblöt a terület számára. +6,20 m felett már nem engednek ki a vízre hajózni, így a csónakház és a vízitúrázáshoz kapcsolódó szálláshelyek, bivaképületek eddig a szintig jönnek fel. Mikor az árvíz ilyen szintet ér, nemcsak egy teoretikus tiltás, hanem fizikailag elérhetetlenné válnak a hajózás eszközei.

Az épülethez való fő érkezési irány a víz felőli oldal, ahol a partra szállás után egy tipegős fellépcsőzésen tudják felvinni a kenukat a csónakházhoz. Majd átérkeznek a recepcióhoz, ahol bejelentkezés után megkapják a fedőponyvát és a függőágyakat a bivakszállásokhoz. Ugyan egy csónakház fő ciklusa nyáron van, de egy-egy merészebb vízkedvelő hajója már tavasztól az első hideg napig vízen van. A sportolók számára viszont egész évben használatba vehető az edzőterem a szárazedzésekre.

Szerkezet: A vízitúra megállóhely tervezésénél fontos szempont volt, hogy az épületek a lehető legegyszerűbb analógiával, valamint a legellenállóbban tudják befogadni a víz folyamatos mozgását. Anyagválasztásom ezért esett a betonra. A maga egyszerűsége, ahogyan a falait idővel megrajzolják az árvizek lenyomatai. Az egyneműség, ami által az épületek bekeretezik a tájat. A helyszínen öntés, helyszínen készítésnek a folyamata kiemelkedő szerepet kapott, hiszen így az épület már az építés során ki van téve a természeti adottságoknak és nem steril, fedett térben előkészített elemeket pakolnak egymás mellé. A hőszigetelt és a hőszigeteletlen terek minőségbeli különbségét nem szerettem volna kihangsúlyozni, így a betonba hőszigetelő adalékanyagot keverve a szerkezet képes egyrétegű maradni adott tereknél egyaránt.

A használatról pedig két táborozós nap leírásán keresztül mutatom meg, hogy miként gondolkodtam:

Hajónapló részlet:

1. nap – átlaghőm.: 31 °C – szél: 7 km/h, 16: 00 Ercsi vízitúra megállóhely

Csendes út után megérkeztünk a mai végső megállóhelyünkre, Ercsibe. Erre a helyszínre mindannyian ma született bárányként érkezünk. Tervbéli aggályaimat eloszlatva már messziről megállásra hívogat a kikötő. Ahogy felnézünk a töltésre, látjuk az embereket fent nyüzsögni. Az épület körül öleli őket, mintha egy keretben lépkednének jobbra és balra, valószínűleg egy kései ebéd készül odafent. Az épület finoman, zavartalanul jelenik meg az ártér környezetében, beleszólás nélkül ül bele a tájba. Nem szeretem, amikor az emberek jogot formálnak a természet teljes megváltoztatására csak azért, mert van egy ásójuk. A meredek partfal mögött rejlő világ teljesen elvarázsolt minket. Innen a Dunának egy olyan képét kaphattuk meg, amiben ritkán van részünk. Fentről nézve metsző kékeszöld színével szórja szét a napnak lemenő sugarait. De nincs idő most gyönyörködésre, kenukat be, szállást foglaljuk el! Már nehezen fogjuk be a fiatalságot a pakolásra, egyből rohannak játszani a többiekkel. Mászóka, hinta és a korosztályra való tekintettel homokozóvá vált strandröplabdapálya várja őket, bezzeg erre még van energia. Maradtunk hát csak mi: a kenukat felvisszük a csónakházba, megkapjuk a sátorhelyeinket, valamint a bivakok ponyváit. Aki ahol szeretne, ott alszik majd, nagyobb részt úgyis a közösségi terekben fogjuk tölteni feltehetően az estét. Vacsorát megoldjuk az aznapi hozományból, egyik tűzrakóhelyre beköltözve, bográcsossal esszük az előre szeletelt karéjt.

2. nap – átlaghőm.: 29 °C – szél: 8 km/h,  7:15 Reggeli, Ercsi kötelék

Míg nekem nyűgös, a fiataloknak elég izgága reggelük volt. Az ilyen pillanatokat kiváltó instant kávé poromat elfelejtettünk hozni, még szerencse, hogy a büfében tudok venni – illetve Tamás szúrta ki, ezzel megmentette a társaság felnőtt felét. Hosszú este kerekedett, és mivel viszonylag későn érkeztünk, így épphogy csak a sátorverésre és a rögtönzött vacsorára jutott erőnk. A tegnapi időhiány miatt ma már az újdonság hatásával rohannak végig a területen a gyerekek. Szerencsére mindenki megtalálta a magának való szórakozást, a fiúkat a komp, lányokat főként a parton bolyongó kacsák vonzzák. El lehetne töltenünk itt több napot is, ahogy a lelkesedést nézem, itt mindig van élet. Míg a többi vízitúrás berögzült ritmusban áll a tisztálkodáshoz sorban, addig a másik sarokban a kezdő evezős jelöltek verődnek össze a szokott időben, szokott helyen. Mialatt a mieink a Duna-közeli élet csodájának harmadnapját élvezik ki, mi gyorsan elkezdjük a vízre tevést – a tegnapihoz képest jóval nagyobb összhangban.

Erhardt Panna Sára

 

Szerk.: Somogyi Krisztina