Erdei Bivakszállás a Naszályon

Sziráki Zsófia diplomamunkájában a Naszály-hegyre tervezett kilátóként is funkcionáló bivakszállást. Munkája során a könnyű helyszíni kivitelezés éppúgy fontos szempont volt, mint a lehető legkevesebb beavatkozás a környezetbe.

Helyszín bemutatása

A Cserhát nyugati szélén található Naszály-hegy tetején 652 méter tengerszint feletti magasságban a Naszály-tetőn két turistamozgalom keresztezi egymást. Itt fut az Országos Kéktúra kékjelzésű turistaútja és egy kevesebbek által ismert, régi, napjainkban kihasználatlan, geodéziai mérőtornyokat felkereső mozgalom a „Geodéziai tornyok Magyarországon” elnevezésű érintőpontos túramozgalom.
Ezt a csomópontot választottam turistaszállásom helyszínéül a két mozgalom népszerűsítése, az emberek természetbe hívása és az itt álló, szerepét vesztett szerkezet kihasználásának reményén.

Előképek, működési sémák

Előképekként vizsgáltam szlovén magashegységbeli kabinokat, melyekkel párhuzamot a működési elveikben találtam.
A kiszámíthatatlan időjárási körülmények miatt, a túrázóknak menedéket nyújtó „shelter” funkció és a 360 fokos panoráma valamint a természeti élmény határozza meg ezeket a típusú szállásokat.
Élmény és szükségszállás. Úticél és spontán menedékhely. A Naszály-tetőre is ugyan úgy érvényesek, mint Júliai-Alpokra.
Élményszállásként turizmus és befektetési potenciált, menedékként a túrázáshoz alap infrastruktúra biztosítását jelenti.
Lényeges tanulmányt jelentettek a kabinok a kivitelezési szempontok mérlegelésekor is. Ilyen nehezen, vagy akár csak gyalogos úton megközelíthető szálláshelyek esetében a tervezési folyamat elejétől a kivitelezési munkák optimalizálására és az előregyártás maximalizálására kell törekedni.
Igen releváns előképnek bizonyult a nemrégiben felépült Gyalya-tetői bivakszállás.
Hasonlóan „nomád”, természeti erőknek kitett élményt nyújtó szálláshely akárcsak a diplomatervemben megjelentetni kívánt funkció.
Korai feltevésemet, miszerint ilyesfajta funkciók késztetheti az embereket a természetjárásra, beigazolódni látszott mikor az alábbi bejegyzésre bukkantam ez év tavaszán.

Fő irányelvek a tervezés során

• autonóm működés
• kompakt építészeti kialakítás
• könnyű helyszíni kivitelezés
• minimális beavatkozás a környezetbe
• élményt, természetközeliséget nyújtó szálláshely

Formakeresés

A meglévő geodéziai mérőtorony szálláshelybe integrálása érdekes és kihívásokkal teli tervezési feladat, határozott geometriájának révén.
Miután végig jártam a toronyba helyezett lépcső kontra szállás előnyeit és hátrányait, lefixáltam, hogy a régi mérőtony adjon helyet mindenfajta függőleges közlekedésnek.
Ezután a lehetséges „toldásokkal” kísérleteztem. A toronyra ülő konzolos tömegek az eredeti vertikalitást összezavarták, bonyolult arányrendszert, kivitelezést és épületszerkezettani megoldásokat eredményezve.
Vizsgálva minden lehetséges tömeget, esztétikailag és szerkezetileg is a legjobb megoldásnak tűnt önállóan álló, de a torony lépcsőjét kihasználó szálláshelyek kialakítása.
Így bizonyult a legkedvezőbb megoldásnak a lábakon álló, tornyot körülvevő tömegek alkalmazása.
A jelenleg életveszélyes állapotban lévő toronylépcső mindentől függetlenül felújításra vagy lebontásra hivatott. Tervemben én csak a minimális, de szükséges beavatkozást tettem meg, önálló, acélszerkezetű csigalépcsőt terveztem bele, melyről hidak segítségével elérhetők a földszinttől elemelt szállások.
A lábakra állítás, mint modernista eszköz, oldja meg az ember természetbe emelését, az eredeti környezetbe való minimális beavatkozással.
A továbbiakban a megfelelő szerkezet kiválasztása volt a szempont, mely épületszerkezeti, tartószerkezeti és kivitelezési szempontokat optimalizálva képes kielégíteni a funkció és forma követelményeit.
Horgonyzott acél lábakra állított KLH fa panelekből épül fel egy elem. Az előregyártható, a helyszínre egész fal- és födémdarabokként szállítható szerkezet a helyszínen pár nap alatt kivitelezhető.



Környezetbarát kialakítás

Formaalkotástól indulva az anyagválasztásig fontos szempontnak tartottam a szálláshely környezetbarát kialakítását.
A lábakra állítás a gyors építést szolgálja, illetve sugall egy esetleges elbonthatóságot, a lehető legkisebb ökolábnyomot hagyva.
Anyaghasználatban időtálló és természetes anyagok választására törekedtem. Így a külső fa felületek termikus kezeléssel ellátva megfelelnek az időjárási viszontagságoknak, a fagyapot hőszigetelés pedig fenntarthatóbb, környezetbarátabb megoldása a négy évszakban használható szállás kialakítására.



Diplomaterv általános építészeti ismertetés

A turistaszállás az Országos Kéktúra 18. szakaszának megközelítőleg felénél található, így elsősorban a szakasz 60 km-ét egyhuzamban teljesíteni vágyó túrázók esti szálláshelyéül szolgál. Az épület ideiglenes szálláshelyként értelmezhető, azonban a rövid tartózkodási időt teljes természetközeli élménnyel hivatott szolgálni. Ennek okán a turistaszállásokat acél lábak emelik a lombkoronák vagy a Dunakanyar panorámájának szintjéig.
A három darab, kétszintes, lábakon álló szállás, 18 főnek tud egyidőben fekhelyet nyújtani. A mosdó blokkot és kültéri melegítőkonyhát a negyedik, földön álló, szintén kétszintes egység látja el, melynek felső szintjén az itt éjszakázóknak vizes helyiség, alsó szintjén közhasználatú mellékhelyiség és melegítőkonyha található.