Eredményt hirdettek a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázatán

I. díjas az 5-ös számú pályamű; szerző: MCXVI Építészműterem Kft., vezető tervező Csaba Kata, Herczeg László és Pintér Tamás János
Mindösszesen nyolc pályázat érkezett be, és ebből hét bizonyult elbírálhatónak. A feladat nagyságával és összetettségével kevés pályázó tudott úgy megbirkózni, hogy a megoldás elnyerje a maga építészeti karakterét is. A munkák többségében nem nyílt lehetőség másra, mint egy vázlattervi funkcióséma létrehozására.

Az új beruházás a Zsolnay gyár területén valósul meg. A használaton kívül eső épületek átalakításával és néhány új építéssel több oktatási, kulturális és művészeti intézmény kap helyet egymás mellett. Többek között ide települ a Pécsi Tudomány Egyetem Művészeti Karának vizuális művészeti intézete, a szobrászat tanszék, a zeneművészeti intézet, a Pécsi Bábszínház és a PTE Kommunikációs- és Médiatudományi tanszéke. De itt kap helyet egy új ifjúsági és művészeti központ, a Pécsi Egyetemi Színpad, egy kézműves utca, a Zsolnay manufaktúra bemutatótere, egy Kreatív inkubátorház, egy nagy kiállítótér és több multifunkcionális rendezvényterem. Továbbá kortársművészeti központ és rezidens programokat bonyolító műterem csoport is létesül.

A számos különböző funkciót négy különálló divízióba csoportosították: ennek megfelelően alakult ki az Egyetemi Negyed, az Alkotói Negyed, a Gyermek és Családi Negyed, és az úgynevezett Míves Negyed. Ezen felül látogatói központot hoznak létre, felújítják a Zsolnay Mauzóleumot, és látogatói sétaútvonal készül. Mindeközben a gyár termelése a területen marad.

A Zsolnay Kulturális Negyedben a különböző művészeti ágak művelését és bemutatását szolgáló helyek páratlan méretű koncentrációja jön létre. Leginkább az teheti majd különlegessé, hogy egyszerre lesz a kulturális termelés és a fogyasztás helyszíne is. Tíz milliárd forintos költségvetéssel közel 30.000 négyzetméter kialakítására kerül sor 2010-ig bezáróan.
Csupán az adatok fényében is látható, hogy a Zsolnay negyed messze túlmutat helyi vagy regionális szerepén, és az ország legnagyobb kulturális decentrumává teheti Pécset.

A negyed fejlesztése a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó projektek része, sőt szokás a kulturális főváros „zászlós hajójának" is nevezni. A beruházás sikerét illetően mégsem az a legnagyobb kérdés, hogy elkészül-e az építkezés 2010-re – hanem az, hogy az ott létrehozott infrastruktúra alkalmas lesz-e a kortárs művészeti gyakorlatok és a kulturális élet megújítására Pécs városában. A kultúrába fektetett hatalmas összegek akkor tekinthetők majd megtérülő beruházásnak, ha a város kulturális élete európai léptékkel mérve is számottevő kortárs teljesítményeket tud produkálni. A kulturális hagyaték tekintetében nem áll rosszul a város, azonban ha a kortárs teljesítményeket tekintjük, akkor ilyen eredményekről jelenleg még csak szűk keretek között beszélhetünk Pécsen. Ezért egy léptékváltással felérő fordulat bekövetkezésére van szükség a kitűzött célok eléréséhez. A célok pedig nem csupán a kultúra önmagáért való fejlesztését célozzák meg, hanem az iparától megfosztott város gazdasági alapjait szeretnék újrateremteni.

Pécsen olyan fejlesztési modellt választottak, melyet a hasonló problémákkal küzdő városok esetén már évtizedek óta használnak világszerte. Az ilyen fejlesztési elképzelések gazdasági hátterét a helyi kulturális iparágak támogatása adja, amely eladható, azaz turizmusba, pénzbe, gazdasági tőkébe fordítható kulturális tőkét igyekszik kitermelni. Többről van szó tehát mint városrész-rehabilitáció. Városfejlesztési célokat kell a kulturális beruházásoknak megvalósítaniuk. Így válik a kultúra alapú városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eszközévé a Zsolnay Kulturális Negyed. Mindez nem csupán a fizikai infrastruktúra fejlesztését igényli.

Ugyanannyira fontos a kortárs kulturális gyakorlatok érvényesülését elősegítő intézményi modellek kidolgozása, mint ahogyan az ipari technológiák fejlődéséhez elengedhetetlen a tudományos alapkutatás. A zsűri ajánlásai is e tekintetben fogalmaznak meg javaslatokat, és a hatékony tervezési munka érdekében helyesnek tartanák az egyes divíziók szervezeti egységeinek mielőbbi felállítását.

Másrészről persze, a Zsolnay negyed egy építészeti és városépítészeti eszközökkel végrehajtható terület-rehabilitációs program is. Azzal a klasszikusnak nevezhető városfejlesztési feladattal állunk szemben, amikor a történelmi belváros környezetében kialakult hajdani ipartelepek mára felhagyott termelési helye zárványként ékelődik a város szövetébe. Az ilyen feladatok alapképlete szerint gondoskodni kell a kialakult idegen test (avagy divatos kifejezéssel élve a barnaövezet) integrálásáról, valamint az ott hagyatékként megmaradt építészeti emlékek kezeléséről.

A most lebonyolított pályázat elsősorban a különleges műemléki és ipartörténeti hagyaték megőrzésére és újrahasznosítására kért építészeti javaslatokat. Mindösszesen nyolc pályázat érkezett be, és ebből hét bizonyult elbírálhatónak. Ezek közül három terv kapott megvételt, valamint első és harmadik helyezést osztottak ki. A második helyezés díját megspórolta magának a kiíró.

A feladat nagyságával és összetettségével kevés pályázó tudott úgy megbirkózni, hogy a megoldás elnyerje a maga építészeti karakterét is. A munkák többségében nem nyílt lehetőség másra, mint egy vázlattervi funkcióséma létrehozására. A zsűri bírálati szempontjai között kiemelt szerepet kaptak a közlekedésszervezés megoldására, vagy például a funkcionális egységek csoportosítására tett javaslatok. Olyan szempontok, melyeket jobb esetben egy előkészítő munka során, vagy esetlegesen egy ötletpályázat kapcsán lenne érdemes tisztázni.

Azonban számos alapvető kérdés még mindig megválaszolatlanul maradt, ezért egyelőre elhamarkodott lenne a végső építészeti megoldást keresni a győztes pályaműben. Úgy tűnik a pályázat legfőbb eredménye, hogy jogilag korrekt keretek között sikerült a tervezőt kiválasztani, és ennek köszönhetően végre elkezdődhet az érdemi munka. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Zsolnay gyár helyszíne az idők során egymásra rétegzett építészeti emlékek szövevényes együtteseként maradt ránk – ezen adottságaiból következően építészeti kezelése aprólékos, elmélyült és finom érzékenységű munkát kíván.

A tervezőnek óriási feladatotokat kell még megoldania, miközben a menedzsment rekord gyorsaságú munkát ígér. Ha a pályázat lebonyolítását követően az építészeti minőség garanciáit keressük, akkor az a kérdés merül fel, hogy vajon mennyiben lesz összeegyeztethető a feladat különlegessége és a szoros határidő.

Bencze Zoltán

2008. május 9-én, délelőtt 11.00-kor megtörtént a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program “Zsolnay Kulturális Negyed" tervpályázat ünnepélyes eredményhirdetése

Díjazott pályaművek
I. díjas az 5-ös számú pályamű; szerző: MCXVI Építészműterem Kft., vezető tervező Csaba Kata, Herczeg László és Pintér Tamás János
A díj összege: bruttó 12.000.000 forint.

II. díj:
A Bíráló Bizottság nem ítélte oda.

III. díjas a 2-es számú pályamű. Vezető tervező: Lévai Tamás és Herczeg Tamás, munkatárs: Harnos László.
A díj összege: bruttó 5.000.000 forint.

Megvételben részesült pályaművek
Rangsorolás nélkül, 3.000.000 forint összeggel a 3-as számú pályamű; vezető tervező: Galina Zoltán, Szabó Zoltán; építész munkatárs: Janik Szilvia, Varga Balázs, Varró Ákos; szakági tervezők: Wettstein Miklós, Pallai Mihály.

Rangsorolás nélkül, 3.000.000 forint összeggel a 6-os számú pályamű; szerző a Pécsépterv Stúdió Kft. munkája; vezető tervezők: Rádóczy (f.) László, Gettó Tamás, Köves András, Tolnai Zsolt; kertészet: Tóth Réka.

Rangsorolás nélkül, 3.000.000 forint összeggel az 1-es számú pályamű; szerző a Gereben és Társa Bt.; vezető tervező: Gereben Péter és Wesseltoft Manuel.

A pályaművekről
A “Múlt, Jelen, Jövő" című, a Zsolnay Gyár történelmét és a terveket bemutató kiállítást az Árkád Bevásárlóközpontban május 13-25. között tekinthetik meg az érdeklődők, ezt követően a pályaműveket az EKF Székházban láthatják május 26-tól két héten át.
2008. május 15-én, 17 órakor lakossági fórumot szerveznenk a Zsolnay Kulturális Negyed tervpályázattal kapcsolatban, szintén az Árkád Bevásárlóközpont aulájában.

A tervpályázat dokumentációját 2008. április 10-ig 17-en vásárolták meg.

A Bíráló Bizottság összetétele

elnök
Dr. Tóth Zoltán, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke

tagok
Tasnádi Péter, Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere
Horváth András, a Magyar Építész Kamara delegáltja
Bert van Meggelen, városszociológus, kulturális várostervező (Hollandia), a Dél-Dunántúli Építész Kamara delegáltja
Szokolai Zsolt tervezési csoportvezető, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség delegáltja
Hőnich Henrik építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége delegáltja
Weiler Árpád építész, szakmai titkár – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Pécsi Iroda
Domonkos Ádám építész
Kiss Gyula építész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium delegáltja
Wéber József építész, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség delegáltja
Hegedűs Péter építész

a Bíráló Bizottság szakértői
Dr. Illés Judit jogi szakértő – hivatalos közbeszerzési tanácsadó
Bagoly Attila építész, Pécs M.J.V. főépítésze
Mészáros András Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010 program főigazgatója
Gonda Tibor Pécs M.J.V. alpolgármestere
dr. Bretter Zoltán önkormányzati képviselő (SZDSZ)
Blaszauer György, az MDF által delegált szakértő
Sík László Lajos önkormányzati képviselő (MSZP)
Dr. Hoppál Péter, önkormányzati képviselő (FIDESZ MPP)
Csapó István, Pécs M.J.V.Ö. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság tagja
Dr. Hárs Éva művészettörténész
Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia szociológus, a Zsolnay család tagja
G. Detky Rita tájépítész

megfigyelő
Farkas László, Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.
Sztanics Gábor, Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.

forrás: sajtóközlemény (az eredeti csatolva)